Változások 1990 és 2017 között a magyar biológiai antropológiában
Kulcsszavak:
Biological anthropology, Hungary
Absztrakt
The author introduces changes and novelties occurring between 1990 and 2017 in Hungarian university departments, academic research facilities and national human biology research centres. Biological anthropology research projects of non-anthropology research institutions are also mentioned from the period of concern. Scientific congresses and conferences are enumerated, and the current problems of Hungarian scientific journals are mentioned. All those professionals are shortly introduced along with the title of their theses who obtained their PhD or other academic degree within this timespan. All those members of the community of Hungarian anthropological research are also mentioned who were awarded with prizes, retired or deceased, and those who have been employed as researchers or professors of human biology in this time period.
Hivatkozások
Balázs, J. (2017): Komplementer morfológiai és kémiai antropológiai vizsgálatok régi emberi maradványokon. Szeged.
Barabás, A. (1991): Hat-tizennyolc éves tanulók fizikai teljesítőképességének vizsgálata. Budapest.
Bartucz, L. (1954): Embertan IV. éves biológia-kémia szakos hallgatók részére. Felsőoktatási Jegyzetellátó Vállalat, Budapest. 378 old.
Bartucz, L. (1956): Emberszármazástan IV. éves biológia-kémia szakos hallgatók részére. Felsőoktatási Jegyzetellátó Vállalat, Budapest. 350 old.
Bartucz, L. (1957): A magyar antropológia múltja és szakosztályunk jövő feladatai. Anthropologiai Közlemények, 4: 3–13.
Bartucz, L. (1958): A magyar régészet és embertan kapcsolatának megszületése 80 év előtt. Anthropologiai Közlemények, 1: 71–79.
Bartucz, L. (1964): Világnézeti viták és egyéb tényezők a budapesti embertani tanszék felállításának hátterében 85 év előtt. Anthropologiai Közlemények, 8: 51–68.
Bartusné Szmodis, M. (2005): A testszerkezet változása a növekedés és fejlődés során. Budapest.
Bereczki, Zs. (2013): Az avarok trepanációs szokásai a Dél-Alföld bioarcheológiai leletanyagának tükrében. Szeged.
Bíró, A.Zs. (1999): A X. századi honfoglalás-kori népesség és a honfoglaló magyarok keleti párhuzamainak antropológiai vizsgálata. Budapest.
Blatnitczky, L. (1990): A testösszetétel és az inzulin anyagcsere megítélése gyermekkorban, különös tekintettel az elhízásra. Budapest.
Bodzsár, É. (1999): Humánbiológia. Fejlődés: növekedés és érés. ELTE Eötvös kiadó, Budapest. p. 262.
Bodzsár, É. (2000): Pubertás: a változások sokfélesége és komplexitása. Budapest.
Bodzsár, É. (2003): Humánbiológia. Életkorok biológiája. A pubertáskor. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. p. 235.
Bodzsár, É., Zsákai A. (2004): Humánbiológia. Gyakorlati kézikönyv. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. p. 300.
Darvay, S. (1998): A 10–14 éves gyermekek szocio-demográfiai és biológiai jellemzői, viselkedésproblémái. Debrecen.
Eiben, O. (1999): Az Antropológiai Bizottság félévszázada. Anthropologiai Közlemények, 40: 135–145.
Éry, K. (1994): Embertani tanulmányok a Kárpát-medence IV–XVII. századi népességeiről. Budapest.
Farkas, Gy. (2014): Egy antropológus ellentmondásos élete. Folia Anthropologica, 13: 111–114.
Farkas, L.Gy. (2015): Magyar biológiai antropológusok 1995–2015. Folia Anthropologica, 14: 135–155.
Farkas, L.Gy., Dezső, Gy. (1994): A magyar antropológia története a kezdettől napjainkig. JATEPress. Szeged. p. 121.
Guba, Zs. (1999): A Kelet-Alföld honfoglalás- és kora Árpád-kori népességének rekonstrukciója csontvázleletek alapján. Debrecen.
Gyenis, Gy. (2001): Humánbiológia – A hominidák evolúciója. Nemzeti tankönyvkiadó, Budapest. p. 226.
Gyenis, Gy., Hajdu, T. (2017): Emberré válás. Az ember biológiai és kulturális evolúciója. Komáromi Nyomda és Kiadó. p. 270.
Hajdu, T. (2012): A bronzkori Füzesabony- és halomsíros kultúra népességének biológiai rekonstrukciója. Budapest.
Hargitai, G.M. (2002): Growth, development and maturation in children with congenital adrenal hyperplasia. Budapest.
Hegyi, A. (2003): A koponya és az axiális váz fejlődési rendellenességeinek gyakorisága középkori és avarkori temetők embertani leletein. Szeged.
Henkey, Gy. (1990): A magyarság etnikai embertani képe. Kecskemét.
Holló, G. (2010): Az 10–11. századokban az Alföld területén élt népességek kraniometriai elemzése. Debrecen.
Hüse, L. (2004): A Tiszántúl honfoglalás- és Árpád-kori népességének szociodemográfiája. Debrecen.
Jakab, K. (2012): A pubertáskorú gyermekek szomato-pszichés jellemzői. Budapest.
János, I. (2023): Rekonstrukciós (paleodemográfiai és elemanalitikai) vizsgálatok a Tiszántúl
10–13. századi népességén. Debrecen.
K. Zoffmann, Zs. (1992): Kelet Kárpát-medence neolitikus és rézkori népességeinek embertani vázlata. Budapest.
Kajdocsi Lovász, G. (2015): A török hódoltságkori idegen etnikumok össze-hasonlító embertani vizsgálata. Szeged.
Karkus, Zs. (2011): A testi fejlődés mintázata és a szocializálódás összefüggés-elemzése. Budapest.
Kern, B. (2014): A testi, lelki változók és a megküzdési stratégiák közti összefüggések. Budapest.
Kocsis, S.G. (1993): Ásatási leletekből származó maradandó frontfogak makromorfológiai fejlődési rendellenességeinek jellemzői és azok előfordulási gyakorisága. Szeged.
Kósa, F. (1990): Az emberi csontok individuális és kronológiai kora. Szeged.
Kovács, L. (1992, Szerk.): Nem Petőfi! Tanulmányok a MTA Természettudományi szakértői bizottsága tagjai és felkért szakértők tollából. Akadémiai Kiadó, Budapest. p. 261.
Kovács, L. (2003): Csalóka lidércfény nyomában. A szibériai Petőfi-kutatás csődje. Argumentum, Budapest. p. 525.
Köhler, K. (2012): Az alsónyéki lengyeli kultúra antropológiai vizsgálata. Budapest.
Kővári, I. 2008): Az Alföld népességének megítélése kraniometriai elemzésük révén. Debrecen.
Kristóf, L.A. (2015): Paleoradiológia: non-invaziv módszertani lehetőség a történeti antropológiában. Szeged.
Kustár, Á. (2005): A humán morfológiai variációk az arcon és a koponyán. A koponya és az arc morfológiai összefüggéseinek alkalmazása a plasztikus arcrekonstrukcióban. Budapest.
Maczel, M. (2003): Sur les traces de la tuberculose' Criteries diagnostiques des attentes tuberculeuses du squlette humain et leur application dans des series anthropologiques hongroises et francaises. Szeged.
Masson, M. (2014): Újkőkori népességek csonttani leletei a Dél-Alföldről. A makroszkópos megfigyelések alkalmazási lehetőségei történeti népességek demográfiai és patológiai vizsgálata. Szeged.
Molnár, E. (2000): Egy avarkori temető (Pitvaros-Víztározó) szisztematikus embertani feldolgozása. Szeged.
Nagy, A.S. (2006): Dermatoglyphiai jellegek analízise Észak-magyarországi mikrorégiókban. Debrecen.
Neparáczi, E. (2017): Honfoglalók származásának és rokonsági viszonyainak vizsgálata archaeogenetikai módszerekkel. Szeged.
Pápai, J. (1992): Jászsági 7–14 éves gyermekek növekedési, testi fejlődése és fizikai teljesítménye. Budapest.
Pósa, A. (2017): A Mycobactérium tuberculosis komplex archaikus DNS kimutatása humán csontmaradványokon. Szeged.
Rapaics, R. (1953): A magyar biológia története. Akadémiai Kiadó, Budapest. pp. 170–172.
Rendes, K. (2012): A nemi érés és a csontfejlődés közötti kapcsolat vizsgálata 10–16 éves magyar gyermekeken. Budapest.
Suskovics, Cs. (2003): A Somogy-megyei 10–15 éves tanulók biológiai fejlettsége és fizikai erőnléte a XX. században. Budapest.
Szabó, T. (1993): Gyermekek funkcionális (motorikus) és szomatikus sajátosságainak vizsgálata. Budapest.
Tóth, G. (2001): A klinikai alkattan néhány új lehetősége. Budapest.
Tóth, K. (2014): A testösszetétel életkori és nemi mintázatának becslése az antropometriai módszerek és a bioelektromos impedancia analízis közötti összefüggések alapján. Budapest.
Vitályos, G.Á. (2013): A testforma és a fizikai aktivitás. A magyar gyermekek testformájának, testi fejlődésének alakulása a szabadidő eltöltésének függvényében. Budapest.
Yann, A. (2004): La conservation des archives biologiques et des documents associés en anthropologie biologique: applications á des collections anthropologiques francaises et hongroises. Szeged.
Zsákai, A. (2005): Ikergyerekek testfejlettségi mintázata. Budapest.
Zsoffay, K. (2008): A gyermekkori obesitas a magyarországi iskolás gyermekeknél. Budapest.
Barabás, A. (1991): Hat-tizennyolc éves tanulók fizikai teljesítőképességének vizsgálata. Budapest.
Bartucz, L. (1954): Embertan IV. éves biológia-kémia szakos hallgatók részére. Felsőoktatási Jegyzetellátó Vállalat, Budapest. 378 old.
Bartucz, L. (1956): Emberszármazástan IV. éves biológia-kémia szakos hallgatók részére. Felsőoktatási Jegyzetellátó Vállalat, Budapest. 350 old.
Bartucz, L. (1957): A magyar antropológia múltja és szakosztályunk jövő feladatai. Anthropologiai Közlemények, 4: 3–13.
Bartucz, L. (1958): A magyar régészet és embertan kapcsolatának megszületése 80 év előtt. Anthropologiai Közlemények, 1: 71–79.
Bartucz, L. (1964): Világnézeti viták és egyéb tényezők a budapesti embertani tanszék felállításának hátterében 85 év előtt. Anthropologiai Közlemények, 8: 51–68.
Bartusné Szmodis, M. (2005): A testszerkezet változása a növekedés és fejlődés során. Budapest.
Bereczki, Zs. (2013): Az avarok trepanációs szokásai a Dél-Alföld bioarcheológiai leletanyagának tükrében. Szeged.
Bíró, A.Zs. (1999): A X. századi honfoglalás-kori népesség és a honfoglaló magyarok keleti párhuzamainak antropológiai vizsgálata. Budapest.
Blatnitczky, L. (1990): A testösszetétel és az inzulin anyagcsere megítélése gyermekkorban, különös tekintettel az elhízásra. Budapest.
Bodzsár, É. (1999): Humánbiológia. Fejlődés: növekedés és érés. ELTE Eötvös kiadó, Budapest. p. 262.
Bodzsár, É. (2000): Pubertás: a változások sokfélesége és komplexitása. Budapest.
Bodzsár, É. (2003): Humánbiológia. Életkorok biológiája. A pubertáskor. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. p. 235.
Bodzsár, É., Zsákai A. (2004): Humánbiológia. Gyakorlati kézikönyv. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. p. 300.
Darvay, S. (1998): A 10–14 éves gyermekek szocio-demográfiai és biológiai jellemzői, viselkedésproblémái. Debrecen.
Eiben, O. (1999): Az Antropológiai Bizottság félévszázada. Anthropologiai Közlemények, 40: 135–145.
Éry, K. (1994): Embertani tanulmányok a Kárpát-medence IV–XVII. századi népességeiről. Budapest.
Farkas, Gy. (2014): Egy antropológus ellentmondásos élete. Folia Anthropologica, 13: 111–114.
Farkas, L.Gy. (2015): Magyar biológiai antropológusok 1995–2015. Folia Anthropologica, 14: 135–155.
Farkas, L.Gy., Dezső, Gy. (1994): A magyar antropológia története a kezdettől napjainkig. JATEPress. Szeged. p. 121.
Guba, Zs. (1999): A Kelet-Alföld honfoglalás- és kora Árpád-kori népességének rekonstrukciója csontvázleletek alapján. Debrecen.
Gyenis, Gy. (2001): Humánbiológia – A hominidák evolúciója. Nemzeti tankönyvkiadó, Budapest. p. 226.
Gyenis, Gy., Hajdu, T. (2017): Emberré válás. Az ember biológiai és kulturális evolúciója. Komáromi Nyomda és Kiadó. p. 270.
Hajdu, T. (2012): A bronzkori Füzesabony- és halomsíros kultúra népességének biológiai rekonstrukciója. Budapest.
Hargitai, G.M. (2002): Growth, development and maturation in children with congenital adrenal hyperplasia. Budapest.
Hegyi, A. (2003): A koponya és az axiális váz fejlődési rendellenességeinek gyakorisága középkori és avarkori temetők embertani leletein. Szeged.
Henkey, Gy. (1990): A magyarság etnikai embertani képe. Kecskemét.
Holló, G. (2010): Az 10–11. századokban az Alföld területén élt népességek kraniometriai elemzése. Debrecen.
Hüse, L. (2004): A Tiszántúl honfoglalás- és Árpád-kori népességének szociodemográfiája. Debrecen.
Jakab, K. (2012): A pubertáskorú gyermekek szomato-pszichés jellemzői. Budapest.
