The use of elme ‘mind’ in Old Hungarian to mean ‘memory’
Abstract
This study demonstrates the existence of the meaning ‘memory’ for the word elme in Old Hungarian. This meaning surfaced as a “by-product” of a broader research project. Originally, the focus of the project was on the conceptualization of the term ELME from the oldest records to the present day. To reconstruct the conceptualization process, I collected all Old Hungarian data of the word elme from the Hungarian Generative Historical Syntax corpus. From these data, it is evident that we can account for the meanings ‘memory’, ‘attention’ and ‘conception, idea’, of which this paper discusses the meaning ‘memory’. It should be emphasized that this meaning of the word elme is currently part of the standard language and is included in modern comprehensive dictionaries, but it is not found in historical-etymological dictionaries. However, it is present in several old dictionaries of Hungarian. Therefore, the question is not whether such a meaning ever existed, but how far back its documentation extends and when it began to occupy its place in the meaning structure.
References
CzF. = Czuczor Gergely – Fogarasi János (1862–1874), A magyar nyelv szótára I–VI. Pest.
DöbrK. = Döbrentei-kódex 1508, a nyelvemlék hasonmása és betűhű átirata bevezetéssel és jegyzetekkel. Forráskiadás készítői: Abaffy Csilla – T. Szabó Csilla (1995). Argumentum Kiadó, Budapest.
ÉrtSz. = Bárczi Géza – Országh László (szerk.) (1959–1962), A magyar nyelv értelmező szótára 1–7. Akadémiai Kiadó, Budapest.
EWUng. = Benkő, Loránd (Hrsg.) (1993–1997), Etymologisches Wörterbuch des Ungarischen. Akadémiai Kiadó, Budapest. https://doi.org/10.2307/415904
GömK. = Gömöry-kódex 1516. A nyelvemlék hasonmása és betűhű átirata bevezetéssel és jegyzetekkel. Forráskiadás készítője: Haader Lea (2001). MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest.
GyöngyK. = Gyöngyösi-kódex – az 1500-as évek elejéről. A nyelvemlék hasonmása és betűhű átirata bevezetéssel és jegyzetekkel. Forráskiadás készítője: Dömötör Adrienne (2001). MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest.
HorvK. = Horvát-kódex 1522. A nyelvemlék hasonmása és betűhű átirata. Forráskiadás készítői: Haader Lea – Papp Zsuzsanna (1994). MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest.
KeszthK. = Keszthelyi kódex 1522. A nyelvemlék hasonmása és betűhű átirata bevezetéssel és jegyzetekkel. Forráskiadás készítője: Haader Lea (2006). MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest.
KönSzJ. = Melich János (1916), A Königsbergi szójegyzék. Magyar Nyelv 12/4: 145–149.
Kreszn. = Kresznerics Ferenc (1831–32), Magyar szótár gyökérrenddel és deákozattal I–II. Buda.
KulcsK. = Kulcsár-kódex 1539. A nyelvemlék hasonmása és betűhű átirata bevezetéssel és jegyzetekkel. Forráskiadás készítői: Haader Lea – Papp Zsuzsanna (1999). MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest.
MA. = Szenczi Molnár Albert (1604), Dictionarivm Latinovngaricvm. [2. rész:] Dictionarivm Vngarico–Latinvm. Nürnberg.
Nszt. = Ittzés Nóra (főszerk.) (2006–), A magyar nyelv nagyszótára. MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest.
NySz. = Szarvas Gábor – Simonyi Zsigmond (1890–1893), Magyar nyelvtörténeti szótár a legrégibb nyelvemlékektől a nyelvújításig I–III. Budapest.
ÓMK = É. Kiss Katalin et al. (2013), Ómagyar Korpusz. http://omagyarkorpusz.nytud.hu/ [letöltés: 2024. október 30.]
PP. = Pápai Páriz Ferenc, Dictionarium manuale Latino–Ungaricum et Ungarico–Latinum 1–2. Lőcse, 1708. – Tyrnaviae, 1762.
PPB1 = Pápai Páriz Ferenc – Bod Péter (1767), Dictionarium latino–hungaricum, hungarico–latinum. Szeben.
SzikszF. = Szikszai Fabricius Balázs (1590), Nomenclatvra sev Dictionarivm Latino-Ungaricum. Debrecen. Új kiadás: Melich János (1906), Szikszai Fab-ricius Balázs szójegyzéke 1590-ből. AkNyÉrt. 19/9. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest.
TelK. = Teleki-kódex. Közzéteszi: Volf György (1884). Nyelvemléktár XII. Budapest.
TESz. = Benkő Loránd (főszerk.) (1967–1976), A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára I–III. Akadémiai Kiadó, Budapest.
ThewrK. = Thewrewk-kódex 1531. A nyelvemlék hasonmása és betűhű átirata bevezetéssel és jegyzetekkel. Forráskiadás készítői: Balázs Judit – Uhl Gabriella (1995). MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest.
ÚESz. = Gerstner Károly (szerk.), (2011–2022), Új magyar etimológiai szótár – online kiadás. MTA Nyelvtudományi Intézet – ELKH Nyelvtudományi Ku-tatóközpont, Budapest. https://uesz.nytud.hu/
Ver. = Verancsics Faustus (1595), Dictionarium quinque nobilissimarum Europae linguarum. Venetiis apud Morettum. Hasonmás kiadás: 1971. Lieber, Zágráb. https://doi.org/10.1016/0024-3841(76)90078-4
VitkK. = Vitkovics-kódex 1525; Miskolci töredék 1525. A nyelvemlék hasonmá-sa és betűhű átirata bevezetéssel és jegyzetekkel. Forráskiadás készítői: Papp Zsuzsanna – Kovács Zsuzsa (1991). MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest.
Baddeley, Alan – Eysenck, Michael W. – Anderson, Michael C. (2010), Emlékezet. Ford. Racsmány Mihály. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Bánóczi József (1877), A bölcselet magyar nyelve. Magyar Nyelvőr 6/1: 10–21.
Bánóczi József (1878), Egy régi magyar szó a philosophiaban. Nyelvtudományi Közlemények 14/2: 166–208.
Borbás Gabriella Dóra (1998), A szinonimitás elméleti szempontból (Lexikai szinonimika). In: Gecső Tamás – Spannraft Marcellina (szerk.), A szinonimitásról. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához I. Tinta Kiadó, Budapest. 44–49.
Boros János (1997), Micsoda tudatok. Néhány megjegyzés Dennett könyvéhez és a tudatfilozófiához. Világosság 1997/2: 58–68.
Csépe Valéria – Győri Miklós – Ragó Anett (2007a), Általános pszichológia I. Észlelés és figyelem. Osiris, Budapest.
Csépe Valéria, Győri Miklós, Ragó Anett (2007b), Általános pszichológia II. Tanulás – emlékezés – tudás. Osiris, Budapest.
Czuczor Gergely (1853), Elme és ész szók a magyar nyelvből értelmezve. Új Magyar Múzeum 3/2: 38–42.
Dömötör Adrienne – Gugán Katalin – Novák Attila – Varga Mónika (2017), Kiútkeresés a morfológiai labirintusból – korpuszépítés ó- és középmagyar kori magánéleti szövegekből. Nyelvtudományi Közlemények 113: 85–110. https://doi.org/10.1556/9789634546870
Gecser Ottó (2002), Kapisztrán Szt. János nagyböjti prédikáció-sorozata Boroszlóban. Aetas 17/4: 5–28.
Gerstner Károly (2023), TESz. – EWUng. – ÚESz. Állandóság és változás az etimológiában és az etimológiai szótárakban. Magyar Nyelvjárások 61: 247–254.
Gugán Katalin – Bácsi Enikő – Dömötör Adrienne – Horváth László – Mohay Zsuzsanna – Varga Mónika – Sass Bálint (2023), Középmagyar emlékirat- és drámakorpusz. https://ked.nytud.hu/#open
Haader Lea – Dömötör Adrienne (2012), „Halandó, ezeket megmondjad!”: Magyar nyelvű imádságok a XV–XVI. századból. Tinta Kiadó, Budapest.
