Az apai vonalú N haplocsoport szerepe a mai baskírok, tatárok és magyarok genetikai kapcsolatrendszerében
Kulcsszavak:
Population genetics, Paternal lines, Haplogroup N, N-B539, N3a2-M2118 subgroups, Magna Hungaria, Karayakupovo-Kushnarenkovo Cultures, Eastern Hungarians, Bashkirs, Tatars, Onogurs, Monk Julianus
Absztrakt
A specific genetic relationship under paternal haplogroup N among Hungarians, Bashkirs and Tatars is presented. The study identified two, approximately 2700–2800 years old paternal ancestor under subhapolgroup N-B539, whose descendants have so far been identified only among Hungarians, Bashkirs and Tatars. The descendants of one forefather form a specific subgroup under haplogroup N-B540, those of the other under N-B545. N-B540 is relatively rare in Europe, but it is relatively frequent among contemporary Ob-Ugric populations. The presently known geographic spread of N-B545 is even more limited than that of N-B540. The marker N-B545 was only identified in the Carpathian Basin and among Bashkirs and Tatars.
Another important observation from our perspective is that a third subgroup of haplogroup N, N3a2-M2118 is practically absent from Europe except for North-Western Bashkortostan, but it is sporadically present among Hungarian conquerors and contemporary Hungarians. It is remarkable that the subgroup N3a2-M2118 in Europe only appears in North-Western Bashkortostan, and even there only among the Yenei tribe, but there with a relatively high frequency.
We have also added anthropologic, historic, archaeologic and linguistic results to the population genetic results in order to put the latter into historical context. Based on the conclusions, it is likely that part of the ancestors of the Hungarian conquerors migrated to the West from North-Western Bashkortostan and possibly from neighbouring border regions of Eastern Tatarstan. In our opinion, more Magyars could have stayed in the Volga-Ural region than researchers traditionally assumed, and Onogur-Bulgar groups could have had an important role in the tribal confederation of Hungarian conquerors.
Hivatkozások
Agdzhoyan, A.T., Balanovska, E.V., Padyukova, A.D., Dolinina, D.O., Kuznetsova, M.A., Zaporozhchenko, V.V., Skhalyakho, R.A., Koshel, S.M., Zhabagin, M.K., Yusupov, Y.M., Mustafin, K.K., Ulyanova, M.V., Tychinskih, Z.A., Lavryashina, M.B., Balanovsky, O.P. (2016): Gene pool of Siberian Tatars: Five ways of origin for five subethnic groups. Molecular Biology, 50: 860–873. DOI: https://doi.org/10.1134/S0026893316060029
Aminyev, Z.G. (2008): O nekotoryh, taknazyvaemyh vengerskih toponimah v baškirskih zemljah. Jadkjar, 1: 61–67.
Balanovska, E., Yusupov, Y., Shalyaho, R., Stepanov, G., Asilgujin, R., Zhabagin, M., Balaganskaya, O., Sultanova, G., Borisova, E., Daragan, D., Balanovsky, O. (2017): Genetic portraits of seven clans of north-western Bashkirs: contribution of the Finno-Ugric genetic component to Bashkirian genepool. Moscow University Anthropology Bulletin, XXIII: 94–103.
Balanovsky O., Zhabagin, M., Agdzhoyan, A., Chukhryaeva, M., Zaporozhchenka, V., Utevska, O., Highnam, G., Sabitov, Z., Greenspan, E., Dibirova, K., Skhalyakho, R., Kuznetsova, M., Koshel, S., Yusupov, Y., Nymadawa, P., Zhumadilov, Z., Pocheshkhova, E., Haber, M., Zalloua, P.A., Yepiskoposyan, L., Dybo, A., Tyler-Smith, C., Balanovska. E. (2015): Deep phylogenetic analysis of haplogroup G1 provides estimates of SNP and STR mutation rates on the Human Y-chromosome and reveals migrations of Iranic speakers. PLosOne, 10(4): e0122968. DOI: https://doi.org/10.1371/journal.pone.0122968
Bálint, Cs. (2018): A történeti genetika történeti relevanciájáról. Magyar Tudomány, 179(1): 115–125. DOI: https://doi.org/10.1556/2065.179.2018.1.13
Bermisheva, M.A., Kutuev, I.A., Korshunova, T.Y., Dubova, N.A., Villems, R., Khusnutdinova, E.K. (2004): Phylogeographic analysis of mitochondrial DNA in the Nogays. Molecular Biology, 38(4): 516–523. DOI: https://doi.org/10.1007/s11008-005-0118-5
Bernert, Z., Fehér, T., Varga, D., Székely, G., Németh, E. (2018): III. Béla király csontjainak tanúsága – Az Árpád-ház eredete. Anthropologiai Közlemények, 59: 11–29. DOI: https://doi.org/10.20330/AnthropKozl.2018.59.11
Bíró, A., Fehér, T., Bárány, G., Pamjav, H. (2014): Testing Central and Inner Asian admixture among contemporary Hungarians. Forensic Science International: Genetics, 15: 121–126. DOI: https://doi.org/10.1016/j.fsigen.2014.11.007
Cavalli-Sforza, L.L., Menozzi, P., Piazza, A. (1994): The history and geography of human genes. Princeton University Press, Princeton. pp. 432.
Csősz, A., Szécsényi-Nagy, A., Csákyová, V., Langó, P., Bódis, V., Köhler, K., Tömöry, G., Nagy, M., Mende, B.G. (2016): Maternal genetic ancestry and legacy of 10th century AD Hungarians. Scientific Reports, 16(6): 33446. DOI: https://doi.org/10.1038/srep33446
Egyed, B., Brandstätter, A., Irwin, J.A., Pádár, Z., Parsons, T.J., Parson, W. (2007): Mitochondrial control region sequence variations in the Hungarian population. Forensic Science International: Genetics, 1(2): 158–162. DOI: https://doi.org/10.1016/j.fsigen.2007.03.001
Éry, K. (1982): Újabb összehasonlító statisztikai vizsgálatok a Kárpát-medence 6–12. századi népességeinek embertanához. Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei, 16: 1–12.
Éry, K. (1987/88): Újabb jelképes trepanációk a Volga-vidékéről. Anthropologiai Közlemények, 31: 115–120.
Fehér, T., Németh, E., Vándor, A., Kornienko, I.V., Csáji, L.K., Pamjav, H. (2015): Y-SNP L1034: limited genetic link between Mansi and Hungarian-speaking populations. Molecular Genetics and Genomics, 290(1): 377–386. DOI: https://doi.org/10.1007/s00438-014-0925-2
Fodor, I. (1977): Ou le dominicain Julien de Hongrie retrouva-t-il les hongrois de l’Est? In les anciens hongrois et les ethnies voisines a l’Est 9–20. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Fóthi, E. (2014): A Kárpát-medence 6–11. századi történetének embertani vonatkozásai. Magyar Őstörténet. Tudomány és hagyományőrzés. MTA BTK MŐT, Budapest. pp. 151–168.
Fóthi, E., Fehér, T., Fóthi, Á., Keyser, C. (2019): Ázsiai apai genetikai vonalak a honfoglaló magyar törzsekben. Avicenna Institute of Middle Eastern Studies.
Fóthi, E., Marcsik, A., Efimova, S. (2001): Szimbolikus trepanáció a volgai bolgároknál. Anthropologiai Közlemények, 42: 45–52.
Gening, B.F., Halikov, A.H. (1964): Rannie bolgari na Volge. Moszkva.
Gyóni, G. (2008): Hungarian traces in place-names in Bashkiria. Acta Ethnographica Hungarica, 53: 279‒305. DOI: https://doi.org/10.1556/AEthn.53.2008.1.13
Györffy, Gy. (1986) Julianus Barát és napkelet fölfedezése. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest.
Ilumae, A.M., Reidla, M., Chukhryaeva, M., Jarve, M., Post, H., Karmin, M., Saag, L., Agdzhoyan, A., Kushniarevich, A., Litvinov, S., Ekomasova, N., Tambets, K., Metspalu, E., Khusainova, R., Yunusbayev, B., Khusnutdinova, E.K., Osipova, L.P., Fedorova, S., Utevska, O., Koshel, S., Balanovska, E., Behar, D.M., Balanovsky, O., Kivisild, T., Underhill, P.A., Villems, R., Rootsi, S. (2016): Human Y Chromosome Haplogroup N: A Non-trivial Time-Resolved Phylogeography that Cuts across Language Families. American Journal of Human Genetics, 99(1): 163–173. DOI: https://doi.org/10.1016/j.ajhg.2016.05.025
Kamalov, A.A. 1997: Baškirskaja toponimija (sravnitelʹnoe i arealʹnoe issledovanie). Avtoreferat dissertacii v vide naučnogo doklada na soiskanie stepeni doktora filologičeskih nauk. Ufa.
Kézai, S. (1999): Gesta Hungarorum. In: Veszprémy, L., Schaer, F., Szűcs, J. (Eds) The deeds of Hungarians. Central European University Press, Budapest, New York
Kristóf, Gy. (1995, Szerk.): A honfoglalás korának írott forrásai. Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 7. Szeged.
Koryakova, L., Epimakhov, A. (2007): The Urals and Western Siberian the Bronze and Iron Ages. Cambridge University Press, Cambridge. pp. 338.
Ligeti, L. (1963): Gyarmat és Jenő. Tanulmányok a magyar nyelv életrajza köréből. Nyelvtudományi Értekezések, XL: 230–239.
Lipták, P. (1977): A magyar őstörténet kérdései az antropológiai kutatások alapján. In: Bartha, A., Czeglédy, K., Róna-Tas, A. (Szerk.) Magyar őstörténeti tanulmányok. Akadémiai Kiadó, Budapest. pp. 231–242.
Martínez-Cruz, B., Mendizaba, I., Harmant, C., de Pablo, R., Ioana, M., Angelicheva, D., Kouvatsi, A., Makukh, H., Netea, M.G., Pamjav, H., Zalán, A., Tournev, I., Marushiakova, E., Popov, V., Bertranpetit, J., Kalaydjieva, L., Quintana-Murci, L., Comas, D., Genographic Consortium (2015): Origins, admixture and founder lineages in European Roma. European Journal of Human Genetics, 24: 937–943. DOI: https://doi.org/10.1038/ejhg.2015.201
Mazsitov, N.A. (1981): Juznyj Ural v IX – nacale X v. In: Stepy Evrazii v epohu srednevekovia. Otv. red. S.A. Pletneva. Nauka, Moskva. pp. 80–83.
Myres, N.M., Rootsi, S., Lin, A.A., Jarve, M., King, R.J., Kutuev, I., Cabrera, V.M., Khusnutdinova, E.K., Pshenichnov, A., Yunusbayev, B., Balanovsky, O., Balanovska, E., Rudan, P., Baldovic, M., Herrera, R.J., Villems, R., Kivisild, T., Underhill, P.A. (2010): A major Y-chromosome haplogroup R1b Holocene era founder effect in Central and Western Europe. European Journal of Human Genetics, 19(1): 95–101. DOI: https://doi.org/10.1038/ejhg.2010.146
Németh, E., Csáky, V., Székely, G., Bernert, Zs., Fehér, T. (2017): Új filogenetikai mértékek és alkalmazásuk ‒ új nézőpontok a magyarok korai története kapcsán. Anthropologiai Közlemények, 58: 3–36. DOI: https://doi.org/10.20330/AnthropKozl.2017.58.3
Németh, Gy. (1930): A honfoglaló magyarság kialakulása. Magyar Tudományos Akadémia, Bp.
Németh, Gy. (1966): Magyar törzsnevek a baskíroknál. Nyelvtudományi Közlemények, LXVIII: 35–50.
Németh, Gy. (1975): Türkische und Ungarische Ethnonyme. Ural-Altaische Jahrbücher, 47: 154–160.
Neparáczki, E. (2017): A honfoglalók genetikai származásának és rokonsági viszonyainak vizsgálata archeogenetikai módszerekkel. PhD disszertáció. Szegedi Tudományegyetem, Genetikai Tanszék, Szeged.
Neparáczki, E., Maróti, Z., Kalmár, T., Maár, K., Nagy, I., Latinovics, D., Kustár, Á., Pálfi, Gy., Molnár, E., Marcsik, A., Balogh, Cs., Lőrinczy, G., Sándor, Sz., Tomka, P., Kovacsóczy, B., Kovács, L., Raskó, I., Török, T. (2019): Y-chromosome haplogroups from Hun, Avar and conquering Hungarian period nomadic people of the Carpathian Basin. Scientific Reports, 9: 16569. DOI: https://doi.org/10.1038/s41598-019-53105-5
Paksa, K. (2008): Magyar népzenetörténet. Balassi Kiadó, Budapest.
Pauler, Gy. (1900): A baskír-magyar rokonságról. Budapesti Szemle, 103(285): 337–356.
Post, H., Németh, E., Klima, L., Flores, R., Fehér, T., Türk, A., Székely, G., Sahakyan, H., Mondal, M., Montinaro, F., Karmin, M., Saag, L., Yunusbayev, B., Khusnutdinova, E. K., Metspalu, E., Villems, R., Tambets, K., Rootsi, S. (2019): Y-chromosomal connection between Hungarians and geographically distant populations of the Ural Mountain region and West Siberia. Scientific Reports, 9: 77‒86. DOI: https://doi.org/10.1038/s41598-019-44272-6
Rásonyi, L. (1964): Baskurt ve Macar Yurtlarındaki Ortak Cografi Adlar Uzerine. Turk Dil Kurultayinda Okunan Bilimsel Bildiriler. Turk Tarih Kurumu Basimevi, Ankara.
Rédei, K., Róna-Tas, A. (1972): A permi nyelvek őspermi kori bolgár-török jövevényszavai. Nyelvtudományi Közlemények, 74: 281–298.
Rédei, K., Róna-Tas, A. (1975): A bolgár-török-permi érintkezések néhány kérdése. Nyelvtudományi Közlemények, 77: 31–44.
Rédei, Róna-Tas, A. (1980): Őspermi és votják jövevényszavak a csuvasban. Nyelvtudományi Közlemények, 82: 125–133.
Róna-Tas, A. (1986): A magyar népnév egy 1311-es volgai bulgár sírfeliraton. Magyar Nyelv, 1986/1: 78–81.
Róna-Tas, A. (1991): An Introduction to Turkology. Studia Uralo-Altaica 33. JATE, Szeged.
Róna-Tas, A. (1999): Hungarians and Europe in the Early Middle Ages. An Introduction to Early Hungarian History. Central European University Press, Budapest, New York.
Róna-Tas, A., Berta, Á. (2011): West Old Turkic. Turkic Loanwords in Hungarian. Harrassowitz, Wiesbaden.
Rootsi, S., Zhivotovsky, L.A., Baldovic, M., Kayser, M., Kutuev, I.A., Khusainova, R., Bermisheva, M.A., Gubina, M., Fedorova, S.A., Maillumae, A. Khusnutdinova, E.K., Voevoda, M.I., Osipova, L.P., Stoneking, M., Lin, A.A., Ferak, V., Parik, J., Kivisild, T., Underhill, P.A., Villems, R. (2007): A counter-clockwise northern route of the Y-chromosome haplogroup N from Southeast Asia towards Europe. European Journal of Human Genetics, 15(2): 204–211. DOI: https://doi.org/10.1038/sj.ejhg.5201748
Tambets, K., Rootsi, S., Kivisild, T., Help, H., Serk, P., Loogvali, E-L., Tolk, H-V., Reidla, M., Metspalu, E., Pliss, L., Balanovsky, O., Pshenichnov, A., Balanovska, E., Gubina, M., Zhadanov, S., Osipova, L., Damba, L., Voevoda, M., Kutuev, I., Bermisheva, M., Khusnutdinova, E., Gusar, V., Grechanina, E., Parik, J., Pennarun, E., Richard, C., Chaventre, A., Moisan, J-P., Barac, L., Pericic, M., Rudan, P., Terzic, R., Mikerezi, I., Krumina, A., Baumanis, V., Koziel, S., Rickards, O., De Stefano, G.F., Anagnou, N., Pappa, K.I., Michalodimitrakis, E., Ferak, V., Füredi, S., Komel, R., Beckman, L., Villems, R. (2004): The western and eastern roots of the Saami – the story of genetic “outliers” told by mitochondrial DNA and Y chromosomes. American Journal of Human Genetics, 74(4): 661–682. DOI: https://doi.org/10.1086/383203
Thoma, A. (2001): Ugorok és avarok. Anthropologiai Közlemények, 42: 29–32.
Togan, A., Validi, Z. (1939): Ibn Fadlan’s Reisebericht. Brockhaus, Leipzig. pp. 337.
Tóth, T. (1965): A honfoglaló magyarság ethnogenezisének problémái. Anthropologiai Közlemények, 139–149.
Török, A. (1882): Az uralvidéki baskirokról. Anthropologiai Füzetek, I: 67–106.
Triska, P., Chekanov, N., Stepanov, V., Khusnutdinova, E.K., Kumar, G.P.A., Akhmetova, V., Babalyan, K., Boulygina, E., Kharkov, V., Gubina, M., Khidiyatova, I., Khitrinskaya, I., Khrameeva, E.E., Khusainova, R., Konovalova, N., Litvinov, S., Marusin, A., Mazur, A.M., Puzyrev, V., Ivanoshchuk, D., Spiridonova, M., Teslyuk, A., Tsygankova, S., Triska, M., Trofimova, N., Vajda, E., Balanovsky, O., Baranova, A., Skryabin, K., Tatarinova, T.V., Prokhortchouk, E. (2017): Between Lake Baikal and the Baltic Sea: Genomic history of the gateway to Europe. BMC Genetics, 18(1): 110–115. DOI: https://doi.org/10.1186/s12863-017-0578-3
Türk, A. (2014): A honfoglalás kori régészeti hagyatékkal kapcsolatot mutató keleti lelőhelyek In: (Sudár, B., Petkes, Zs.): A honfoglalók viselete – Magyar őstörténet 1. MTA, Budapest. pp. 36‒64.
Türk, A., Boldog, Z., Petkes, Z., Sudár, B. (2015): From the ancient homelands to the Carpathians – From the finds to the apparel. Hungarian Archaeology, 2015(3): 1–8.
