Módszertani ajánlás A járművezetés bódult állapotban bűncselekmény orvosszakértői véleményezésének egyes kérdéseiről

DOI: https://doi.org/10.38146/BSZ.2023.7.1
Kulcsszavak: járművezetés bódult állapotban, orvosszakértői véleményezés, kábítószeres befolyásoltság, szakértői bizonyítás, igazságügyi orvostan, módszertani ajánlás

Absztrakt

A hazai igazságügyi orvosszakértői gyakorlat segítése, a szakértők és a jogalkalmazók tájékoztatása, továbbá az igazságügyi orvosszakértői véleményalkotás egységesítése céljából a BM Egészségügyi Szakmai Kollégium Igazságügyi Orvostan, Orvosszakértés és Biztosítási Orvostan Tagozata, az orvostudományi egyetemek igazságügyi orvostani intézetei (Debreceni Egyetem, Pécsi Tudományegyetem, Szegedi Tudományegyetem), a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ (NSZKK) egységes módszertani ajánlást állított össze az igazságügyi orvosszakértők részére.
Cél: A gépjárművezetésre hátrányosan ható szerek által előidézett befolyásoltság (bódult állapot) egységes igazságügyi orvosszakértői véleményezésének elősegítése.
Módszertan: A tanulmány elkészítéséhez a szerzők megvizsgálták a hazai jogi környezetet, az irányadó joganyagot, továbbá feldolgozták a témakör releváns nemzetközi és hazai szakirodalmát.
Megállapítások: A bódult állapotban elkövetett járművezetés miatt ismertté vált bűncselekmények száma az elmúlt évtizedben jelentősen megnövekedett. A szerzők vizsgálata alapján megállapítható, hogy a gyakorlatban vizsgált klinikai tünetek nem adnak megfelelő diagnosztikai támpontot a befolyásoltság fennállására. Az egyes hatóanyagok emberi szervezeten belüli lebomlására vonatkozóan egyik hatóanyagtípusnál sem áll rendelkezésre elegendő mennyiségű tudományos eredmény ahhoz, hogy a cselekményt követően biztosított mintákból a cselekmény időpontjára vonatkozó mennyiségi megállapítást lehetne tenni. Ezért a toxikológiai vizsgálati eredményekből, vagy laboratóriumi leleteken megjelölt értékből a cselekménykor fennálló hatóanyag-koncentrációra vonatkozóan a jelenlegi adatok szerint orvosszakértői módszerekkel visszaszámolás nem végezhető el. A bódult állapotot előidéző hatóanyagok esetében nem lehet a befolyásoltság pontos mértékére vonatkozóan megalapozott orvosszakértői megállapítást tenni, mert a hatás jellege egyénenként nagy különbséget mutat, továbbá a rendelkezésre álló természettudományos eredmények sem elegendőek. Az egyes hatóanyagok fogyasztásának kimutatására alkalmazott gyorstesztek csak tájékozódó vizsgálatra alkalmasak. A tesztek eredménye alapján a cselekménykori bódult állapot (befolyásoltság) fennállására vonatkozó orvosszakértői vélemény nem adható.
Érték: A szerzők Magyarországon elsőként fogalmaznak meg ajánlást a bódult állapot orvosszakértői véleményezésére.

Hivatkozások

Adamowicz, P. & Malczyk, A. (2019). Stability of synthetic cathinones in blood and urine. Forensic Science International, 295, 36–45. https://doi.org/10.1016/j.forsciint.2018.12.001

Andrews, P. E. (1997). Cocaethylene Toxicity. Journal of Addictive Diseases, 16(3), 75–84. https://doi.org/10.1300/j069v16n03_08

Arroyo, A., Sánchez, M. I., Barbería, E., Barbal, M., Marrón, M. T. & Mora, A. (2013). Drivers under the influence of drugs of abuse: quantification of cocaine and impaired driving. Medico-Legal Journal, 81(Pt 3), 135–143. https://doi.org/10.1177/0025817213501782

