Pénzmosás mint negatív gazdasági tényező az Európai Unióban

Kulcsszavak: pénzmosás, pénzmosási módszerek, e-pénz, pénzmosás elleni védekezés

Absztrakt

Cél: A pénzmosási módszerek közül kiemelkednek a virtuális módszerek, amelyek a tradicionális pénzmosási módszerekkel szemben dinamikusabb és kevésbé nyomon követhető módszereknek tekinthetőek. Korunk egyik nagy kihívását a fejlődő kibertérben történő pénzmosási tevékenység jelenti. A pénzmosási módszerek dinamikus fejlődése és a kibertérben való jelentőségük miatt a nemzetgazdaságra gyakorolt befolyásoló hatásuk is erőteljes. Tanulmányunk elsődleges célja feltárni a pénzmosás elleni védekezés európai uniós és magyarországi jogszabályi hátterét, valamint annak védekezésben betöltött hatékonyságát.
Módszertan: A szerzők a pénzmosással kapcsolatos releváns nemzetközi és magyar szakirodalmak szisztematikus áttekintését végezték el. A szakirodalmi feltárás után a pénzmosás elleni védekezés legfőbb eszközeként a jogi szabályozása vizsgálatára került sor. Azonosításra kerültek olyan szabályozási hiányosságok, amelyek a jövőbeni jogi szabályozások alapját képezhetik.
Megállapítások: A kutatás eredményeként összefoglalható, hogy az Európai Unióban és Magyarországon hatályos jogszabályok nem állnak készen az internetes pénzmosási módszerek szabályozására, a szabályozások és törvénykezések egy lépéssel mindig le vannak maradva a virtuális módszerekkel elkövetett pénzmosással szemben. A pénzmosás elleni hatékony védekezés érdekében, a jogszabályi háttér változtatása és a monitoringozási tevékenységek fejlesztése kiemelten jelentős feladatoknak tekinthetők.
Érték: Magyarországon és az Európai Unió területén a büntetőjogi eszközök kevésnek bizonyulnak a pénzmosás elleni küzdelemben, legfőképp az interneten történő bűncselekményekkel szemben. Az Európai Unió, illetve Magyarország szabályozásai és egyes javaslatai sem nyújtanak megoldást a virtuális valutákból eredő potenciális kockázatok és kiskapuk többségére, ezért szükséges egyértelműbbé tenni a virtuális valuták pontos jogi státuszát. A tanulmány rávilágít a jelenlegi jogszabályi helyzet hiányosságaira, valamint ez a kezdeményezés felhívja a figyelmet arra a jelenlegi helyzetre, hogy bizonyos virtuálisvaluta-szolgáltatók működési engedélyt kapjanak, amihez a pénzmosás elleni szabályok betartása is szükséges, így az e-pénz, illetve a különböző fizetési szolgáltatások is szigorúbb ellenőrzés alá kerülhetnének. A szerzők áttekintik a pénzmosás folyamatát, nemzetközi kitekintést tesznek a leggyakrabban alkalmazott pénzmosási módszerek körére, valamint ismertetik a virtuális pénzmosás jelentőségét és a lehetséges védekezési módszereket.

 

Hivatkozások

Barratt, M. (2015). A discussion about dark net terminology. Drugs, Internet, Society.

Boister, N. (2012). An Introduction to Transnational Criminal Law. Oxford University Press. https://doi.org/10.1093/law/9780199605385.001.0001

Colaco, F., Fleming, A., Hanson, J., Hardy, C., Jay, K., Johnson, J., Steer, A., Van Wijnbergen, S. & Yurukogl, K. T. (1985). World Development Report. The World Bank.

Cuddington, J. T. (1986). Capital Flight: Estimates, Issues, and Explanations. International Finance Section, Department of Economics. Princeton Studies in International Finance.

Davies, G. (2020). Shining a light on policing of the Dark Web: Analysis of UK investigatory powers. The Journal of Criminal Law, 84(5), 407–426. https://doi.org/10.1177/0022018320952557

Finklea, K. (2017). Dark Web. Congress Report. Congressional Research Service. https://crsreports.congress.gov/product/pdf/R/R44101/9

Gál I. L. (2007). A pénzmosás hatályos büntetőjogi szabályozása. Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Büntetőjogi Tanszék.

Haffke, L., Fromberger, M. & Zimmermann, P. (2019). Cryptocurrencies and anti-money laundering: the shortcomings of the fifth AML Directive (EU) and how to address them. Journal of Banking Regulation, 21(2), 125–138. https://doi.org/10.1057/s41261-019-00101-4

Hendriyetty, N. & Grewal, B. S. (2017). Macroeconomics of money laundering: effects and measurements. Journal of Financial Crime, 24(1), 65–81. https://doi.org/10.1108/JFC-01-2016-0004

Keesoony, S. (2016). International anti-money laundering laws: the problems with enforcement. Journal of Money Laundering Control, 19(2), 130–147. https://doi.org/10.1108/JMLC-06-2015-0025

Le-Khac, N.-A., Markos, S., O’Neill, M., Brabazon, A. & Kechadi, T. (2009). An efficient search tool for an anti-money laundering application of a multi-national bank’s dataset. International conference on Information and Knowledge Engineering (IKE’09), CESRA Press.

Lentner Cs. & Zéman Z. (2017). A pénzmosás egyes jogi és gazdasági összefüggéseiről. Miskolci Jogi Szemle, 12(1), 19–32.

Masciandaro, D. & Barone, R. (2008). Worldwide anti-money laundering regulation: estimating costs and benefits. Global Business and Economics Review, 10(3), 243–264. https://doi.org/10.1504/GBER.2008.019983

Nazri, S. M., Zolkaflil, S. & Omar, N. (2019). Mitigating financial leakages through effective money laundering investigation. Managerial Auditing Journal, 34(2), 189–207. https://doi.org/10.1108/MAJ-03-2018-1830

Nagy H. (2020). A pénzmosás magyarországi jogi szabályozásának vázlata. Magyar Rendészet, 20(1), 93–105. https://doi.org/10.32577/mr.2020.1.6

Papp Zs. (2006). Az Európai Unió pénzmosás elleni első és második irányelvének és a FATF ajánlásának eltérő rendelkezései. Iustum Aequum Salutare, 2(1-2), 229–238.

Parveen, R. (2020). Impact of anti-money laundering legislation in the United Kingdom and European Union. International Journal of Economics and Management Systems, 5, 118–122.

Robinson, J. (1996). A pénzmosoda. A világ harmadik legnagyobb üzlete belülről. Park Kiadó.

Rose, K. J. (2019). The problem of regulating the easy way out – EU money laundering regulation. Journal of Money Laundering Control, 22(4), 666–677. https://doi.org/10.1108/JMLC-03-2019-0022

Salehi, A., Ghazanfari, M. & Fathian, M. (2017). Data mining techniques for anti-money laundering. International Journal of Applied Engineering Research, 12(20), 10084–10094.

Schott, P. A. (2006). Reference Guide to anti-Money Laundering and Combating the Financing of Terrorism. The International Bank for Reconstruction and Development/The World Bank. https://doi.org/10.1596/978-0-8213-6513-7

Soltani, R., Nguyen, U. T., Yang, Y., Faghani, M., Yagoub, A. & An, A. (2016). A new algorithm for money laundering detection based on structural similarity. IEEE 7th Annual Ubiquitous Computing, Electronics and Mobile Communication Conference (UEMCON), IEEE. https://doi.org/10.1109/UEMCON.2016.7777919

Suresh, C., Reddy, K. T. & Sweta, N. (2016). A hybrid approach for detecting suspicious accounts in money laundering using data mining techniques. International Journal of Information Technology and Computer Science, 8(5), 37–43.

Teichmann, F. M. J. (2017). Twelve methods of money laundering. Journal of Money Laundering Control, 20(2), 130–137. https://doi.org/10.1108/JMLC-05-2016-0018

Vandezande, N. (2017). Virtual currencies under EU anti-money laundering law. Computer Law & Security Review, 33(3), 341–353. https://doi.org/10.1016/j.clsr.2017.03.011

Varga J. (2016). Pénzmosás mindennapjainkban. Büntetőjogi Szemle, 5(3), 116–124.

Walker, J. (1999). How big is global money laundering? Journal of Money Laundering Control, 3(1), 25–37. https://doi.org/10.1108/eb027208

Zdanowicz, J. (2009). Trade based money laundering and terrorist financing. Review of Law and Economics, 5(2), 854–878. https://doi.org/10.2202/1555-5879.1419

Zéman Z., Lukács J. & Túróczi I. (2015). A pénzmosás megjelenése a gazdaságban. Polgári Szemle, 11(4-6), 388–400.

Megjelent
2023-05-31
Hogyan kell idézni
Zéman Z., & Hegedűs M. (2023). Pénzmosás mint negatív gazdasági tényező az Európai Unióban. Belügyi Szemle , 71(5), 885-904. https://doi.org/10.38146/BSZ.2023.5.8
Folyóirat szám
Rovat
Tanulmányok