Tiszaug-Országúti bevágás gepida kori népességének történeti embertani vizsgálata

  • Ágota Madai Magyar Természettudományi Múzeum, Szegedi Tudományegyetem Biológia Doktori Iskola
  • Zsófia Rácz Eötvös Loránd Tudományegyetem, Régészeti Intézet, Budapest
  • Tamás Szeniczey Eötvös Loránd Tudományegyetem, Embertani Tanszék
  • Antónia Marcsik Szegedi Tudományegyetem, Embertani Tanszék, Szeged
  • Ágnes B. Tóth Szegedi Tudományegyetem, Régészeti Tanszék, Szeged
  • Gábor Wilhelm Kecskeméti Katona József Múzeum, Kecskemét
  • Tamás Hajdu Eötvös Loránd Tudományegyetem, Embertani Tanszék
Kulcsszavak: Gepida korszak, Paleodemográfia, Kraniometria, Paleopatológia, Mesterséges koponyadeformáció

Absztrakt

A Tiszaug-Országúti bevágás nevet viselő, népvándorlás kori lelőhely vizsgálatának legfőbb célja volt, hogy az embertani leletanyag feldolgozásával és az eredmények közreadásával hiánypótló adatokat nyújtson a Kr.u. 5-6. század Kárpát-medence területén élő népességek demográfiai viszonyaival, életmódjával, betegségeivel kapcsolatban. A temető 194 egyénjével jelenlegi állás szerint az egyik legnagyobb hazai gepida kori temetők közé sorolandó, amely a korszakban élt népességekről hiánypótló biorégészeti adatokat nyújthat. A paleodemográfiai elemzés eredményei azt mutatják, hogy a népesség 63%-a nem érte meg a felnőttkort. A férfiak mortalitási görbéje  45-49, míg nőké 30-34 éves korban csúcsosodik ki. A férfiak becsült átlagmagassága 169,1, míg a nőké 160,6 cm. Kraniometriai adatfelvételre 22 férfi és 21 női koponya volt alkalmas. A tiszaugi sorozatban a mesterséges koponyatorzítás nélküli koponyák alacsony elemszáma és a publikált összehasonlító adatok hiánya miatt a kraniometriai szempontú összehasonlítás más, a területen élt korabeli népességek kraniometriai adataival nem volt lehetséges. Az ép koponyák között 25 biztosan mesterséges beavatkozás révén torzult. A koponya szándékos torzítása mellett az Ortner (2003) által definiált kategóriák közül számos példaakadt  az anyagban. A kóros elváltozások vizsgálatának fő célja a tiszaugi gepida kori népesség életmódjának minél alaposabb megismerése és összetett rekonstrukciója volt. 

Hivatkozások

Ahmadi, M.S., Ahmadi, M., Dehghan, A. (2014): Osteoid osteoma presenting as a painful solitary skull lesion: a case report. Iranian Journal of Otorhinolaryngology, 26(2): 115–117.

Alekszejev, V.P., Debec, G.F. (1964): Kraniometrija. Metodika antropologicseszkih isszledovanii. Izd. Nauka, Moszkva.

B. Tóth, Á., Wilhelm, G. (2022): Gepida temető Tiszaug-Országúti bevágás lelőhelyen. In: F. Kovács, P. (Szerk.) Átkelők a túlvilágra. Két gepida temető a Közép-Tisza mentén. Szolnoki Régészeti Tanulmányok, 3: 63–81.

Bartucz, L. (1936): A kiszombori temető gepida koponyái. Szegedi Városi Múzeum, Szeged.

Bartucz, L. (1939): A magyarság antropológiája. In: Prinz, Gy., Cholnoky, J., Gr. Teleki, P., Bartucz, L. (Szerkk) Magyar föld, magyar faj IV. A magyar ember. Budapest, pp. 509.

Bereczki, Zs., Marcsik, A. (2005): Újabb torzított koponyaleletek az Alföldről. In: IV. Kárpát-medencei Biológiai Szimpozium Előadáskötete. Fővárosi Állat- és Növénykert, Budapest.

Bereczki, Zs., Marcsik, A. (2006): Artificial Cranial Deformation in Hungary. Artificial deformation of human head in Eurasian past. OPUS: Interdisciplinary Investigation in Archaeology. Russian Academy of Sciences, Moscow. pp. 96–114.

Bernert, Zs. (2005): Paleoantropológiai programcsomag. Folia Anthropologica, 3: 71–74.

Bernert, Zs., Évinger, S., Hajdu, T. (2007): New data on the biological age estimation of children using bone measurements based on historical populations from the Carpathian Basin. Annales historico-naturales Musei nationalis hungarici, 99: 199–206.

Bernert, Zs., Évinger, S., Hajdu, T. (2008): Adatok a gyermekek életkorbecsléséhez a Kárpát-medencei történeti népességek gyermekhalottainak csontméretei alapján. Anthropologiai Közlemények, 49: 43–50.

Berthon, W. (2019): Bioarchaeological analysis of the mounted archers from the Hungarian Conquest Period (10th century): Horse riding and activity-related skeletal changes. PhD Dissertation, University of Szeged, Department of Biological Anthropology, Szeged.

Brooks, S., Suchey, J.M. (1990): Skeletal age determination based on the os pubis: a comparison of the Acsadi-Nemeskeri and Suchey-Brooks methods. Human Evolution, 5: 227–238. DOI: https://doi.org/10.1007/BF02437238

Brunori, A., Vagnozzi, R., Giuffre, R. (1993): Historical Vignette: Antonio Pacchioni (1665–1726): early studies of the dura mater. Journal of Neurosurgery, 78(3): 515–518. DOI: https://doi.org/10.3171/jns.1993.78.3.0515

Christensen, J.E., Jorkov, M.L., Lynnerup, N. (2008): Using coconuts as a model for analysing the injury pattern of cranial blunt trauma. Open Anthropology Journal, 1: 33–37. DOI: https://doi.org/10.2174/1874912700801010033

Coale, A.J., Demény, P. (1966): Regional model life tables and stable populations. Princeton University Press, Princeton.

Csáki, É. (2004): V. és VI. századi csontvázanyag embertani vizsgálata. Szakdolgozat. Szegedi Tudományegyetem, Embertani Tanszék, Szeged.

Csiszár, L.V. (1998): A Biharkeresztes-Ártánd környéki gepida temetők összehasonlító, általános embertani feldolgozása. Szakdolgozat. Szegedi Tudományegyetem, Szeged.

Deák, R. (2013): Torzított koponyás kora népvándorláskori temetkezések a Kárpát-medence nyugati részén. Szakdolgozat. Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Szeged.

Éry, K. (1998): Length of limb bones and stature in ancient populations in the Carpathian basin. Humanbiologia Budapestiensis, 26: 1–96.

Éry, K., Kralovánszky, A., Nemeskéri, J. (1963): Történeti népességek rekonstrukciójának reprezentációja. Anthropologiai Közlemények, 7: 41–90.

Évinger, S. (2003): Paleostomatological investigation of the anthropological findings from the Avar period cemeteries of Toponár and Fészerlak. Historico-Naturales Musei Nationalis Hungarici, 95: 205–224.

Farkas, L.Gy. (2019): Fejezetek a biológiai antropológiából. JATE Press, Szeged.

Fazekas, G., Kósa, F. (1978): Forensic fetal osteology. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Ferembach, D., Schwidetzky, I., Stloukal, M. (1979): Empfehlungen für die Alters- und Geschlechtsdiagnose am Skelett. Homo, 30: 1–32.

Fibiger, L., Ahlström, T., Bennike, P., Schulting, R.J. (2013): Patterns of Violence-Related Skull Trauma in Neolithic Southern Scandinavia. AJPA, 150: 190–202. DOI: https://doi.org/10.1002/ajpa.22192

F. Kovács, P. (2022, Szerk.): Átkelők a túlvilágra. Két gepida temető a Közép-Tisza mentén. Szolnoki Régészeti Tanulmányok 3, Szolnok.