Haader Lea (2001), A kódex tartalma. In: Gömöry-kódex 1516. A nyelvemlék hasonmása és betűhű átirata bevezetéssel és jegyzetekkel. Forráskiadás készítője: Haader Lea. MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest.
Horváth László (2003), Szószerkezet-történet. In: Kiss, Jenő – Pusztai, Ferenc (szerk.), Magyar nyelvtörténet. Osiris Kiadó, Budapest. 234–250.
Hunfalvy Pál (1853), Az „elme” szó ősvilági alapjairól. Új Magyar Múzeum 3/2: 9–11.
Ittzés Nóra (2011), A magyar nyelv nagyszótárának lexikográfiai koncepciója, különös tekintettel a szemantika és a grammatika összefüggésére a szótárírásban. Doktori disszertáció. [Kézirat] https://doi.org/10.14232/phd.1087
Kállay Ferenc (1851–1852), Az „elme” szó ősvilági vallásos alapjáról. Új Magyar Múzeum 2/2: 207–212.
Kállay Ferenc (1855), Még egyszer az „elme” szóról. Új Magyar Múzeum 5/1: 477–480.
Károly Sándor (1995), In: Benkő Loránd (főszerk.), A magyar nyelv történeti nyelvtana II/2. A kései ómagyar kor. Mondattan. Szöveggrammatika. Akadémiai Kiadó, Budapest.
M. Nagy Ilona (2003a), A magyar kolostori irodalom koordinált szópárjainak hátteréhez. In: A. Molnár Ferenc – M. Nagy Ilona (szerk.), Tanulmányok a magyar egyházi nyelv története köréből. Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke, Debrecen. 169–183.
M. Nagy Ilona (2003b), Változatosság és kéttagúság kapcsolata a kódexirodalomban. In: A. Molnár Ferenc – M. Nagy Ilona (szerk.), Tanulmányok a magyar egyházi nyelv története köréből. Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke, Debrecen. 185–193.
Melich János (1907), A magyar szótárirodalom: A legrégibb szójegyzékektől Pápai Páriz Ferenc szótáráig. Nyelvészeti füzetek 46. Athenaeum, Budapest.
Melich János (1912), Előszó. In: Calepinus latin–magyar szótára 1585-ből. Sajtó alá rend. Melich János. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest.
Mészöly Gedeon (1917), Legrégibb bibliafordítóinkról. Magyar Nyelv 13: 71–83.
Müller Lajos – Kővári Károly (1959), Isten gyermekei I. A Szív 1959. évi könyvmelléklete.
Nicoara Anita (2003), Kettős kifejezések a Példák könyvében. In: Büky László – Forgács Tamás (szerk.), A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei III. Magyar és finnugor jelentéstörténet. Szegedi Tudományegyetem Magyar Nyelvészeti Tanszék, Szeged. 151–164.
Papp Zsuzsanna (1987), Stilisztikai jelenségek a kódexirodalomban. Magyar Nyelvőr 111/2: 154–158.
Papp Zsuzsanna (1995), A mellérendelő szerkezetek. In: Benkő Loránd (főszerk.), A magyar nyelv történeti nyelvtana II/2. A kései ómagyar kor. Mondattan. Szöveggrammatika. Akadémiai Kiadó, Budapest. 474–505.
Papp Zsuzsanna (2002), Normative Bestrebungen im Altungarischen im Spiegel der beigeordneten Konstruktionen. Acta Linguistica Hungarica 49/1: 107–123. https://doi.org/10.1556/aling.49.2002.1.8
Pusztai Ferenc (1978), A magyar irodalom és a magyar nyelv fejlődéstörténete. Magyar Nyelv 74: 385–390.
Ranschburg Pál (1923), Az emberi elme. Pantheon Irodalmi Intézet Rt., Budapest.
Szabó Réka (2021), Az elme metaforái az ómagyar kori szövegemlékekben. