A hangulatjelek szerepe a büntetőügyekben

Kulcsszavak: hangulatjel, büntetőeljárás, bűnügy, bizonyítás

Absztrakt

Cél: Jelen tanulmány célja az internetalapú kommunikációban alkalmazott hangulatjelek fogalmának meghatározása mellett vizsgálni, hogy az egyes bűnügyekben felmerülő hangulatjelek milyen büntető eljárásjogi relevanciával bírhatnak, valamint, hogy a magyar jogalkalmazó ezeket hogyan értékelte.
Módszertan: Az alkalmazott módszertan a hangulatjelek jogi vonatkozásairól szóló külföldi szakirodalom áttekintése, a hatályos magyar büntető eljárásjogi és egyéb, a büntetőeljárások során alkalmazandó vonatkozó jogszabályok vizsgálata, illetve bírósági jogesetek elemzése.
Megállapítások: A külföldi szakirodalom alapján kirajzolódó tendencia a hangulatjelek alkalmazásának egyre szélesebb körben való elterjedése és ebből kifolyólag azon büntetőügyek számának növekedése, amelyekben a hangulatjelek ügyspecifikus jogi értékelését kell elvégezni. A magyar büntető eljárásjog alapján a hangulatjelek értékeléséhez felmerülhet szakértő bevonásának szükségessége. A vizsgált magyar büntetőügyek eddigi tapasztalatai azt mutatják, hogy sem a vádlói, sem a védői oldal nem kérte, a bíróság pedig nem tartotta indokoltnak szakértő kirendelését a hangulatjelek adott kommunikációban betöltött jelentésének megvizsgálása érdekében. A legközelebbi, egy 2018. évi bírósági értelmezés szerint a hangulatjelek jelentéstartalma olyannyira nem egyértelmű, hogy nem alkalmasak a szándék komolyságának bizonyítására.
Érték: A tanulmány bemutatja, hogy mik azok a hangulatjelek és milyen potenciális jelentőségük lehet a büntetőügyekben. Elemzi, hogy a büntető eljárásjog mely rendelkezései jöhetnek szóba a hangulatjelek értékelése során, végül áttekintést ad arról, hogy jelenleg hogyan viszonyul hozzájuk a magyar jogalkalmazó.

Hivatkozások

Bich-Carrière, L. (2019). Say it with [A Smiling Face with Smiling Eyes]: Judicial Use and Legal Challenges with Emoji Interpretation in Canada. International Journal for the Semiotics of Law – Revue internationale de Sémiotique juridique, 32(2), 283–319. https://doi.org/10.1007/s11196-018-9594-5

Bromberg, M., Welmans, L. & Lee, C. (2020). Reading between the Text(s) – Interpreting Emoji and Emoticons in the Australian Criminal Law Context. New Criminal Law Review, 23(4), 655–686. https://doi.org/10.1525/nclr.2020.23.4.655

Gácsi A. (2018). Az elektronikus bizonyítás alapvető dogmatikai kérdései. Magyar Rendészet,19(2), 77–89. Goldman, E. (2018). Emojis and the Law. Washington Law Review, 93(3), 1227–1291.

Kugler N. (2013). A szubjektivizáció jelenségének nyelvészeti értelmezései. Magyar Nyelvőr, 137(1), 8–30.

Pendl, M. (2022). Emojis im (Privat-)Recht. Max-Planck-Institut für ausländisches und internationales Privatrecht. Mohr Siebeck. https://doi.org/10.1628/978-3-16-161566-5

Polt P. (Szerk.) (2018). Nagykommentár a büntetőeljárási törvényhez. Wolters Kluwer.

Ránki S. (2021). Nyelvi profilalkotás. Belügyi Szemle, 69(12), 2155–2166. https://doi.org/10.38146/BSZ.2021.12.6

Seta, G. (2018). Biaoqing: The circulation of emoticons, emoji, stickers, and custom images on Chinese digital media platforms. First Monday, 23(9). https://doi.org/10.5210/fm.v23i9.9391

Tang, Y. & Hew, K.H. (2019). Emoticon, Emoji, and Sticker Use in Computer-Mediated Communication: A Review of Theories and Research Findings. International Journal of Communication, 13, 2457–2483.

Megjelent
2023-07-10
Hogyan kell idézni
Márton B. (2023). A hangulatjelek szerepe a büntetőügyekben. Belügyi Szemle , 71(7), 1183-1195. https://doi.org/10.38146/BSZ.2023.7.3
Folyóirat szám
Rovat
Tanulmányok