Banister, S. D., Moir, M. E., Stuart, J., Kevin, R. C., Wood, K. M., Longworth, M., Wilkinson, S. R., Beinat, C., Buchanan, A. S., Glass, M., Connor, M., McGregor, I. S. & Kassiou, M. (2015). Pharmacology of Indole and Indazole Synthetic Cannabinoid Designer Drugs AB-FUBINACA, ADB-FUBINACA, AB PINACA, ADB-PINACA, 5F-AB-PINACA, 5F-ADB-PINACA, ADBICA, and 5F-ADBICA. ACS Chemical Neuroscience, 6(9), 1546–1559. https://doi.org/10.1021/acschemneuro.5b00112

Baumann, M. H., Walters, H. M., Niello, M. & Sitte, H. H. (2018). Neuropharmacology of Synthetic Cathinones. Handbook of Experimental Pharmacology, 252, 113–142. https://doi.org/10.1007/164_2018_178

Belovics E. & Polt P. (Szerk.) (2021). A Büntető Törvénykönyv kommentárja. HVG-ORAC.

Bernschneider-Reif, S., Oxler, F. & Freudenmann, R. W. (2006). The origin of MDMA (“ecstasy”) separating the facts from the myth. Die Pharmazie, 61(11), 966–972.

Blandino, A., Cotroneo, R., Tambuzzi, S., Di Candia, D., Genovese, U. & Zoja, R. (2022). Driving under the influence of drugs: Correlation between blood psychoactive drug concentrations and cognitive impairment. A narrative review taking into account forensic issues. Forensic Science International: Synergy, 4, 100224. https://doi.org/10.1016/j.fsisyn.2022.100224

Borkenstein, R., Crowther, R. F., Shumate, R. P., Zeil, W. W., Zylinan, R. (1964). The Role of the Drinking Driver in Traffic Accidents. Department of Police Administration, Indiana University.

Bravo, R. R., Faria, A., Brito-Da-Costa, A. M., Carmo, H., Mladěnka, P., Silva, D. & Remião, F. (2022). Cocaine: An Updated Overview on Chemistry, Detection, Biokinetics, and Pharmacotoxicological Aspects including Abuse Pattern. Toxins, 14(4), 278. https://doi.org/10.3390/toxins14040278

Bukke, V. N., Archana, M., Villani, R., Serviddio, G. & Cassano, T. (2021). Pharmacological and Toxicological Effects of Phytocannabinoids and Recreational Synthetic Cannabinoids: Increasing Risk of Public Health. Pharmaceuticals, 14(10), 965. https://doi.org/10.3390/ph14100965

Busardò, F. P., Pichini, S., Pellegrini, M., Montana, A., Lo Faro, A. F., Zaami, S. & Graziano, S. (2017). Correlation between Blood and Oral Fluid Psychoactive Drug Concentrations and

Cognitive Impairment in Driving under the Influence of Drugs. Current Neuropharmacology, 16(1), 84–96. https://doi.org/10.2174/1570159x15666170828162057

Cameron-Burr, K. T., Conicella, A. & Neavyn, M. J. (2021). Opioid Use and Driving Performance. Journal of Medical Toxicology, 17(3), 289–308. https://doi.org/10.1007/s13181-020-00819-y

Cannaert, A., Sparkes, E., Pike, E., Luo, J., Fang, A., Kevin, R. C., Ellison, R., Gerona, R., Banister, S. D. & Stove, C. P. (2020). Synthesis and in Vitro Cannabinoid Receptor 1 Activity of Recently Detected Synthetic Cannabinoids 4F MDMB-BICA, 5F-MPP-PICA, MMB-4en-PICA, CUMYL-CBMICA, ADB-BINACA, APP-BINACA, 4F-MDMB-BINACA, MDMB-4en-PINACA, A-CHMINACA, 5F-AB-P7AICA, 5F-MDMB-P7AICA, and 5F-AP7AICA. ACS Chemical Neuroscience, 11(24), 4434–4446. https://doi.org/10.1021/acschemneuro.0c00644

