Magyar artikulációs fonetikai kísérleti kutatások a kezdetektől napjainkig
Absztrakt
A tanulmány a magyar artikulációs fonetika történetét ismerteti, áttekintést nyújtva annak főbb tendenciáiról, a változó technológiai háttérről és a főbb eredményekről. A magyar nyelvvel kapcsolatos artikulációs kísérletek közel 140 éves történetét három nagy korszakban mutatja be. Az időszakok határait jelentős mérföldkövek és/vagy a történelmi-politikai háttér változása miatti többéves szünetek jelölik ki. Az első, 1887-től a második világháború végéig tartó időszak a szórványos vizsgálatok korszaka, amelyben egyes beszédhangcsoportok vizsgálata áll a középpontban. A második időszak a Magyar Népköztársaság égisze alatt új intézményi háttér és új eszközök megjelenését mutatja. Ennek az időszaknak a második felében a magyar köznyelv kimerítő dokumentálásának igénye kerül a középpontba egy új műfaj, a fonetikai atlasz formájában. A második évezred utáni harmadik időszak új kutatási kérdések és paradigmák előtt nyitotta meg a teret a modern eszközök, mint például az elektromágneses artikulográfia, az ultrahangos nyelvi képalkotás vagy az elektroglottográfia révén.
Hivatkozások
Ahn, Suzy – Davidson, Lisa (2016), Tongue root positioning in English voiced obstruents: Effects of manner and vowel context. Journal of the Acoustical Society of America 140: 3221–3221. https://doi.org/10.1121/1.4970161
Awan, Shaheen N. – Awan, Jordan A. (2013), The effect of gender on measures of Electroglottographic Contact Quotient. Journal of Voice 27/4: 433–440. https://doi.org/10.1016/j.jvoice.2013.03.007
Bakó Elemér (1943), A magyar magánhangzórendszer fiziológiai vizsgálatához. Nyelvtudományi Közlemények 51: 374–401.
Balassa József (1887), A magyar hangok képzése. Stomatoskopikus vizsgálódások alapján. Nyelvtudományi Közlemények 21: 130–144.
Balassa, József (1889), Phonetik der ungarischen Sprache. Internationale Zeitschrift für Allgemeine Sprachwissenschaft 4/6: 130–156.
Balassa József (1904), Magyar hangtan I. Magyar fonetika. Budapest.
Balassa József (1908), Magyar palatogrammok. Magyar Nyelvőr 37: 470–472.
Bárczi Gusztáv (1928), A magyar beszédhangok képzése. Franklin, Budapest.
Bartók Márton (2018), A gégeműködés variabilitása az érzelemkifejezés függvényében. Beszédkutatás 26: 30–62.
Beňuš, Stefan – Gafos, Adamantios I. (2007), Articulatory characteristics of Hungarian ‘transparent’ vowels. Journal of Phonetics 35: 271–300. https://doi.org/10.1016/j.wocn.2006.11.002
Blaho, Szilvia – Szeredi, Dániel (2013), Hungarian neutral vowels: a microcomparison. Nordlyd 40/1: 20–40. https://doi.org/10.7557/12.2499
Bolla Kálmán (1978a), A magyar beszédhangok ajakartikulációjának kísérleti-fonetikai vizsgálata. Magyar Fonetikai Füzetek 2: 31–50.
Bolla Kálmán (1978b), A magyar beszédhangok képzési konfigurációinak meghatározása palato- és lingvografikus kísérletekkel. Magyar Fonetikai Füzetek 2: 51–65.
Bolla Kálmán (1980), Magyar hangalbum. Magyar Fonetikai Füzetek 6: 5–169.
Bolla, Kálmán (1981a), A conspectus of Russian speech sounds. / Атлас звуков русской речи. Slavistische Forschungen, Band 32. Akadémiai Kiadó – Böhlau Verlag, Budapest – Köln – Wien.
Bolla Kálmán (1981b), A magyar hosszú mássalhangzók képzése (Kinoröntgenografikus vizsgálat számítógéppel). Magyar Fonetikai Füzetek 7: 7–55.
