A papagájalakúak (Psittaciformes) rendjéhez tartozó fajok magyar nevei
Absztrakt
A papagájalakúak rendje (Psittaciformes) több mint 400 fajt foglal magában, leginkább trópusi és szubtrópusi elterjedéssel. A ma élő fajok mintegy harmada a Természetvédelmi Világszövetség besorolása szerint valamelyik fenyegetett kategóriába tartozik. Az élőhelyek pusztulása, a mezőgazdaság terjeszkedése, az erdőirtás és a betelepített inváziós fajok mellett az illegális állatkereskedelem kifejezetten veszélyezteti a madaraknak ezt a színpompás csoportját. A papagájok széles népszerűségnek örvendenek hazánkban is, mivel azonban nem létezik egységes magyar nyelvű névjegyzékük, eltérő neveikkel találkozhatunk a magyar nyelvű természettudományi folyóiratokban, természetfilmek fordításaiban vagy az egyre szélesebb körben használt internetes portálokon. Ebben a publikációban elsőként közöljük minden jelenleg élő, valamint már kihalt papagájfaj magyar nevét és rendszertani besorolását a legújabb filogenetikai eredményekre alapozva. Mindezeket egy rendszeresen frissülő online adatbázisban is ismertetjük, kibővítve a fajok angol nevével, aktuális veszélyeztetettségi besorolásával, és a tartásukra és kereskedelmükre vonatkozó, hatályban lévő nemzetközi és hazai korlátozásokkal. Célunk, hogy ezzel a publikációval egyértelműsítsük a papagájfajok magyar neveinek használatát a biológusok, taxonómusok, jogászok, szakfordítók, természetfilmesek, papagájtenyésztők és állattartók köreiben Magyarországon.
Hivatkozások
Az Európai Bizottság 865/2006/EK rendelete (2006. május 4.) a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló 338/97/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról. http://data.europa.eu/eli/reg/2006/865/oj (utolsó megtekintés: 2022. okt. 28.)
Az Európai Bizottság 2021/2280 rendelete (2021. december 16.) a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló 338/97/EK tanácsi rendelet és a 338/97/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 865/2006/EK bizottsági rendelet módosításáról. http://data.europa.eu/eli/reg/2021/2280/oj (utolsó megtekintés: 2022. okt. 28.)
Az Európai Tanács 338/97/EK rendelete (1996. december 9.) a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről. http://data.europa.eu/eli/reg/1997/338/oj (utolsó megtekintés: 2022. okt. 28.)
AMBRUS A., DANYIK T., KOVÁCS T. & OLAJOS P. 2018. Magyarország szitakötőinek kézikönyve. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, 290 pp.
ARNDT T., COLLAR N. J. & WINK M. 2019. The taxonomy of Tanygnathus sumatranus. Bulletin of the British Ornithologists’ Club, 139(4): 346–354. https://doi.org/10.25226/bboc.v139i4.2019.a8
Á KOS K. (ford.) 1960. Papagáj-idomúak (Psittaci). In: BREHM A. E. Az állatok világa. Négy kötetben. Első kötet: Gerinctelenek. Második kiadás. Gondolat Kiadó, Budapest, pp. 332–344.
BANKOVICS A. (szaklektor) 1995. In: ALDERTON D. Én és a madaraim. Park Könyvkiadó, Budapest, 221 pp.
BANKOVICS A. (szaklektor) 1997. Psittacidae. In: HARRISON C. & GREENSMITH A. A világ madarai. Panemex Kft., Budapest, pp. 169–185.
BERKUNSKY I., QUILLFELDT P., BRIGHTSMITH D. J., ABBUD M. C., AGUILAR J. M. R. E., ALEMÁN-ZELAYA U., ARAMBURÚ R. M., ARCE ARIAS A., BALAS MCNAB R., BALSBY T. J. S., BARREDO BARBERENA J. M., BEISSINGER S. R., ROSALES M., BERG K. S., BIANCHI C. A., BLANCO E., BODRATI A., BONILLA-RUZ C., BOTERO-DELGADILLO E., CANAVELLI S. B., CAPARROZ R., CEPEDA R. E., CHASSOT O., CINTA-MAGALLÓN C., COCKLE K. L., DANIELE G., DE ARAUJO C. B., DE BARBOSA A. E., DE MOURA L. N., DEL CASTILLO H., DÍAZ S., DÍAZ-LUQUE J. A., DOUGLAS L., FIGUEROA RODRÍGUEZ A., GARCÍA-ANLEU R. A., GILARDI J. D., GRILLI P. G., GUIX J. C., HERNÁNDEZ M., HERNÁNDEZ-MUÑOZ A., HIRALDO F., HORSTMAN E., IBARRA PORTILLO R., ISACCH J. P., JIMÉNEZ J. E., JOYNER L., JUAREZ M., KACOLIRIS F. P., KANAAN V. T., KLEMANN-JÚNIOR L., LATTA S. C., LEE A. T. K., LESTERHUIS A., LEZAMA-LÓPEZ M., LUGARINI C., MARATEO G., MARINELLI C. B., MARTÍNEZ J., MCREYNOLDS M. S., MEJIA URBINA C. R., MONGE-ARIAS G., MONTERRUBIO-RICO T. C., NUNES A. P., NUNES F., OLACIREGUI C., ORTEGA-ARGUELLES J., PACIFICO E., PAGANO L., POLITI N., PONCE-SANTIZO G., PORTILLO REYES H. O., PRESTES N. P., PRESTI F., RENTON K., REYES-MACEDO G., RINGLER E., RIVERA L., RODRÍGUEZ-FERRARO A., ROJAS-VALVERDE A. M., ROJAS-LLANOS R. E., RUBIO-ROCHA Y. G., SAIDENBERG A. B. S., SALINAS-MELGOZA A., SANZ V., SCHAEFER H. M., SCHERER-NETO P., SEIXAS G. H. F., SERAFINI P., SILVEIRA L. F., SIPINSKI E. A. B., SOMENZARI M., SUSANIBAR D., TELLA J. L., TORRES-SOVERO C., TROFINO-FALASCO C., VARGAS-RODRÍGUEZ R., VÁZQUEZ-REYES L. D., WHITE T. H., WILLIAMS S., ZARZA R. & MASELLO J. F. 2017. Current threats faced by Neotropical parrot populations. Biological Conservation, 214: 278–287. https://doi.org/10.1016/j.biocon.2017.08.016
BROWN D. M. & TOFT C. A. 1999. Molecular systematics and biogeography of the cockatoos (Psittaciformes: Cacatuidae). The Auk, 116(1): 141–157. https://doi.org/10.2307/4089461
CSATHÓ A. I., GALLÉ L., LŐRINCZI G., TARTALLY A., BÁTHORI F., KOVÁCS É., MAÁK I., MARKÓ B., MÓDRA G., NAGY C., SOMOGYI A. Á. & CSŐSZ S. 2021. A hazánkban előforduló és az ismertebb külföldi hangyafajok magyar nevei. Állattani Közlemények, 106(1–2): 47–102. https://doi.org/10.20331/AllKoz.2021.106.1-2.4
CHERNEL I. (ford. és a hazai viszonyokhoz alkalmazta) 1903. Papagályszerű madarak (Psittacornithes). In: BREHM A. Az Állatok Világa: 5. kötet – Madarak II. Légrády Testvérek, Budapest, pp. 232–354.
CHRISTIDIS L. & BOLES W. E. 2008. Systematics and Taxonomy of Australian Birds. CSIRO Publishing, Collingwood, 277 pp.
DOLMAN G. & JOSEPH L. 2015. Evolutionary history of birds across southern Australia: Structure, history and taxonomic implications of mitochondrial DNA diversity in an ecologically diverse suite of species. Emu – Austral Ornithology, 115(1): 35–48. https://doi.org/10.1071/MU14047
DUBOIS S. 1674. Les voyages fait par le sieur D.B. aux isles Dauphine ou Madagascar et Bourbon ou Mascarenne, és années 1669,70,71 et 72. Claude Barbin, Paris, 258 pp.