Chan-Hosokawa, A. & Bierly, J. J. (2021). 11-Year Study of Fentanyl in Driving Under the Influence of Drugs Casework. Journal of Analytical Toxicology, 46(3), 337–341. https://doi.org/10.1093/jat/bkab049

Darke, S., Duflou, J., Farrell, M., Peacock, A. & Lappin, J. (2020). Characteristics and circumstances of synthetic cannabinoid-related death. Clinical Toxicology, 58(5), 368–374. https://doi.org/10.1080/15563650.2019.1647344

Djilali, E., Pappalardo, L., Posadino, A. M., Giordo, R. & Pintus, G. (2022). Effects of the Storage Conditions on the Stability of Natural and Synthetic Cannabis in Biological Matrices for Forensic Toxicology Analysis: An Update from the Literature. Metabolites, 12(9), 801. https://doi.org/10.3390/metabo12090801

Drummer, O. H., Gerostamoulos, J., Batziris, H., Chu M., Caplehorn, J., Robertson, M. D. et al., (2004). The involvement of drugs in drivers of motor vehicles killed in Australian road traffic crashes. Accid Anal Prev, 43(36), 239–48.

Drummer, O. H. & Gerostamoulos, D. (2023). Post‐mortem redistribution of drugs and other factors affecting interpretation: A review. Wires Forensic Science 5(3), e1480. https://doi.org/10.1002/wfs2.1480

Ellefsen, K. N., Concheiro, M. & Huestis, M. A. (2016). Synthetic cathinone pharmacokinetics, analytical methods, and toxicological findings from human performance and postmortem cases. Drug Metabolism Reviews, 48(2), 237–265. https://doi.org/10.1080/03602532.2016.1188937

Elvik, R. (2013). Risk of road accident associated with the use of drugs: A systematic review and meta-analysis of evidence from epidemiological studies. Accident Analysis & Prevention, 60, 254–267. https://doi.org/10.1016/j.aap.2012.06.017

Fort, C. E., Jourdan, T., Kemp, J. & Curtis, B. (2017). Stability of Synthetic Cannabinoids in Biological Specimens: Analysis Through Liquid Chromatography Tandem Mass Spectrometry. Journal of Analytical Toxicology, 41(5), 360–366. https://doi.org/10.1093/jat/bkx015

Frishman, W. H., Del Vecchio, A., Sanal, S. & Ismail, A. (2003). Cardiovascular Manifestations of Substance Abuse. Heart Disease, 5(4), 253–271. https://doi.org/10.1097/01.hdx.0000080713.09303.a6

Giroud, C., Ménétrey, A., Augsburger, M., Buclin, T., Sanchez-Mazas, P. & Mangin, P. (2001). Δ9-THC, 11-OH-Δ9-THC and Δ9-THCCOOH plasma or serum to whole blood concentrations distribution ratios in blood samples taken from living and dead people. Forensic Science International, 123(2-3), 159–164. https://doi.org/10.1016/s0379-0738(01)00538-2

Goings, T. C., Cano, M., Salas-Wright, C. P., Campos, B. M. & Vaughn, M. G. (2022). Prevalence and correlates of driving under the influence of stimulants: Evidence from a national sample. Addictive Behaviors, 132(4), 107364. https://doi.org/10.1016/j.addbeh.2022.107364

Grotenhermen, F., Leson, G. & Berghaus, G. (2007) Developing limits for driving under cannabis, Addiction, 102(12), 1910–1917. https://doi.org/10.1111/j.1360-0443.2007.02009.x

Hand, C., Moore, R. & Sear, J. W. (1988). Comparison of Whole Blood and Plasma Morphine. Journal of Analytical Toxicology, 12(4), 234–235. https://doi.org/10.1093/jat/12.4.234

Hetland, A. J. & Carr, D. B. (2014). Medications and Impaired Driving. Annals of Pharmacotherapy, 48(4), 494–506. https://doi.org/10.1177/1060028014520882

Institóris, L., Hidvégi, E., Dobos, A., Sija, É., Kereszty, É. M., Tajti, L., Somogyi, G. & Varga, T. V. (2017). The role of illicit, licit, and designer drugs in the traffic in Hungary. Forensic Science International, 275, 234–241. https://doi.org/10.1016/j.forsciint.2017.03.021

Institóris, L., Kovács, K., Sija, É., Berkecz, R., Körmöczi, T., Németh, I., Elek, I., Bakos, A., Urbán, I., Pap, C. & Kereszty, É. M. (2022). Clinical symptoms and blood concentration of new psychoactive substances (NPS) in intoxicated and hospitalized patients in the Budapest region of Hungary (2018-19). Clinical Toxicology, 60(1), 18–24. https://doi.org/10.1080/15563650.2021.1928162

Jantos, R., Schuhmacher, M., Veldstra, J.L., Bosker, W.M., Klöpping-Ketelaars, I., Touliou, K., Sardi, G.M., Brookhuis, K.A., Ramaekers, J.G., Mattern, R. & Skopp, G. (2011) Bestimmung der Blut/Serum verhältnisse verschiedener forensisch relevanter Analyten in authentischen Proben (Determination of blood/serum ratios of different forensically relevant analytes in authentic samples). Arch Kriminol, 227(5-6), 188–203.

Kónya I. (Szerk.) (2022). Magyar büntetőjog I-IV. Kommentár a gyakorlat számára - Negyedik kiadás. ORAC.

Langel, K., Gjerde, H., Favretto, D., Lillsunde, P., Øiestad, E. L., Ferrara, S. D. & Verstraete, A. (2013). Comparison of drug concentrations between whole blood and oral fluid. Drug Testing and Analysis, 6(5), 461-471. https://doi.org/10.1002/dta.1532

Laumon, B., Gadegbeku, B., Martin, J. & Biecheler, M. (2005). Cannabis intoxication and fatal road crashes in France: population based case-control study. BMJ, 331(7529), 1371. https://doi.org/10.1136/bmj.38648.617986.1f

Lenné, M. G., Dietze, P., Triggs, T. J., Walmsley, S. L., Murphy, B. & Redman, J. R. (2010). The effects of cannabis and alcohol on simulated arterial driving: Influences of driving experience and task demand. Accident Analysis & Prevention, 42(3), 859–866. https://doi.org/10.1016/j.aap.2009.04.021

Maas, A., Wippich, C., Madea, B. & Hess, C. (2015). Driving under the influence of synthetic phenethylamines: a case series. International Journal of Legal Medicine, 129(5), 997–1003. https://doi.org/10.1007/s00414-015-1150-1

Mantinieks, D., Gerostamoulos, D., Glowacki, L., Di Rago, M., Schumann, J., Woodford, N. & Drummer, O. H. (2021). Postmortem Drug Redistribution: A Compilation of Postmortem/Antemortem Drug Concentration Ratios. Journal of Analytical Toxicology, 45(4), 368–377. https://doi.org/10.1093/jat/bkaa107

Musshoff, F. & Madea, B. (2010). Cocaine and benzoylecgonine concentrations in fluorinated plasma samples of drivers under suspicion of driving under influence. Forensic Science International, 200(1-3), 67–72. https://doi.org/10.1016/j.forsciint.2010.03.032

Musshoff, F. & Madea, B. (2012). Driving Under the Influence of Amphetamine-Like Drugs. Journal of Forensic Sciences, 57(2), 413–419. https://doi.org/10.1111/j.1556-4029.2012.02055.x

Mußhoff, F., Madea, B. & Heß, C. (2015): Toxikologie in Madea B (Hrsg.) Rechtsmedizin: Befunderhebung, Rekonstruktion, Begutachtung. 3. Auflage, Springer-Verlag.