Bolla Kálmán (1981c), A magyar magánhangzók és rövid mássalhangzók képzési sajátságainak dinamikus kinoröntgenográfiai elemzése. Magyar Fonetikai Füzetek 8: 5–62.
Bolla Kálmán (1981d), Az amerikai angol beszédhangok atlasza. A beszédhangok artikulációs és akusztikus sajátságai. Magyar Fonetikai Füzetek 9.
Bolla Kálmán (1985), A finn beszédhangok atlasza. A beszédhangok képzési és hangzási jellemzői. Magyar Fonetikai Füzetek 14: 7–249.
Bolla Kálmán (1995), Magyar fonetikai atlasz. A szegmentális hangszerkezet elemei. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
Bolla, Kálmán – Földi, Éva (1987), A phonetic conspectus of Polish. The articulatory and acoustic features of Polish speech sounds. Magyar Fonetikai Füzetek 18.
Bolla Kálmán – Földi Éva – Kincses Gyula (1986), A toldalékcső artikulációs folyamatainak számítógépes vizsgálata. Magyar Fonetikai Füzetek 15: 155–165.
Bolla Kálmán – Valaczkai László (1986), Német beszédhangok atlasza. Magyar Fonetikai Füzetek 16.
Coretta, Stefano (2020). Longer vowel duration correlates with greater tongue root advancement at vowel offset: Acoustic and articulatory data from Italian and Polish. The Journal of the Acoustical Society of America 147: 245–259. https://doi.org/10.1121/10.0000556
Csapó et al. (2017a) = Csapó Tamás Gábor – Deme Andrea – Gráczi Tekla Etelka – Markó Alexandra – Varjasi Gergely (2017), Szinkronizált beszéd- és nyelvultrahang-felvételek a SonoSpeech rendszerrel. In: Vincze Veronika (szerk.), XIII. Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konferencia (MSZNY 2017). Szegedi Tudományegyetem Informatikai Intézet, Szeged. 339–346. http://rgai.inf.u-szeged.hu/project/mszny2017/files/kotet.pdf
Csapó et al. (2017b) = Csapó Tamás Gábor – Grósz Tamás – Tóth László – Markó Alexandra (2017), Beszédszintézis ultrahangos artikulációs felvételekből mély neuronhálók segítségével. In: Vincze Veronika (szerk.), XIII. Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konferencia (MSZNY 2017). Szegedi Tudományegyetem Informatikai Intézet, Szeged. 181–192. http://rgai.inf.u-szeged.hu/project/mszny2017/files/kotet.pdf
Csapó, Tamás Gábor – Xu, Kele (2020), Quantification of transducer misalignment in Ultrasound Tongue Imaging. Proc. Interspeech 2020. 3735–3739. https://doi.org/10.21437/interspeech.2020-1672
Csapó, Tamás Gábor – Xu, Kele – Deme, Andrea – Gráczi, Tekla Etelka – Markó, Alexandra (2021), Transducer misalignment in ultrasound tongue imaging. In: Tiede, Mark – Whalen, Doug H. – Gracco, Vincent (eds), Proceedings of the 12th International Seminar on Speech Production. Haskins Press, New Haven (CT). 166–169.
Csapó, Tamás Gábor – Zainkó, Csaba – Tóth, László – Gosztolya, Gábor – Markó, Alexandra (2020), Ultrasound-based articulatory-to-acoustic mapping with WaveGlow Speech Synthesis. Proc. Interspeech 2020. 2727–2731. https://doi.org/10.21437/interspeech.2020-1031
Csűry Bálint (1936), Szamosháti palatogrammok. Nyelvtudományi Közlemények 50: 64–70.
de Jong, Kenneth J. (1995), The supraglottal articulation of prominence in English: Linguistic stress as localized hyperarticulation. The Journal of the Acoustical Society of America 97: 491–504. https://doi.org/10.1121/1.412275
Deme Andrea (sajtó alatt), A magánhangzók változatossága a magyarban: eredmények a koartikulációs ellenállásról és a koartikulációs agresszióról a magánhangzók közötti koartikulációban artikulációs és akusztikai adatok alapján. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Deme et al. (2022a) = Deme Andrea – Bartók Márton – Csapó Tamás Gábor – Gráczi Tekla Etelka – Juhász Kornélia – Markó Alexandra, A magánhangzók centralizációja és produkciós homogenitása az előrefelé és hátrafelé ható magánhangzók közti koartikulációban – artikulációs és akusztikai adatok. In: Mády Katalin – Markó Alexandra (szerk.), Általános Nyelvészeti Tanulmányok 34. Fonetikai tanulmányok. Akadémiai Kiadó, Budapest. 15–50.
Deme et al. (2022b) = Deme Andrea – Bartók Márton – Gráczi Tekla Etelka – Csapó Tamás Gábor – Juhász Kornélia – Markó Alexandra, A koartikulációs ellenállás és agresszió hangsúlyos helyzetű magánhangzókban: artikulációs és akusztikai adatok. Nyelvtudományi Közlemények 118: 257–288. https://doi.org/10.15776/NyK.2022.118.9
Deme, Andrea – Bartók, Márton – Csapó, Tamás Gábor – Gráczi, Tekla Etelka – Markó, Alexandra (2021), Acoustic and articulatory vowel variation as quality shift and increased variance in anticipatory and carryover vowel-to-vowel coarticulation. In: Tiede, Mark – Whalen, Doug H. – Gracco, Vincent (eds), Proceedings of the 12th International Seminar on Speech Production. Haskins Press, New Haven (CT). 32–35.
Deme, Andrea – Bartók, Márton – Csapó, Tamás Gábor – Gráczi, Tekla Etelka – Markó, Alexandra (manuscript), The effect of pitch-accent on the acoustic and articulatory variability of vowels: a real-word EMA study.
Deme, Andrea – Bartók, Márton – Gráczi, Tekla Etelka – Csapó, Tamás Gábor – Markó, Alexandra (2019a), Articulatory organization of geminates in Hungarian. In: Calhoun, Sasha – Escudero, Paola – Tabain, Marija – Warren, Paul (eds), Proceedings of the 19th International Congress of Phonetic Sciences. Australasian Speech Science and Technology Association Inc., Canberra.
Deme, Andrea – Bartók, Márton – Gráczi, Tekla Etelka – Csapó, Tamás Gábor – Markó, Alexandra (2019b), V-to-V coarticulation induced acoustic and articulatory variability of vowels: The effect of pitch-accent. In: Gernot, Kubin – Zdravko, Kačič (eds), The 20th Annual Conference of the International Speech Communication Association (Interspeech 2019). International Speech Communication Association (ISCA), Graz. 3317–3321. https://doi.org/10.21437/interspeech.2019-2890
Deme Andrea – Bartók Márton – Gráczi Tekla Etelka – Csapó Tamás Gábor – Markó Alexandra (2019c), A mondathangsúly hatása a magánhangzók megvalósulásának változatosságára. Nyelvtudományi Közlemények 115: 199–232. http://doi.org/10.15776/NyK/2019.115.7
Deme, Andrea – Greisbach, Reinhold – Markó, Alexandra – Meier, Michelle – Bartók, Márton – Jankovics, Julianna – Weidl, Zsófia (2016), Tongue and jaw movements in high-pitched soprano singing: A case study. Beszédkutatás 2016: 121–138.
Deme, Andrea – Greisbach, Reinhold – Meier, Michelle – Bartók, Márton – Jankovics, Julianna – Weidl, Zsófia – Markó, Alexandra (2017), Tongue and jaw articulation of soprano singers at high pitch in Hungarian and German. Presentation at International Seminar on Speech Production. Tianjin, China, 16-19 October, 2017.
Donáth Tibor (1983), Anatómiai atlasz. Medicina Könyvkiadó, Budapest.
Dvončová, Jana – Jenča, Gejza – Kráľ, Ábel (1969), Atlas slovenskych hlások. Vydavateľstvo SAV, Bratislava.
Fónagy, Iván (1954), Über die Schallfülle der ungarischen Vokale (Ein Beitrag zur Kenntnis der Verhältnisse von Akzent und Schallfülle). Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae 4/3–4: 383–425. https://doi.org/10.2307/902264
Fónagy Iván (1958), A hangsúlyról. Nyelvtudományi Értekezések 18. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Fónagy Iván (1962), A nyomaték hangos vetülete. Nyelvtudományi Közlemények 64: 157–186.
Fónagy Iván (1963), Az érzelmek kifejező mozgása a gége szintjén. Röntgeno-grafikus vizsgálatok. Magyar Pszichológiai Szemle 20: 206–216.
Fónagy Iván – Fónagy Éva (1969), Szájüregi nyomásmérések. In: Pais Dezső – Benkő Loránd (szerk.), Dolgozatok a hangtan köréből. Nyelvtudományi Értekezések 67. Akadémiai Kiadó, Budapest. 17–44.
Fougeron, Cécile – Keating, Patricia A. (1997), Articulatory strengthening at edges of prosodic domains. The Journal of the Acoustical Society of America 106: 3728–3740. https://doi.org/10.1121/1.418332
Glatz Ferenc (2002), Akadémia és tudománypolitika a volt szocialista országokban 1922–1999. Magyar Tudomány 2002/4: 494–506.
Gombocz Zoltán (1908), Magyar palatogrammok. Nyelvtudományi Közlemények 38: 193–204.
Gósy Mária (1976), A magyar beszédhangok ajakartikulációja. Magyar Nyelvőr 100: 262–268.
Gósy Mária (1982), Az élőbeszéd hibáiról. In: Bolla Kálmán (szerk.), Fejezetek a magyar leíró hangtanból. Akadémiai Kiadó, Budapest. 267–282.
Gósy, Mária (2011), From stomatoscopy to BEA: The history of Hungarian experimental phonetics. In: Lee, Wai Sum – Zee, Eric (eds), Proceedings of 17th International Congress of Phonetic Sciences (ICPhS XVII), City University of Hong Kong. Vol. 1: 172–175.
Gósy, Mária (2022), Experimental phonetics in Hungary in the first half of the twentieth century. In: Lopes, Quintino – Braun, Angelika – Ashby, Michael (eds), HSCR 2022. LACERDA 120. Proceedings of the Fifth International Workshop on the History of Speech Communication Research, Porto, May 28–29, 2022. TUDpress. 51–61. https://doi.org/10.21437/hscr.2022-5
Gósy, Mária (2023), On the history of palatography in Hungarian phonetics. Journal of the International Phonetic Association 53/3: 682–693. https://doi.org/10.1017/s0025100321000293
Gósy Mária – Olaszy Gábor (1985), A magyar kísérleti fonetika első évtizedei. Nyelvtudományi Közlemények 87: 109–121.
Gráczi, Tekla Etelka – Csapó, Tamás Gábor – Bartók, Márton – Deme, Andrea – Markó, Alexandra (2020a), The realization of voicing opposition in alveolar fricatives in Hungarian: Preliminary study on articulation and acoustics. Beszédtudomány / Speech Science 1: 22–56. https://doi.org/10.21437/speechprosody.2018-175
Gráczi Tekla Etelka – Csapó Tamás Gábor – Deme Andrea – Juhász Kornélia – Markó Alexandra (2020b), A réshangok zöngésségével összefüggő nyelvpozíciós jellemzők a megelőző magánhangzóban. Nyelvtudományi Közlemények 116: 155–190. https://doi.org/10.15776/NyK/2020.116.5
Gráczi et al. (2021a) = Gráczi, Tekla Etelka – Csapó, Tamás Gábor – Bartók, Márton – Deme, Andrea – Markó, Alexandra, Articulatory and acoustic differentiation of /s/ and /ʃ/ in children’s speech: longitudinal case studies. In: Bóna, Judit (ed.), (Dis)fluencies in children’s speech. Akadémiai Kiadó, Budapest. https://doi.org/10.1556/9789634547099.4
Gráczi et al. (2021b) = Gráczi, Tekla Etelka – Csapó, Tamás Gábor – Deme, Andrea – Juhász, Kornélia – Markó, Alexandra, Tongue root position in VC sequences with regard to the phonetic realization of obstruent voicing: A preliminary study on Hungarian. In: Tiede, Mark – Whalen, Doug H. – Gracco, Vincent (eds), Proceedings of the 12th International Seminar on Speech Production. Haskins Press, New Haven (CT). 198–201.
Gráczi, Tekla Etelka – Juhász, Kornélia – Csapó, Tamás Gábor – Deme, Andrea – Markó, Alexandra (2023), Dynamic articulatory and acoustic features of Hungarian sibilants as a function of phonological voicing. In: Skarnitzl, Radek – Volín, Jan (eds), Proceedings of the 20th International Congress of Phonetic Sciences (ICPhS). Guarant, Praha. 1077–1081.
Havadi-Nagy Marian (2020), Az atipikus nyelés és a beszédhangejtés vizsgálata palatográfiával gyermekeknél. In: Váradi Tamás (sorozatszerk.) – Ludányi Zsófia – Gráczi Tekla Etelka (szerk.), Doktoranduszok tanulmányai az alkalmazott nyelvészet köréből 2020. XIV. Alkalmazott Nyelvészeti Doktoranduszkonferencia. Nyelvtudományi Intézet, Budapest. 32–50.
Hegedűs Lajos (1931), Fonetikai tanulmányok. Nyelvtudományi Közlemények 48: 266–273.
Hegedűs Lajos (1936), Röntgenfelvételek a száj- és garatüreg változásáról. Nyelvtudományi Közlemények 50: 111–117.
Hegedűs Lajos (1941–1943), Palatogramm-mérés. Nyelvtudományi Közlemények 51: 64–73.
Kochetov, Alexei (2020a), Research methods in articulatory phonetics I. Introduction and studying oral gestures. Language and Linguistics Compass 14/1: e12368. 1–29. https://doi.org/10.1111/lnc3.12368
Kochetov, Alexei (2020b), Research methods in articulatory phonetics II. Studying other gestures and recent trends. Language and Linguistics Compass 14/3: e12371. 1–32. https://doi.org/10.1111/lnc3.12371
Liberman, Alvin M. – Mattingly, Ignatius G. (1985), The motor theory of speech perception revised. Cognition 21/1: 1–36. https://doi.org/10.1016/0010-0277(85)90021-6
Lindblom, Björn (1990), Explaining phonetic variation: A sketch of the H&H theory. In: Hardcastle, William – Marchal, Alain (eds), Speech production and speech modelling. Kluwer Academic, Dordrecht. 403–439. https://doi.org/10.1007/978-94-009-2037-8_16
Lotz János (1966), Egy magyar röntgen-hangosfilm és néhány fonológiai kérdés. Magyar Nyelv 62: 257–266.
Mády Katalin (2008), Magyar magánhangzók vizsgálata elektromágneses artikulográffal normál és gyors beszédben. Beszédkutatás 16: 52–66.
Markó et al. (2019a) = Markó, Alexandra – Bartók, Márton – Csapó, Tamás Gábor – Deme, Andrea – Gráczi, Tekla Etelka, The effect of focal accent on vowels in Hungarian: articulatory and acoustic data. In: Calhoun, Sasha – Escudero, Paola – Tabain, Marija – Warren, Paul (eds), Proceedings of the 19th International Congress of Phonetic Sciences, Melbourne, Australia 2019. Australasian Speech Science and Technology Association Inc., Canberra. 2715–2719.
Markó et al. (2019b) = Markó Alexandra – Bartók Márton – Csapó Tamás Gábor – Gráczi Tekla Etelka – Deme Andrea, Az /iː/ artikulációs és akusztikai sajátosságai harmonikusan és antiharmonikusan toldalékolódó tövekben. Nyelvtudományi Közlemények 115: 233–254. http://doi.org/10.15776/NyK/2019.115.8
Markó Alexandra – Csapó Tamás Gábor – Deme Andrea – Gráczi Tekla Etelka – Varjasi Gergely (2017), A gyermeki artikuláció vizsgálata – Új lehetőségek a hazai kutatásban. In: Bóna Judit (szerk.), Új utak a gyermeknyelvi kutatásokban. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. 65–95.
Markó Alexandra – Juhász Kornélia – Bartók Márton – Csapó Tamás Gábor – Gráczi Tekla Etelka – Deme Andrea (2022), Magyar magánhangzók artikulációs és akusztikai jellemzői a fonetikai pozíció függvényében álszavakban. In: Mády Katalin – Markó Alexandra (szerk.), Általános Nyelvészeti Tanulmányok 34. Fonetikai tanulmányok. Akadémiai Kiadó, Budapest. 51–80.