Gál, S.Sz. (2007): A gyulafehérvári gepida temető embertani elemzése. Folia Anthropologica, (5): 67–69.

Gáspár, J. (1931): Gepiden gräber in Ungarn. Mitteilungen der Anthropologischen Gesellschaft in Wien, 61: 285–291.

Ginzburg, V.V., Zirov, E.V. (1949): Antropologicseszkije materialii iz Kenkolszkogo katakombnogo moglinika v doline r. Szbornik Muzeja Antropologii i Etnografii, 10: 213–265.

Hajdu, T., Bernert, Zs. (2007): Embertani adatok a Tisza-vidék szarmata és gepida korához. Tisicum – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve, 16: 32–343.

Härke, H. (1997): The nature of burial data. In: Jensen, C.K., Nielsen, K.H. (Eds): Burial and Society: The chronological and social analysis of archaeological burial data. Univ. Press, Aarhus.

Hershkovitz, I., Greenwald, C., Rothschild, B.M., Latimer, B., Dutour, O., Jellema, L.M., Wish‐Baratz, S. (1999): Hyperostosis frontalis interna: an anthropological perspective. AJPA, 109(3): 303–325. DOI: https://doi.org/10.1002/(SICI)1096-8644(199907)109:3<303::AID-AJPA3>3.0.CO;2-I

Huszár, Gy., Schranz, D. (1952): The incidence of dental caries in Transdanubian material from the Paleolithic to the Neolithic. Fogorvosi Szemle, 45(6): 171–182.

Iscan, M.Y., Loth, S.R., Wright, R.K. (1984): Age estimation from the rib by phase analysis: white males. Journal of Forensic Sciences, 29: 1094–1104. DOI: https://doi.org/10.1520/JFS11776J

Iscan, M.Y., Loth, S.R., Wright, R.K. (1985): Age estimation from the rib by phase analysis: white females. Journal of Forensic Sciences, 30: 853–863. DOI: https://doi.org/10.1520/JFS11018J

Kiss, K., Szeniczey, T., Marcsik, A., Szvák, E., Kerlinger, K., Mészáros-Kis, Zs., Szabó, L., Sklánitz, A., Buczkó, K., SZőke, B.M., Hajdu, T. (2019): Kehida-Fövenyes 8–9. századi népességének történeti embertani vizsgálata. Anthropologiai Közlemények, 60: 3–25. DOI: https://doi.org/10.20330/AnthropKozl.2019.60.3

László, O. (2018): Gyermekkorú maradványok összehasonlító vizsgálata történeti népességekben. Doktori értekezés. Szegedi Tudományegyetem, Embertani Tanszék, Szeged.

Lenhossék, J. (1878): A mesterségesen eltorzitott koponyákról általában, különösen pedig egy Csongrádon és Székely-udvarhelyen talált ilynemű makrokephal és egy Alcsúthon talált barbár korból származó koponyáról. Magyar Tudományos Akadémia Évkönyvei XVI(II). MTA, Budapest.

Lipták, P. (1959): Embertan és történeti embertan. Anthropologiai Közlemények, 3: 111–120.

Lipták, P. (1961): Germanische Skelettreste von Hács-Béndekpuszta aus dem 5. Jahrhundert. Acta Archaeologica, 13: 231–265.

Lipták, P., Marcsik, A. (1977): Kora-népvándorláskori embertani leletek Kelet-Magyarországon. Újabb adatok a mesterséges koponyatorzítás kérdéséhez. Különlenyomat a Déri Múzeum 1976. évi kötetéből. Debrecen.

Madai, Á. (2019): Gepida kori koponyatorzítás a tiszaugi temetőben. Szakdolgozat. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Régészeti Intézet, Budapest.