Orazietti, V., Basile, G., Giorgetti, R. & Giorgetti, A. (2022). Effects of synthetic cannabinoids on psychomotor, sensory and cognitive functions relevant for safe driving. Frontiers in Psychiatry, 13, 998828 https://doi.org/10.3389/fpsyt.2022.998828

Poyatos, L., Torres, A. G., Papaseit, E., Pérez-Mañá, C., Hladun, O., Núñez-Montero, M., De La Rosa, G., Torrens, M., Fuster, D. G., Muga, R. & Farré, M. (2022). Abuse Potential of Cathinones in Humans: A Systematic Review. Journal of Clinical Medicine, 11(4), 1004. https://doi.org/10.3390/jcm11041004

Pieprzyca, E., Skowronek, R. & Czekaj, P. (2021). Toxicological Analysis of Intoxications with Synthetic Cathinones. Journal of Analytical Toxicology, 46(7), 705–711. https://doi.org/10.1093/jat/bkab102

Quesada, L., Gomila, I., Yates, C. J., Barceló, C., Puiguriguer, J. & Barceló, B. (2016). Elimination half-life of alpha-pyrrolidinovalerophenone in an acute non-fatal intoxication. Clinical Toxicology, 54(6), 531–532. https://doi.org/10.3109/15563650.2016.1166509

Ravera, S., Monteiro, S., De Gier, J. J., Van Der Linden, T., Gomez-Talegon, M. T. & Álvarez, F. J. (2012). A European approach to categorizing medicines for fitness to drive: outcomes of the DRUID project. British Journal of Clinical Pharmacology, 74(6), 920–931. https://doi.org/10.1111/j.1365-2125.2012.04279.x

Rook, E. J., Huitema, A. D. R., Van Den Brink, W., Van Ree, J. M. & Beijnen, J. H. (2006). Pharmacokinetics and Pharmacokinetic Variability of Heroin and its Metabolites: Review of the Literature. Current Clinical Pharmacology, 1(1), 109–118. https://doi.org/10.2174/157488406775268219

Schifano, F., Napoletano, F., Arillotta, D., Zangani, C., Gilgar, L., Guirguis, A., Corkery, J. & Vento, A. (2020). The clinical challenges of synthetic cathinones. British Journal of Clinical Pharmacology, 86(3), 410–419. https://doi.org/10.1111/bcp.14132

Schulz, M., Schmoldt, A., Andresen-Streichert, H. & Iwersen-Bergmann, S. (2020). Revisited: Therapeutic and toxic blood concentrations of more than 1100 drugs and other xenobiotics. Critical Care, 24(1), 191–195. https://doi.org/10.1186/s13054-020-02915-5

Silber, B. Y., Papafotiou, K., Croft, R. J. & Stough, C. (2005). An evaluation of the sensitivity of the standardized field sobriety tests to detect the presence of amphetamine. Psychopharmacology, 182(1), 153–159. https://doi.org/10.1007/s00213-005-0042-3

Simon, G., Tóth, D., Heckmann, V., Kuzma, M. & Mayer, M. (2021). Lethal case of myocardial ischemia following overdose of the synthetic cannabinoid ADB-FUBINACA. Legal Medicine, 54(144), 102004. https://doi.org/10.1016/j.legalmed.2021.102004

Simon, G., Tóth, D., Heckmann, V., Mayer, M. & Kuzma, M. (2022). Simultaneous fatal poisoning of two victims with 4F-MDMB-BINACA and ethanol. Forensic Toxicology, 41(1), 151–157. https://doi.org/10.1007/s11419-022-00632-y

Smiley, A. M. (1999) Marijuana: on road and driving simulator studies. Kalant H., Corrigal, W., Hall, W. & Smart, R. (Eds.), The Health Effects of Cannabis (pp. 173–91). Toronto Addiction Research Foundation.