János, I. (2023): Rekonstrukciós (paleodemográfiai és elemanalitikai) vizsgálatok a Tiszántúl
10–13. századi népességén. Debrecen.
K. Zoffmann, Zs. (1992): Kelet Kárpát-medence neolitikus és rézkori népességeinek embertani vázlata. Budapest.
Kajdocsi Lovász, G. (2015): A török hódoltságkori idegen etnikumok össze-hasonlító embertani vizsgálata. Szeged.
Karkus, Zs. (2011): A testi fejlődés mintázata és a szocializálódás összefüggés-elemzése. Budapest.
Kern, B. (2014): A testi, lelki változók és a megküzdési stratégiák közti összefüggések. Budapest.
Kocsis, S.G. (1993): Ásatási leletekből származó maradandó frontfogak makromorfológiai fejlődési rendellenességeinek jellemzői és azok előfordulási gyakorisága. Szeged.
Kósa, F. (1990): Az emberi csontok individuális és kronológiai kora. Szeged.
Kovács, L. (1992, Szerk.): Nem Petőfi! Tanulmányok a MTA Természettudományi szakértői bizottsága tagjai és felkért szakértők tollából. Akadémiai Kiadó, Budapest. p. 261.
Kovács, L. (2003): Csalóka lidércfény nyomában. A szibériai Petőfi-kutatás csődje. Argumentum, Budapest. p. 525.
Köhler, K. (2012): Az alsónyéki lengyeli kultúra antropológiai vizsgálata. Budapest.
Kővári, I. 2008): Az Alföld népességének megítélése kraniometriai elemzésük révén. Debrecen.
Kristóf, L.A. (2015): Paleoradiológia: non-invaziv módszertani lehetőség a történeti antropológiában. Szeged.
Kustár, Á. (2005): A humán morfológiai variációk az arcon és a koponyán. A koponya és az arc morfológiai összefüggéseinek alkalmazása a plasztikus arcrekonstrukcióban. Budapest.
Maczel, M. (2003): Sur les traces de la tuberculose' Criteries diagnostiques des attentes tuberculeuses du squlette humain et leur application dans des series anthropologiques hongroises et francaises. Szeged.
Masson, M. (2014): Újkőkori népességek csonttani leletei a Dél-Alföldről. A makroszkópos megfigyelések alkalmazási lehetőségei történeti népességek demográfiai és patológiai vizsgálata. Szeged.
Molnár, E. (2000): Egy avarkori temető (Pitvaros-Víztározó) szisztematikus embertani feldolgozása. Szeged.
Nagy, A.S. (2006): Dermatoglyphiai jellegek analízise Észak-magyarországi mikrorégiókban. Debrecen.
Neparáczi, E. (2017): Honfoglalók származásának és rokonsági viszonyainak vizsgálata archaeogenetikai módszerekkel. Szeged.
Pápai, J. (1992): Jászsági 7–14 éves gyermekek növekedési, testi fejlődése és fizikai teljesítménye. Budapest.
Pósa, A. (2017): A Mycobactérium tuberculosis komplex archaikus DNS kimutatása humán csontmaradványokon. Szeged.
Rapaics, R. (1953): A magyar biológia története. Akadémiai Kiadó, Budapest. pp. 170–172.
Rendes, K. (2012): A nemi érés és a csontfejlődés közötti kapcsolat vizsgálata 10–16 éves magyar gyermekeken. Budapest.
Suskovics, Cs. (2003): A Somogy-megyei 10–15 éves tanulók biológiai fejlettsége és fizikai erőnléte a XX. században. Budapest.
Szabó, T. (1993): Gyermekek funkcionális (motorikus) és szomatikus sajátosságainak vizsgálata. Budapest.
Tóth, G. (2001): A klinikai alkattan néhány új lehetősége. Budapest.
Tóth, K. (2014): A testösszetétel életkori és nemi mintázatának becslése az antropometriai módszerek és a bioelektromos impedancia analízis közötti összefüggések alapján. Budapest.
Vitályos, G.Á. (2013): A testforma és a fizikai aktivitás. A magyar gyermekek testformájának, testi fejlődésének alakulása a szabadidő eltöltésének függvényében. Budapest.
Yann, A. (2004): La conservation des archives biologiques et des documents associés en anthropologie biologique: applications á des collections anthropologiques francaises et hongroises. Szeged.
Zsákai, A. (2005): Ikergyerekek testfejlettségi mintázata. Budapest.
Zsoffay, K. (2008): A gyermekkori obesitas a magyarországi iskolás gyermekeknél. Budapest.
Megjelent
2018-12-14
Folyóirat szám
Rovat
A magyar antropológia története