Meenakshi, Nisha – Yarra, Chiranjeevi – Yamini, B. K. – Ghosh, Prasanta Kumar (2014), Comparison of speech quality with and without sensors in electromagnetic articulograph AG 501 recording. Proceedings of Interspeech 2014. Interspeech, Singapore. 935–939. https://doi.org/10.21437/Interspeech.2014-243.
Meyer, Ernst Alfred – Gombocz, Zoltán (1909), Zur Phonetik der ungarischen Sprache. Uppsala.
Molnár József (1969), A magyar beszédhangok atlasza. Tankönyvkiadó, Budapest.
Molnár József (1978), A magyar fonetika története 1920-ig. In: Szathmári István (szerk.), Tanulmányok a magyar és finnugor nyelvtudomány történetéből (1850–1920). Tankönyvkiadó, Budapest. 39–46.
Narayanan, Shrikant S. – Alwan, Abeer A. – Haker, Katherine (1995), An articulatory study of fricative consonants using magnetic resonance imaging. The Journal of the Acoustical Society of America 98: 1325–1347. https://doi.org/10.1121/1.413469
Öhman, Sven E. G. (1966), Coarticulation in VCV utterances: Spectrographic measurements. The Journal of the Acoustical Society of America 39: 151–168. https://doi.org/10.1121/1.1909864
Percival et al. (2020a) = Percival, Maida – Csapó, Tamás Gábor – Bartók, Márton – Deme, Andrea – Gráczi, Tekla Etelka – Markó, Alexandra (2020), Tongue root and voicing in Hungarian singleton and geminate obstruents. In: 12th International Seminar on Speech Production. https://issp2020.yale.edu/S08/percival_08_15_156_abstract.pdf
Percival et al. (2020b) = Percival, Maida – Csapó, Tamás Gábor – Markó, Alexandra – Deme, Andrea – Gráczi, Tekla Etelka – Bartók, Márton (2020), Gemination as fortition? Articulatory data from Hungarian. Presentation at LabPhon17 virtual conference. Vancouver, 2020. július 6–8. https://labphon.org/sites/default/files/previous_conferences/LP17/abstracts/LabPhon_17_paper_308.pdf
Rousselot, Pierre-Jean (1897–1901, 1901–1908), Principes de phonétique expérimentale. Tome I, II. Paris – Leipzig.
Stevens, Kenneth N. (1998), Acoustic phonetics. MIT Press, Massachusetts.
Stone, Maureen (2005), A guide to analysing tongue motion from ultrasound images. Clinical Linguistics & Phonetics 19/6–7: 455–501. https://doi.org/10.1080/02699200500113558.
Stone, Maureen (2010), Laboratory techniques for investigating speech articulation. In: Hardcastle, William J. – Laver, John – Gibbon, Fiona E. (eds), The handbook of phonetic sciences. Wiley-Blackwell, Oxford. 9–38. https://doi.org/10.1002/9781444317251.ch1
Straka, Georges (1965), Album Phonétique. Les Presses de L’Université Laval, Québec.
Szende Tamás (1969), A köznyelvi magyar ejtésnorma felé. Nyelvtudományi Közlemények 71: 343–385.
Szende Tamás (1974a), A magyar hangrendszer néhány összefüggése röntgenográfiai vizsgálatok tükrében. Magyar Nyelv 70: 68–77.
Szende Tamás (1974b), A nyelv akadályképző szerepéről (palatográfiai mérések alapján). Nyelvtudományi Közlemények 76: 323–357.
Szentágothai János – Réthelyi Miklós (2006), Funkcionális anatómia I–III. 8. kiadás. Medicina Könyvkiadó, Budapest.
Techmer, Friedrich 1889. Nachwort. Internationale Zeitschrift für allgemeine Sprachwissenschaft 5: 157.
Vértes O. András (1959), Hegedűs Lajos 1908–1958. Nyelvtudományi Közlemények 61: 111–114.
Vértes O. András (1980), A magyar leíró hangtan története az újgrammatikusokig. Akadémiai Kiadó, Budapest.