Strand, M. C., Arnestad, M., Fjeld, B. & Mørland, J. (2017). Acute impairing effects of morphine related to driving: A systematic review of experimental studies to define blood morphine concentrations related to impairment in opioid-naïve subjects. Traffic Injury Prevention, 18(8), 788–794. https://doi.org/10.1080/15389588.2017.1326595

Tai, S. & Fantegrossi, W. E. (2014). Synthetic Cannabinoids: Pharmacology, Behavioral Effects, and Abuse Potential. Current Addiction Reports, 1(2), 129–136. https://doi.org/10.1007/s40429-014-0014-y

Theunissen, E. L., Hutten, N. R. P. W., Mason, N. L., Toennes, S. W., Kuypers, K. P. C., De Sousa F., Perna, E. B. & Ramaekers, J. G. (2018). Neurocognition and subjective experience following acute doses of the synthetic cannabinoid JWH-018: a phase 1, placebo-controlled, pilot study. British Journal of Pharmacology, 175(1), 18–28. https://doi.org/10.1111/bph.14066

Toennes, S. W., Geraths, A., Pogoda, W., Paulke, A., Wunder, C., Theunissen, E. L. & Ramaekers, J. G. (2018). Pharmacokinetic properties of the synthetic cannabinoid JWH-018 in oral fluid after inhalation. Drug Testing and Analysis, 10(4), 644–650. https://doi.org/10.1002/dta.2310

De La Torre, R., Farré, M., Ortuño, J., Mas, M. R., Brenneisen, R., Roset, P. N., Segura, J. & Camí, J. (2000). Non-linear pharmacokinetics of MDMA (‘ecstasy’) in humans. British Journal of Clinical Pharmacology, 49(2), 104–109. https://doi.org/10.1046/j.1365-2125.2000.00121.x

Ujváry I. (2000). Amfetamin-típusú drogok kultúrtörténete, kémiája, farmakológiája és toxikológiája. Psychiatria Hungarica, 15(6), 641–687.

Wachtel, S. R., ElSohly, M. A., Ross, S. A., Ambre, J. & de Wit, H. (2002). Comparison of the subjective effects of Delta (9)-tetrahydrocannabinol and marijuana in humans. Psychopharmacology, 161(4), 331–339. https://doi.org/10.1007/s00213-002-1033-2Walsh, J. J., Verstraete, A., Huestis, M. A. & Mørland, J. (2008). Guidelines for research on drugged driving. Addiction, 103(8), 1258–1268. https://doi.org/10.1111/j.1360-0443.2008.02277.x

Wiley, J. L., Marusich, J. A., Lefever, T. W., Antonazzo, K. R., Wallgren, M. T., Cortes, R. A., Patel, P. R., Grabenauer, M., Moore, K. N. & Thomas, B. G. (2015). AB-CHMINACA, AB-PINACA, and FUBIMINA: Affinity and Potency of Novel Synthetic Cannabinoids in Producing Δ9-Tetrahydrocannabinol–Like Effects in Mice. Journal of Pharmacology and Experimental Therapeutics, 354(3), 328–339. https://doi.org/10.1124/jpet.115.225326

De Wit, H., Clark, M. R. & Brauer, L. H. (1997). Effects of d-Amphetamine in Grouped Versus Isolated Humans. Pharmacology, Biochemistry and Behavior, 57(1-2), 333–340. https://doi.org/10.1016/s0091-3057(96)00316-4

Wright, T. H. & Harris, C. (2016). Twenty-One Cases Involving Alpha-Pyrrolidinovalerophenone (α-PVP). Journal of Analytical Toxicology, 40(5), 396–402. https://doi.org/10.1093/jat/bkw029

Megjelent
2023-07-10
Hogyan kell idézni
KovácsG., Gergely P., Kosztya S., Kozma Z., Simon G., Szabados G., TóthR. A., Törő K., & Weiczner R. (2023). Módszertani ajánlás A járművezetés bódult állapotban bűncselekmény orvosszakértői véleményezésének egyes kérdéseiről. Belügyi Szemle , 71(7), 1141-1168. https://doi.org/10.38146/BSZ.2023.7.1
Folyóirat szám
Évf. 71 szám 7 (2023)
Rovat
Tanulmányok
Crossref
Scopus
Google Scholar
Europe PMC

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei