A letartóztatottakra vonatkozó büntetőjogi és idegenrendészeti szabályok, különös tekintettel a harmadik országbeli állampolgárságú terheltekre
Absztrakt
Cél: Mivel a letartóztatásra (és annak foganatosítására, valamint megszüntetésére) irányadó sajátos rendelkezések hiányoznak, a büntető eljárásjogi és az idegenrendészeti szabályok összhangja sok esetben nem állapítható meg. Ez különösen igaz a harmadik országbeli állampolgárságú terheltek vonatkozásában. A tanulmány célja annak vizsgálata, hogy a jelenlegi jogi szabályozás mennyiben felel meg az európai standardoknak, és mennyire ad választ egy gyakorlati jogeset alapján felmerült kérdésekre.
Módszertan: A tanulmány egy jogeset bemutatásán keresztül vizsgálja a büntető és idegenrendészeti eljárás gyakorlati problémáit. A jogeset bemutatását követően az európai uniós jogszabályokban megfogalmazott irányelveket tekinti át, majd ezekből von le következtetéseket, elsősorban (a téma jellege miatt) a hazai szakirodalmi álláspontok összevetésével.
Megállapítások: A kutatás eredményeképpen megállapítható, hogy a jelenlegi hazai szabályozás mellett bizonyos kérdések nem megoldhatók, mert vagy a büntetőeljárás-jogi szabályokba (vagy éppen az Alaptörvénybe) ütköznek, vagy nem felelnek meg az idegenrendészeti jogszabályok rendelkezéseinek.
Érték: A tanulmány de lege ferenda választ kíván adni számos felmerülő kérdésre, többek között arra, hogy hogyan lehetne megoldani a megfelelő kommunikációt a büntetőeljárási és idegenrendészeti szervek között, és adott esetben az állam büntetőjogi igényének érvényesítéséhez vagy a kiutasítási kötelezettség teljesítéséhez fűződő érdek élvez-e primátust.
Hivatkozások
Amberg E. (2014). Büntetőjogi változások – rendészeti reakciók. In Gaál Gy. & Hautzinger Z. (Szerk.), Pécsi Határőr Tudományos Közlemények (pp. 121–125). Magyar Hadtudományi Társaság.
Blutman L. (1997a). A kiutasítás és visszaküldés az alapjogok árnyékában. Acta Juridica et Politica.
Blutman L. (1997b). A külföldiek kiutasításának különös akadályáról. Acta Humana. Emberi jogi közlemények, 8(27), 39–51.
Bolla V. & Jáger K. A. (2020). Az idegenrendészeti- és büntetőeljárások kapcsolódási pontjai, gyakorlati nehézségei. Belügyi Szemle, 68(9), 11–34. https://doi.org/10.38146/BSZ.2020.9.1
F. Tóth G. (2022). A konzuli érdekvédelem lehetőségei és korlátai a szabadságelvonással járó kényszerintézkedések esetén. Belügyi Szemle, 50(2-3), 229–246.
Gartner I. (1997). Az idegenrendészettel összefüggő jogszabályok végrehajtásának problémái az ügyészi tevékenység tükrében. Ügyészek Lapja, 4(1), 57–64.
Haraszti M. K. (2013). A külföldiek kiutasítást előkészítő őrizete. Rendészet kontra alapjogok, a fogva tartás alternatívái. Belügyi Szemle, 61(3), 5–31.
Hautzinger Z. (2014). A magyar idegenjog rendszere és idegenjogi (szak)igazgatás. Magyar Közigazgatás, 1(2), 69–78.
Hautzinger Z. (2015). A rendészet egyes megjelenési lehetőségei a büntetőeljárásban. In Hack P.,
Király E., Korinek L. & Patyi A. (Szerk.), Gályapadból laboratóriumot. Tanulmányok Finszter Géza professzor tiszteletére (pp. 107–116). Nemzeti Közszolgálati Egyetem.
Hautzinger Z. (2017), Menedékjog és a büntetőjog lehetséges kapcsolatai Magyarországon. Magyar Rendészet, 17(3), 31–46.
Hautzinger Z. (2019), Külföldiekkel szembeni büntetőeljárás? Miskolci Jogi Szemle, 14(2), 349–358.
Hautzinger Z. (2020). A migráció szabályozásának reaktív tényezői. Belügyi Szemle, 68(9), 47–62. https://doi.org/10.38146/BSZ.2020.9.3
Herke Cs. (2022). A letartóztatás gyakorlati kérdései az új büntetőeljárási törvény tükrében. In Koltay A. & Gellér B. (Szerk.), Jó kormányzás és büntetőjog. Ünnepi tanulmányok Kis Norbert egyetemi tanár 50. születésnapjára (pp. 237–247). Nemzeti Közszolgálati Egyetem.
Jójárt B. Gy. (2012). A kiutasítás bírói kontrollja. Belügyi Szemle, 60(11), 107–115.
Kakócz K. (2019). A külföldivel szemben elrendelhető őrizet típusai. In Gaál Gy. & Hautzinger Z. (Szerk.), Pécsi Határőr Tudományos Közlemények (pp. 277–286). Magyar Hadtudományi Társaság.
Kovács A. Gy. (2013). A Kúria idegenrendészeti joggyakorlat-elemző csoportjának összefoglaló véleménye (kivonat). Kúriai döntések. Bírósági Határozatok, 11, 1173–1176.
Kúria (2013). Összefoglaló vélemény. A Kúria idegenrendészeti joggyakorlat-elemző csoport – Kúria Közigazgatási és Munkaügyi Kollégium.
Molnár T. (2019). A külföldiek kiutasításának korlátai a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának koordináta-rendszerében, 50 év távlatából. In Csapó Zs. (Szerk.), Jubileumi tanulmánykötet az 1966. évi emberi jogi egyezségokmányok elfogadásának 50. évfordulójára (pp. 183–204). Nemzeti Közszolgálati Egyetem.
Pajcsicsné Cs. E. (2013). „Emberi jogok kint és bent – ombudsmani szemmel”. A büntetés-végrehajtás fogvatartottjainak, a külföldiek idegenrendészeti és menedékjogi fogva tartásának alapjogi összefüggéseit, valamint az ügyvédek és a hozzájuk fordulók jogait vizsgáló projekt. Alapvető Jogok Biztosának Hivatala.
Polt P. (2022). Kommentár a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvényhez. Wolters Kluwer.
Szép Á. (2021). A nemzetbiztonsági okból kezdeményezett idegenrendészeti kiutasítás és a nemzetbiztonsági kockázat megállapításának kapcsolata az egyes tartózkodási jogcímek tükrében. Iustum – Aequum – Salutare, (17)3, 39–61.
Tóth A. N. (2013). A kiutasításról a bírói gyakorlat tükrében. Büntetőjogi Szemle, (2)3, 67–73.
Végh Zs. (2019). Külföldiek rendészete és a büntetés-végrehajtás. In Várkonyi Zs. K. (Szerk.), Az igazság védelmében (pp. 107–116). Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága.
.png)