Vásáry, I. (1985): A baskír-magyar kérdés nyelvi vetületben. Nyelvtudományi Közlemények, 87: 369–388.
Volkov, V.G., Karimov, A.A. (2016): Proiskhozhdenie i rodstvennye svjazi bashkir rodov Sal'jut, Tersjak, Synrjan, Bikatin, Syrzy, Shuranpo dannym genogeografii. In: Istorija Baskirskih Rodov, Saljut, Tersjak, Synrjan, Bikatin, Syrzy, Suran. Rossijskaja Akademija Nauk Ufimskij Naucnyj Centr Institutistorii, Jazyka i Literatury. Tomsk.
Yunusbayev, B., Metspalu, M., Metspalu, E.,Valeev, A., Litvinov, S., Valiev, R., Akhmetova, V., Balanovska, E., Balanovsky, O., Turdikulova, S. (2015): The Genetic Legacy of the Expansion of Turkic-Speaking Nomadsacross Eurasia. PLoS Genetics, 11(4): e1005068. DOI: https://doi.org/10.1371/journal.pgen.1005068
Zimonyi, I. (2014): A magyarság korai történetének sarokpontjai. Elméletek az újabb irodalom tükrében. Balassi Kiadó, Budapest. pp. 252.
Aminyev, Z.G. (2008): O nekotoryh, taknazyvaemyh vengerskih toponimah v baškirskih zemljah. Jadkjar, 1: 61–67.
Balanovska, E., Yusupov, Y., Shalyaho, R., Stepanov, G., Asilgujin, R., Zhabagin, M., Balaganskaya, O., Sultanova, G., Borisova, E., Daragan, D., Balanovsky, O. (2017): Genetic portraits of seven clans of north-western Bashkirs: contribution of the Finno-Ugric genetic component to Bashkirian genepool. Moscow University Anthropology Bulletin, XXIII: 94–103.
Balanovsky O., Zhabagin, M., Agdzhoyan, A., Chukhryaeva, M., Zaporozhchenka, V., Utevska, O., Highnam, G., Sabitov, Z., Greenspan, E., Dibirova, K., Skhalyakho, R., Kuznetsova, M., Koshel, S., Yusupov, Y., Nymadawa, P., Zhumadilov, Z., Pocheshkhova, E., Haber, M., Zalloua, P.A., Yepiskoposyan, L., Dybo, A., Tyler-Smith, C., Balanovska. E. (2015): Deep phylogenetic analysis of haplogroup G1 provides estimates of SNP and STR mutation rates on the Human Y-chromosome and reveals migrations of Iranic speakers. PLosOne, 10(4): e0122968. DOI: https://doi.org/10.1371/journal.pone.0122968
Bálint, Cs. (2018): A történeti genetika történeti relevanciájáról. Magyar Tudomány, 179(1): 115–125. DOI: https://doi.org/10.1556/2065.179.2018.1.13
Bermisheva, M.A., Kutuev, I.A., Korshunova, T.Y., Dubova, N.A., Villems, R., Khusnutdinova, E.K. (2004): Phylogeographic analysis of mitochondrial DNA in the Nogays. Molecular Biology, 38(4): 516–523. DOI: https://doi.org/10.1007/s11008-005-0118-5
Bernert, Z., Fehér, T., Varga, D., Székely, G., Németh, E. (2018): III. Béla király csontjainak tanúsága – Az Árpád-ház eredete. Anthropologiai Közlemények, 59: 11–29. DOI: https://doi.org/10.20330/AnthropKozl.2018.59.11
Bíró, A., Fehér, T., Bárány, G., Pamjav, H. (2014): Testing Central and Inner Asian admixture among contemporary Hungarians. Forensic Science International: Genetics, 15: 121–126. DOI: https://doi.org/10.1016/j.fsigen.2014.11.007
Cavalli-Sforza, L.L., Menozzi, P., Piazza, A. (1994): The history and geography of human genes. Princeton University Press, Princeton. pp. 432.
Csősz, A., Szécsényi-Nagy, A., Csákyová, V., Langó, P., Bódis, V., Köhler, K., Tömöry, G., Nagy, M., Mende, B.G. (2016): Maternal genetic ancestry and legacy of 10th century AD Hungarians. Scientific Reports, 16(6): 33446. DOI: https://doi.org/10.1038/srep33446
Egyed, B., Brandstätter, A., Irwin, J.A., Pádár, Z., Parsons, T.J., Parson, W. (2007): Mitochondrial control region sequence variations in the Hungarian population. Forensic Science International: Genetics, 1(2): 158–162. DOI: https://doi.org/10.1016/j.fsigen.2007.03.001
Éry, K. (1982): Újabb összehasonlító statisztikai vizsgálatok a Kárpát-medence 6–12. századi népességeinek embertanához. Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei, 16: 1–12.
Éry, K. (1987/88): Újabb jelképes trepanációk a Volga-vidékéről. Anthropologiai Közlemények, 31: 115–120.
Fehér, T., Németh, E., Vándor, A., Kornienko, I.V., Csáji, L.K., Pamjav, H. (2015): Y-SNP L1034: limited genetic link between Mansi and Hungarian-speaking populations. Molecular Genetics and Genomics, 290(1): 377–386. DOI: https://doi.org/10.1007/s00438-014-0925-2
Fodor, I. (1977): Ou le dominicain Julien de Hongrie retrouva-t-il les hongrois de l’Est? In les anciens hongrois et les ethnies voisines a l’Est 9–20. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Fóthi, E. (2014): A Kárpát-medence 6–11. századi történetének embertani vonatkozásai. Magyar Őstörténet. Tudomány és hagyományőrzés. MTA BTK MŐT, Budapest. pp. 151–168.
Fóthi, E., Fehér, T., Fóthi, Á., Keyser, C. (2019): Ázsiai apai genetikai vonalak a honfoglaló magyar törzsekben. Avicenna Institute of Middle Eastern Studies.
Fóthi, E., Marcsik, A., Efimova, S. (2001): Szimbolikus trepanáció a volgai bolgároknál. Anthropologiai Közlemények, 42: 45–52.
Gening, B.F., Halikov, A.H. (1964): Rannie bolgari na Volge. Moszkva.
Gyóni, G. (2008): Hungarian traces in place-names in Bashkiria. Acta Ethnographica Hungarica, 53: 279‒305. DOI: https://doi.org/10.1556/AEthn.53.2008.1.13
Györffy, Gy. (1986) Julianus Barát és napkelet fölfedezése. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest.
Ilumae, A.M., Reidla, M., Chukhryaeva, M., Jarve, M., Post, H., Karmin, M., Saag, L., Agdzhoyan, A., Kushniarevich, A., Litvinov, S., Ekomasova, N., Tambets, K., Metspalu, E., Khusainova, R., Yunusbayev, B., Khusnutdinova, E.K., Osipova, L.P., Fedorova, S., Utevska, O., Koshel, S., Balanovska, E., Behar, D.M., Balanovsky, O., Kivisild, T., Underhill, P.A., Villems, R., Rootsi, S. (2016): Human Y Chromosome Haplogroup N: A Non-trivial Time-Resolved Phylogeography that Cuts across Language Families. American Journal of Human Genetics, 99(1): 163–173. DOI: https://doi.org/10.1016/j.ajhg.2016.05.025
Kamalov, A.A. 1997: Baškirskaja toponimija (sravnitelʹnoe i arealʹnoe issledovanie). Avtoreferat dissertacii v vide naučnogo doklada na soiskanie stepeni doktora filologičeskih nauk. Ufa.
Kézai, S. (1999): Gesta Hungarorum. In: Veszprémy, L., Schaer, F., Szűcs, J. (Eds) The deeds of Hungarians. Central European University Press, Budapest, New York
Kristóf, Gy. (1995, Szerk.): A honfoglalás korának írott forrásai. Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 7. Szeged.
Koryakova, L., Epimakhov, A. (2007): The Urals and Western Siberian the Bronze and Iron Ages. Cambridge University Press, Cambridge. pp. 338.
Ligeti, L. (1963): Gyarmat és Jenő. Tanulmányok a magyar nyelv életrajza köréből. Nyelvtudományi Értekezések, XL: 230–239.
Lipták, P. (1977): A magyar őstörténet kérdései az antropológiai kutatások alapján. In: Bartha, A., Czeglédy, K., Róna-Tas, A. (Szerk.) Magyar őstörténeti tanulmányok. Akadémiai Kiadó, Budapest. pp. 231–242.
Martínez-Cruz, B., Mendizaba, I., Harmant, C., de Pablo, R., Ioana, M., Angelicheva, D., Kouvatsi, A., Makukh, H., Netea, M.G., Pamjav, H., Zalán, A., Tournev, I., Marushiakova, E., Popov, V., Bertranpetit, J., Kalaydjieva, L., Quintana-Murci, L., Comas, D., Genographic Consortium (2015): Origins, admixture and founder lineages in European Roma. European Journal of Human Genetics, 24: 937–943. DOI: https://doi.org/10.1038/ejhg.2015.201
Mazsitov, N.A. (1981): Juznyj Ural v IX – nacale X v. In: Stepy Evrazii v epohu srednevekovia. Otv. red. S.A. Pletneva. Nauka, Moskva. pp. 80–83.
Myres, N.M., Rootsi, S., Lin, A.A., Jarve, M., King, R.J., Kutuev, I., Cabrera, V.M., Khusnutdinova, E.K., Pshenichnov, A., Yunusbayev, B., Balanovsky, O., Balanovska, E., Rudan, P., Baldovic, M., Herrera, R.J., Villems, R., Kivisild, T., Underhill, P.A. (2010): A major Y-chromosome haplogroup R1b Holocene era founder effect in Central and Western Europe. European Journal of Human Genetics, 19(1): 95–101. DOI: https://doi.org/10.1038/ejhg.2010.146
Németh, E., Csáky, V., Székely, G., Bernert, Zs., Fehér, T. (2017): Új filogenetikai mértékek és alkalmazásuk ‒ új nézőpontok a magyarok korai története kapcsán. Anthropologiai Közlemények, 58: 3–36. DOI: https://doi.org/10.20330/AnthropKozl.2017.58.3
Németh, Gy. (1930): A honfoglaló magyarság kialakulása. Magyar Tudományos Akadémia, Bp.
Németh, Gy. (1966): Magyar törzsnevek a baskíroknál. Nyelvtudományi Közlemények, LXVIII: 35–50.
Németh, Gy. (1975): Türkische und Ungarische Ethnonyme. Ural-Altaische Jahrbücher, 47: 154–160.
Neparáczki, E. (2017): A honfoglalók genetikai származásának és rokonsági viszonyainak vizsgálata archeogenetikai módszerekkel. PhD disszertáció. Szegedi Tudományegyetem, Genetikai Tanszék, Szeged.
Neparáczki, E., Maróti, Z., Kalmár, T., Maár, K., Nagy, I., Latinovics, D., Kustár, Á., Pálfi, Gy., Molnár, E., Marcsik, A., Balogh, Cs., Lőrinczy, G., Sándor, Sz., Tomka, P., Kovacsóczy, B., Kovács, L., Raskó, I., Török, T. (2019): Y-chromosome haplogroups from Hun, Avar and conquering Hungarian period nomadic people of the Carpathian Basin. Scientific Reports, 9: 16569. DOI: https://doi.org/10.1038/s41598-019-53105-5
Paksa, K. (2008): Magyar népzenetörténet. Balassi Kiadó, Budapest.
Pauler, Gy. (1900): A baskír-magyar rokonságról. Budapesti Szemle, 103(285): 337–356.
Post, H., Németh, E., Klima, L., Flores, R., Fehér, T., Türk, A., Székely, G., Sahakyan, H., Mondal, M., Montinaro, F., Karmin, M., Saag, L., Yunusbayev, B., Khusnutdinova, E. K., Metspalu, E., Villems, R., Tambets, K., Rootsi, S. (2019): Y-chromosomal connection between Hungarians and geographically distant populations of the Ural Mountain region and West Siberia. Scientific Reports, 9: 77‒86. DOI: https://doi.org/10.1038/s41598-019-44272-6
Rásonyi, L. (1964): Baskurt ve Macar Yurtlarındaki Ortak Cografi Adlar Uzerine. Turk Dil Kurultayinda Okunan Bilimsel Bildiriler. Turk Tarih Kurumu Basimevi, Ankara.
Rédei, K., Róna-Tas, A. (1972): A permi nyelvek őspermi kori bolgár-török jövevényszavai. Nyelvtudományi Közlemények, 74: 281–298.
Rédei, K., Róna-Tas, A. (1975): A bolgár-török-permi érintkezések néhány kérdése. Nyelvtudományi Közlemények, 77: 31–44.
Rédei, Róna-Tas, A. (1980): Őspermi és votják jövevényszavak a csuvasban. Nyelvtudományi Közlemények, 82: 125–133.
Róna-Tas, A. (1986): A magyar népnév egy 1311-es volgai bulgár sírfeliraton. Magyar Nyelv, 1986/1: 78–81.
Róna-Tas, A. (1991): An Introduction to Turkology. Studia Uralo-Altaica 33. JATE, Szeged.
Róna-Tas, A. (1999): Hungarians and Europe in the Early Middle Ages. An Introduction to Early Hungarian History. Central European University Press, Budapest, New York.
Róna-Tas, A., Berta, Á. (2011): West Old Turkic. Turkic Loanwords in Hungarian. Harrassowitz, Wiesbaden.
Rootsi, S., Zhivotovsky, L.A., Baldovic, M., Kayser, M., Kutuev, I.A., Khusainova, R., Bermisheva, M.A., Gubina, M., Fedorova, S.A., Maillumae, A. Khusnutdinova, E.K., Voevoda, M.I., Osipova, L.P., Stoneking, M., Lin, A.A., Ferak, V., Parik, J., Kivisild, T., Underhill, P.A., Villems, R. (2007): A counter-clockwise northern route of the Y-chromosome haplogroup N from Southeast Asia towards Europe. European Journal of Human Genetics, 15(2): 204–211. DOI: https://doi.org/10.1038/sj.ejhg.5201748
Tambets, K., Rootsi, S., Kivisild, T., Help, H., Serk, P., Loogvali, E-L., Tolk, H-V., Reidla, M., Metspalu, E., Pliss, L., Balanovsky, O., Pshenichnov, A., Balanovska, E., Gubina, M., Zhadanov, S., Osipova, L., Damba, L., Voevoda, M., Kutuev, I., Bermisheva, M., Khusnutdinova, E., Gusar, V., Grechanina, E., Parik, J., Pennarun, E., Richard, C., Chaventre, A., Moisan, J-P., Barac, L., Pericic, M., Rudan, P., Terzic, R., Mikerezi, I., Krumina, A., Baumanis, V., Koziel, S., Rickards, O., De Stefano, G.F., Anagnou, N., Pappa, K.I., Michalodimitrakis, E., Ferak, V., Füredi, S., Komel, R., Beckman, L., Villems, R. (2004): The western and eastern roots of the Saami – the story of genetic “outliers” told by mitochondrial DNA and Y chromosomes. American Journal of Human Genetics, 74(4): 661–682. DOI: https://doi.org/10.1086/383203
Thoma, A. (2001): Ugorok és avarok. Anthropologiai Közlemények, 42: 29–32.
Togan, A., Validi, Z. (1939): Ibn Fadlan’s Reisebericht. Brockhaus, Leipzig. pp. 337.
Tóth, T. (1965): A honfoglaló magyarság ethnogenezisének problémái. Anthropologiai Közlemények, 139–149.
Török, A. (1882): Az uralvidéki baskirokról. Anthropologiai Füzetek, I: 67–106.
Triska, P., Chekanov, N., Stepanov, V., Khusnutdinova, E.K., Kumar, G.P.A., Akhmetova, V., Babalyan, K., Boulygina, E., Kharkov, V., Gubina, M., Khidiyatova, I., Khitrinskaya, I., Khrameeva, E.E., Khusainova, R., Konovalova, N., Litvinov, S., Marusin, A., Mazur, A.M., Puzyrev, V., Ivanoshchuk, D., Spiridonova, M., Teslyuk, A., Tsygankova, S., Triska, M., Trofimova, N., Vajda, E., Balanovsky, O., Baranova, A., Skryabin, K., Tatarinova, T.V., Prokhortchouk, E. (2017): Between Lake Baikal and the Baltic Sea: Genomic history of the gateway to Europe. BMC Genetics, 18(1): 110–115. DOI: https://doi.org/10.1186/s12863-017-0578-3
Türk, A. (2014): A honfoglalás kori régészeti hagyatékkal kapcsolatot mutató keleti lelőhelyek In: (Sudár, B., Petkes, Zs.): A honfoglalók viselete – Magyar őstörténet 1. MTA, Budapest. pp. 36‒64.
Türk, A., Boldog, Z., Petkes, Z., Sudár, B. (2015): From the ancient homelands to the Carpathians – From the finds to the apparel. Hungarian Archaeology, 2015(3): 1–8.
Vásáry, I. (1985): A baskír-magyar kérdés nyelvi vetületben. Nyelvtudományi Közlemények, 87: 369–388.
Volkov, V.G., Karimov, A.A. (2016): Proiskhozhdenie i rodstvennye svjazi bashkir rodov Sal'jut, Tersjak, Synrjan, Bikatin, Syrzy, Shuranpo dannym genogeografii. In: Istorija Baskirskih Rodov, Saljut, Tersjak, Synrjan, Bikatin, Syrzy, Suran. Rossijskaja Akademija Nauk Ufimskij Naucnyj Centr Institutistorii, Jazyka i Literatury. Tomsk.
Yunusbayev, B., Metspalu, M., Metspalu, E.,Valeev, A., Litvinov, S., Valiev, R., Akhmetova, V., Balanovska, E., Balanovsky, O., Turdikulova, S. (2015): The Genetic Legacy of the Expansion of Turkic-Speaking Nomadsacross Eurasia. PLoS Genetics, 11(4): e1005068. DOI: https://doi.org/10.1371/journal.pgen.1005068
Zimonyi, I. (2014): A magyarság korai történetének sarokpontjai. Elméletek az újabb irodalom tükrében. Balassi Kiadó, Budapest. pp. 252.
Megjelent
2019-12-15
Folyóirat szám
Rovat
Eredeti közlemények
