A hatályos büntetőeljárási törvény egyes változásainak vizsgálata a szervezett bűnözés elleni fellépés tükrében
Absztrakt
Cél: Bűn nem maradhat büntetlenül – tartja a mondás. A szervezett bűnözői csoportok tevékenységeinek állandó változása miatt kiemelt rendőrségi feladattá vált azok bomlasztása, illetve felszámolása. A szervezett bűnözés elleni fellépést segítik elő többek között a hazai jogszabályok is, ezek között a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény olyan fejezetei, ami a titkos információgyűjtést 2018. július 1-jétől, a törvény kihirdetésétől alapjaiban megváltoztatta. Ezért annak a gyakorlati, jogalkalmazói megjelenése, új lehetséges szervezeti modellje, továbbá az Európai Unió más tagállamaiban kialakított megoldásainak összehasonlítása nélkülözhetetlen. A szerző tanulmányával kifejezetten a Be. törvény jogalkalmazói gyakorlatát kívánja vizsgálni a bűnügyi felderítés területén, különösen a jogászi hivatásrendek, az ügyészség és a nyomozó hatóság szemszögéből, mivel a büntetőeljárás mindennapi alkalmazása során merülhet fel számos olyan jelenség, ami a lehetséges problémákra rávilágíthat. Kutatási kérdésként került megfogalmazásra, hogy hazánkban a szervezett bűnözés elleni fellépést mennyire segítették elő a hatályos büntetőeljárási törvény egyes változásai?
Módszertan: Az alkalmazott kutatási módszerekkel a cél, hogy az elmélet és a gyakorlat összhangja bemutatásra kerüljön. A tanulmány tartalmaz többekközött leíró elemzést, fogalmi, jogintézményi és szervezeti vonatkozásban, illetve joggyakorlat-elemzést és jogszabályelemzést. A kutatás alapját képezi egy esettanulmány, amelyben jelenleg is nyomozás folyik emberkereskedelem bűntett elkövetése miatt, illetve az Európai Unión belüli tagállamok mint részes felek közös nyomozó csoport felállításáról állapodtak meg. Az esettanulmány által lesz lehetőség arra is, hogy a nemzetközi bűnügyi együttműködés kapcsán megjelenő esetleges akadályok megfigyelésre kerüljenek, ehhez kapcsolódik még a koronavírus-járvány idején felmerülő egyéb akadályozó tényezők feltárása. Az esettanulmány elemzését megelőzően spontán interjúk készítésére is sor került rendőri és igazságügyi oldalról is. A rendőri oldalt tekintve felderítőkkel, igazságügyi oldalról pedig ügyészekkel készültek az interjúk. A kutatás során a szerző kitekintést tesz az Európai Unió más tagállamai által kialakított eljárásokra is.
Megállapítások: A hazai büntetőeljáráson belül a leplezett eszközök megjelenése, átalakítása – a tanulmány kapcsán készült kutatás szerint – eltérően mutatkozik a rendőri és az ügyészi oldalon. A közös nyomozó csoport hatékonysága a gyakorlatban több szempontból is jól nyomon követhető. A nemzetközi érintettségű ügyekben az eljárásjogi akadályok kiküszöbölésére, illetve a nemzetközi bűnügyi és igazságügyi együttműködés kapcsán is számos előnyt jelent, ha a tagállamok közös nyomozó csoport felállításában állapodnak meg.
Érték: A tanulmányban megállapítottak alkalmasak lehetnek a gyakorlatban dolgozó nyomozó hatóságok tagjai számára, akik nemzetközi vonatkozású ügyekben érintettek, illetve az ügyészség számára is egyfajta keresztmetszetet nyújt a jelenlegi helyzetről, további cél, hogy a leírtak megfontolásra kerüljenek. Mindemellett a tanulmány kitekintést is nyújt a nemzetközi bűnügyi együttműködés megvalósulására a koronavírus-járvány idején.
Hivatkozások
Boda J. (Szerk.) (2019). Rendészettudományi szaklexikon. Dialóg Campus. Eurojust (2020). Az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynöksége.
Fantoly Zs. & Budaházi Á. (2019). Büntető eljárásjogi ismeretek II. Dinamikus rész. Dialóg Campus Kiadó.
Havasi S. (2020). A letartóztatás és a nyomozás fiatalkorúakra vonatkozó sajátosságai az új Be. alapján. Ügyészségi Szemle, 5(2), 38–57.
Nagy I. (2021a). A szervezetten elkövetett bűncselekmények bizonyításának proaktív nemzetközi lehetőségei, különös tekintettel a pandémia időszakára. In Gaál Gy. & Hautzinger Z. (Szerk.), Pécsi Határőr Tudományos Közlemények XXIII. (pp. 121–127.). Magyar Hadtudományi Társaság.
Nagy I. (2021b). A kábítószer-bűnözés aktuális kérdései nemzetközi kitekintésben. Magyar Rendészet, 21(2), 83–95.
Nagy Z. (2021). A karantén krimogén veszélyei. https://ujbtk.hu/dr-nagy-zoltan-a-karanten-krimogen-veszelyei/
Nyeste P. & Szendrei F. (2019). A bűnügyi hírszerzés kézikönyve. Dialóg Campus Kiadó.
Szendrei F. (2020). A rendészeti célú titkos információgyűjtés. Rendőrségi Tanulmányok 3(3), 58–64.
Tóth M. (2018). Néhány megjegyzés az új büntetőeljárási törvényhez. Belügyi Szemle. 66(3), 55–71. https://doi.org/10.38146/BSZ.2018.3.4
Vári V. (2018). Az új büntetőeljárási törvény nyomozást érintő változásai egy kérdőíves kutatás tükrében. In Gaál Gy. & Hautzinger Z. (Szerk.), Pécsi Határőr Tudományos Közlemények XX. (pp. 213–214.). Magyar Hadtudományi Társaság.
Zsigmond Cs. (2020). A szervezett bűnözés elméleti megközelítéseitől a bűnszervezet nemzetközi és hazai jogi fogalmáig. Belügyi Szemle, 68(10), 61–63. https://doi.org/10.38146/BSZ.2020.10.3
.png)