EATON J. A., VAN BALEN B., BRICKLE N. W. & RHEINDT F. E. 2021. Birds of the Indonesian Archipelago. Greater Sundas and Wallacea. Second Edition. Lynx Edicions, Barcelona, 536 pp.
EBERHARD J. R. & BERMINGHAM E. 2004. Phylogeny and biogeography of the Amazona chrocephala (Aves: Psittacidae) complex. Auk, 121: 318–332. https://doi.org/10.1093/auk/121.2.318
FERNÁNDEZ-BELLON D. & KANE A. 2020. Natural history films raise species awareness—A big data approach. Conservation Letters, 13: e12678. https://doi.org/10.1111/conl.12678
FISHER C. T. & WARR F. E. 2003. Museums on paper: Library & manuscript resources. Bulletin of the British Ornithologists’ Club, 123A: 136–164.
GALA M. & LENOBLE A. 2015. Evidence of the former existence of an endemic macaw in Guadeloupe, Lesser Antilles. Journal of Ornithology, 156(4): 1061–1066. https://doi.org/10.1007/s10336-015-1221-6
GILL F., DONSKER D. & RASMUSSEN P. (szerk.) 2022. IOC World Bird List (v12.2). https://doi.org/10.14344/IOC.ML.12.2
GOSSE P. H. 1847. The Birds of Jamaica. John Van Voorst, London, 447 pp.
GOZMÁNY L. 1994. A magyar állatnevek helyesírási szabályai. Folia entomologica hungarica, 55: 429–445.
DEL HOYO J. & COLLAR N. J. 2014. HBW and BirdLife International Illustrated Checklist of the Birds of the World. Volume 1: Non-passerines. Lynx Publications, Barcelona, 904 pp.
HBW & BIRDLIFE INTERNATIONAL 2022. Handbook of the Birds of the World and BirdLife International digital checklist of the birds of the world. Version 6b. http://datazone.birdlife.org/userfiles/file/Species/Taxonomy/HBW-BirdLife_Checklist_v6b_Jul22.zip
HUME J. P. 2007. Reappraisal of the parrots (Aves: Psittacidae) from the Mascarene Islands, with comments on their ecology, morphology, and affinities. Zootaxa, 1513(1): 1–76. https://doi.org/10.11646/zootaxa.1513.1.1
HUME J. P. & WALTERS M. 2012. Extinct Birds. T & AD Poyser, London, 544 pp. IUCN 2022. The IUCN Red List of Threatened Species. Version 2022-1.
JOSEPH L., MERWIN J. & SMITH B. T. 2020. Improved systematics of lorikeets reflects their evolutionary history and frames conservation priorities. Emu – Austral Ornithology, 120(3): 201–215. https://doi.org/10.1080/01584197.2020.1779596
JOSEPH L., TOON A., SCHIRTZINGER E. E., WRIGHT T. F. & SCHODDE R. 2012. A revised nomenclature and classification for family-group taxa of parrots (Psittaciformes). Zootaxa, 3205: 26–40. https://doi.org/10.11646/zootaxa.3205.1.2
KEVE A. (ford.) 1970. Papagáj alkatúak rendje – Psittaciformes. In: GÜNTHER K., HANNEMANN H.-J., HIEKE F., KÖNIGSMANN E. & SCHUMANN H. Uránia Állatvilág: Madarak. Gondolat Kiadó, Budapest, pp. 226–237.
KORSÓS Z. 1997. Mérges-e a mérgeskígyó? Állatneveink helyesírásáról. Magyar Tudomány, 1997(6): 750–751.
VON KOTZEBUE O. 1830. Neue Reise um die Welt in den Jahren 1823, 24, 25 und 26. W. Hoffmann, Weimar & J. Brief, St. Petersburg, 191 + 34 pp.
LABAT R. P. 1742. Voyage aux Isles de l’Amérique, contenant l’historie naturelle de ce pays, l’origine, les moeurs, la religion & le gouvernement des habitants anciens et modernes I–VIII. Theodore Le Gras, Paris, 472 + 444 + 475 + 533 + 418 + 502 + 516 + 437 pp.
MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA (MTA) 1958. A magyar állatnevek helyesírási szabályai. Akadémiai Kiadó, Budapest, 15 pp.
MARSDEN S. J. & ROYLE K. 2015. Abundance and abundance change in the world’s parrots. Ibis, 157(2): 219–229. https://doi.org/10.1111/ibi.12236
MARTIN R. O., PERRIN M. R., BOYES R. S., ABEBE Y. D., ANNORBAH N. D., ASAMOAH A., BIZIMANA D., BOBO K. S., BUNBURY N., BROUWER J., DIOP M. S., EWNETU M., FOTSO R. C., GARTEH J., HALL P., HOLBECH L. H., MADINDOU I. R., MAISELS F., MOKOKO J., MULWA R., REULEAUX A., SYMES C., TAMUNGANG S., TAYLOR S., VALLE S., WALTERT M. & WONDAFRASH M. 2014. Research and conservation of the larger parrots of Africa and Madagascar: a review of knowledge gaps and opportunities. Ostrich, 85(3): 205–233. https://doi.org/10.2989/00306525.2014.948943
MARTÍNEZ-GÓMEZ J. E., MATÍAS-FERRER N. & ESCALANTE-PLIEGO P. 2017. Phylogeny and taxonomy of the Socorro parakeet (Psittacara holochlorus brevipes): Recent speciation with minor morphological differentiation. Journal of Ornithology, 158(4): 965–978. https://doi.org/10.1007/s10336-017-1465-4
MURPHY S. A., JOSEPH L., BURBIDGE A. H. & AUSTIN J. 2011. A cryptic and critically endangered species revealed by mitochondrial DNA analyses: The Western Ground Parrot. Conservation Genetics, 12(2): 595–600. https://doi.org/10.1007/s10592-010-0161-1
NAVARRO-SIGÜENZA A. & PETERSON A. T. 2004. An alternative species taxonomy of the birds of Mexico. Biota Neotropica, 4(2): 1–32.
OLÁH GY. 2007. Három hónap barnahomlokú fenyőpapagájok közt Mexikóban. A Földgömb, 25(5): 44–51.
OLAH G., BUTCHART S. H. M., SYMES A., GUZMÁN I. M., CUNNINGHAM R., BRIGHTSMITH D. J. & HEINSOHN R. 2016. Ecological and socio-economic factors affecting extinction risk in parrots. Biodiversity and Conservation, 25(2): 205–223. https://doi.org/10.1007/s10531-015-1036-z
OLAH G., THEUERKAUF J., LEGAULT A., GULA R., STEIN J., BUTCHART S., O’B RIEN M. & HEINSOHN R. 2018. Parrots of Oceania – A comparative study of extinction risk. Emu – Austral Ornithology, 118(1): 94–112. https://doi.org/10.1080/01584197.2017.1410066
OLSON S. L. 2015. History, morphology, and fossil record of the extinct Puerto Rican Parakeet Psittacara maugei Souancé. The Wilson Journal of Ornithology, 127(1): 1–12. https://doi.org/10.1676/14-020.1
OLSON S. L. & MAÍZ E. J. L. 2008. New evidence of Ara autochthones from an archeological site in Puerto Rico: A valid species of West Indian macaw of unknown geographical origin (Aves: Psittacidae). Caribbean Journal of Science, 44(2): 215–222. https://doi.org/10.18475/cjos.v44i2.a9
PODSIADLOWSKI L., GAMAUF A. & TÖPFER T. 2017. Revising the phylogenetic position of the extinct Mascarene Parrot Mascarinus mascarin (Linnaeus 1771) (Aves: Psittaciformes: Psittacidae). Molecular Phylogenetics and Evolution, 107: 499–502. https://doi.org/10.1016/j.ympev.2016.12.022
PROVOST K. L., JOSEPH L. & SMITH B. T. 2018. Resolving a phylogenetic hypothesis for parrots: Implications from systematics to conservation. Emu – Austral Ornithology, 118(1): 7–21. https://doi.org/10.1080/01584197.2017.1387030
REMSEN JR J. V., SCHIRTZINGER E. E., FERRARONI A., SILVEIRA L. F. & WRIGHT T. F. 2013. DNA-sequence data require revision of the parrot genus Aratinga (Aves: Psittacidae). Zootaxa, 3641(3): 296–300. https://doi.org/10.11646/zootaxa.3641.3.9
ROMHÁNYI A. 1987. Papagájok. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 202 pp.
ROMHÁNYI A. 1995. A Föld papagájai. Dunakönyv Kiadó, Budapest, 136 pp.
ROMHÁNYI A. 2003. Papagájkedvelők kézikönyve. Gazda Kiadó, Budapest, 377 pp.
ROTHSCHILD W. 1907. Extinct Birds. Hutchinson & Co., London, 244 pp. + 42 pls.
SCHENK J. (szerk.) 1933. Papagályok (Psittaci). In: BREHM A. Az Állatok Világa: 9. kötet – Madarak III: verébszerű-, szalakótaszerű-, kakukszerű-, lileszerű madarak. Gutenberg Könyvkiadóvállalat, Budapest, pp. 1–422.
SCHWEIZER M., WRIGHT T. F., PEÑALBA J. V., SCHIRTZINGER E. E. & JOSEPH L. 2015. Molecular phylogenetics suggests a New Guinean origin and frequent episodes of founder-event speciation in the nectarivorous lories and lorikeets (Aves: Psittaciformes). Molecular Phylogenetics and Evolution, 90: 34–48. https://doi.org/10.1016/j.ympev.2015.04.021
SIMON L. 2002. A zoológiai szaknyelv nevezéktani és helyesírási problémái. Szakdolgozat, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Budapest, 71 pp.
SIMON L. 2004. A magyar állatfajnevek helyesírása. Magyar Nyelvőr, 128(3): 313–322.
SIROKI Z. 1976. A színpompás tollú papagájok. In: SIROKI Z.: Díszmadarak a lakásban. Natura, Budapest, pp. 209–276.
SMITH B. T., MAUCK W. M., BENZ B. W. & ANDERSEN M. J. 2020. Uneven missing data skew phylogenomic relationships within the lories and lorikeets. Genome Biology and Evolution, 12(7): 1131–1147. https://doi.org/10.1093/gbe/evaa113
SMITH B. T., RIBAS C. C., WHITNEY B. M., HERNÁNDEZ-BAÑOS B. E. & KLICKA J. 2013. Identifying biases at different spatial and temporal scales of diversification: A case study in the Neotropical parrotlet genus Forpus. Molecular Ecology, 22(2): 483–494. https://doi.org/10.1111/mec.12118
TELLO J. G., DEGNER J. F., BATES J. M. & WILLARD D. E. 2006. A new species of Hanging-parrot (Aves: Psittacidae: Loriculus) from Camiguin Island, Philippines. Fieldiana Zoology, 2006(106): 49–57. https://doi.org/10.3158/0015-0754(2006)106[49:ANSOHA]2.0.CO;2
DU TERTRE J. B. 1667. Histoire générale des Antilles habitées par les Français I–II. T. Lolly, Paris, 593 + 539 pp.
VARGA Z., RÓZSA L., PAPP L. & PEREGOVITS L. (szerk.) 2021. Zootaxonómia. Az állatvilág sokfélesége. Pars Kiadó, Nagykovácsi, 449 pp.
VARGHA B. 1976. Búvár Zsebkönyvek: Díszmadarak. Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 63 pp.
VERGARA-TABARES D. L., CORDIER J. M., LANDI M. A., OLAH G. & NORI J. 2020. Global trends of habitat destruction and consequences for parrot conservation. Global Change Biology, 26(8): 4251–4262. https://doi.org/10.1111/gcb.15135
WORTHY T. H., TENNYSON A. J. D. & SCOFIELD R. P. 2011. An early Miocene diversity of parrots (Aves, Strigopidae, Nestorinae) from New Zealand. Journal of Vertebrate Paleontology, 31(5): 1102–1116. https://doi.org/10.1080/02724634.2011.595857