Madai, Á., Szeniczey, T., Rácz, Zs., Marcsik, A., B. Tóth, Á., Wilhelm, G., Hajdu, T. (2022): „Csúcsfejek” a gepida korból. Mesterséges koponyatorzítás egy Tisza menti temető népességének körében. Magyar Régészet, 11(3): 16–25.

Mann, R.W., Jantz, R.L., Bass, W.M., Willey, P.S. (1991): Maxillary suture obliteration: a visual method for estimating skeletal age. Journal of Forensic Sciences, 36: 781–791. DOI: https://doi.org/10.1520/JFS13088J

Martin, R., Saller, K. (1957): Lehrbuch der Anthropologie. Bd. 1. Gustav Fischer Verlag, Stuttgart.

Meindl, R.S., Lovejoy, C.O. (1985): Ectocranial suture closure. AJPA, 67: 51–63. DOI: https://doi.org/10.1002/ajpa.1330680106

Merczi, M. (2007): Traumás elváltozások az Esztergom-Bánomi dűlői későrómai temetőben. Folia Anthropologica, 5: 79–91.

Miháczi-Pálfi, A. (2013): Avar kori torzított koponyás temetkezések a Tiszántúlon. Acta Iuvenum, Sectio Archaeologica, 1: 32–51.

Molnár, M., János, I., Szűcs, L., Szathmáry, L. (2004): Artificially deformed crania from the Hun-Germanic Period (5–6th century AD) in North-eastern Hungary: historical and morphological analysis. Neurosurgical Focus, 36(4): 1–9. DOI: https://doi.org/10.3171/2014.1.FOCUS13466

Molnár, M., János, I., Szűcs, L., Szathmáry, L. (2014): Néhány hun-germán korból származó mesterségesen torzított koponya morfológiai és kraniometriai bemutatása. Tájökológiai Lapok, 12(2): 355–362.

Molnár, M., Széll, R. F., Szathmáry, L., Szűcs, L., János, I. (2020): Examining the effect of artificial cranial deformation in connection with the metric data of the skull. Acta Medicinae et Sociologica, 11(31): 66–72. DOI: https://doi.org/10.19055/ams.2020.11/31/6

Nikita, E., Xanthopoulou, P., Bertsatos, A., Chovalopoulou, M.E., Hafez, I. (2019): A three-dimensional digital microscopic investigation of entheseal changes as skeletal activity markers. American Journal of Physical Anthropology, 169: 704–713. DOI: https://doi.org/10.1002/ajpa.23850

Ortner, D.J. (2003): Identification of a pathological conditions in human skeletal remains. Academic Press, San Diego.

Ortner, D.J., Buikstra, J.E. (2019, Eds): Identification of pathological conditions in human skeletal remains. Elsevier, London.

Papathanasiou, A., Walker, P., Steckel, R., Larsen, C., Blondiaux, J., Grupe, G., Jankauskas, R., Maat, G., McGlynn, G., Roberts, C., Teschler-Nicola, M., Wittwer-Backofen, U., Agnew, A., Assis, S., Bereczki, Zs., Bertrand, B., Betsinger, T., Boulter, S., Bourbou, C., Williams, L. (2009): The History of Anemia and Related Nutritional Deficiencies in Europe: Evidence from Cribra Orbitalia and Porotic Hyperostosis. AAPA Symposium, Reconstructing Health and Disease in Europe: The Early Middle Ages through the Industrial Period. Abstract book.

Schinz, H.R., Case, J.T. (1952): Roentgen-diagnostics. Grune & Stratton, New York.

Schour, I., Massler, M. (1941): The development of the human dentation. Journal of American Dental Association, 28: 1153–1160.

Sjøvold, T. (1990): Estimation of stature from long bones utilizing the line of organic correlation. Journal of Human Evolution, 5: 431–444. DOI: https://doi.org/10.1007/BF02435593

Spekker, O. (2018): Evaluation of endocranial bony changes in relation to tuberculosis in the Robert J. Terry Anatomical Skeletal Collection (Washington, DC, USA). PhD Dissertation. University of Szeged, Department of Biological Anthropology, Szeged.

Spekker, O., Hunt, D. R., Berthon, W., Molnár, E., Pálfi, Gy. (2022): Insights into the diagnostic efficacy and macroscopic appearance of endocranial bony changes indicative of tuberculous meningitis: Three example cases from the Robert J. Terry Anatomical Skeletal Collection. International Journal of Osteoarchaeology, 32: 444–456. DOI: https://doi.org/10.1002/oa.3079

Stloukal, M., Hanáková, H. (1978): Die Lange der Langsknochen altslawischer Bevölkerungen unter besonderer Berücksichtigung von Wachstumsfragen. Homo, 29: 53–69.

Szécsényi-Nagy, A. (2008): A koponyatorzítás szokása a Kárpát-medencében, az V–VI. században, régészeti és antropológiai adatok alapján. Szakdolgozat. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Régészettudományi Intézet, Budapest.

Szeniczey, T., Hajdu, T., Marcsik, A. (2018): Gepidák az Alföldön a történeti embertani adatok alapján. Relationes rerum. In: Türk, A., Balogh, Cs., Major, B., Korom, A. (Szerkk) Régészeti tanulmányok Nagy Margit tiszteletére. Archaeolingua, Budapest. pp. 447–458.

Szeniczey, T., Marcsik, A., Ács, Zs., Balassa, T., Bernert, Zs., Bakó, K., Czuppon, T., Endrődi, A., Évinger, S., Farkas, Z., Hlavenková, L., Hoppál, K., Kiss, K.Cs., Kiss, K., Kocsis, K., Kovács, L.O., Kovács, F.P., Kitti, K., Költő, L., Kővári, I., László, O., Lovász, G., Lovranits, J., Lukács, J., Masek, Zs., Merczi, M., Molnár, E., Németh, E.Cs., Ódor, G.J., Paja, L., Pap, I., Patay, R., Rácz, I., Rácz, Zs., Ritoók, Á., Szenthe, G., Szilas, G., Szőke, B.M., Tóth, Z., Vida, T., Wolff, K., Finnegan, M., Hajdu, T. (2019): Hyperostosis frontalis interna in ancient populations from the Carpathian Basin-A possible relationship between lifestyle and risk of development. International Journal of Paleopathology, 24: 108–118. DOI: https://doi.org/10.1016/j.ijpp.2018.10.003

Tihanyi, B. (2021): 10. századi fegyveresek aktivitás okozta szkeletális elváltozásainak összehasonlító vizsgálata. A fegyvermelléklet adás szokásának bioarcheológiai megközelítése. Anthropologiai Közlemények, 62: 91–102. DOI: https://doi.org/10.20330/AnthropKozl.2021.62.91

Todd, T.W. (1920): Age changes in the pubis bone: I. the male white pubis. American Journal of Physical Anthropology, 3: 285–334.

Török, A. (1892): Sur la déforme de la craniometrie. A moszkvai régészeti és embertani kongresszus dolgozataiból. Moszkva. pp. 177–222.

Török, A. (1904): Über einen neueren Fund von macrocephalen Schadeln aus Ungarn. Zeitschrift für Morpohologie und Anthropologie, 7: 142–201.

Török, A. (1907a): A koponya mesterséges eltorzításáról, a magyarországi és kaukázusi makrokephalokról. Természettudományi Közlöny, 39: 603.

Török, A. (1907b): Az emberi koponya mesterséges eltorzításáról és tüzetesebben a makrokephalokról. Magyar Orvosok és Természetvizsgálók XXV. Vándorgyűlésének Munkálatai. Budapest, 223–226.

Ubelaker, D.H. (1978): Human Skeletal Remains: Excavation, Analysis, Interpretation. Taxacum, Chicago.

Wedel, V.L., Galloway, A. (2014): Broken bones. Anthropological Analysis of Blunt Force Trauma. Charles C. Thomas Publisher, Springfield.

Megjelent
2022-12-26
Rovat
Eredeti közlemények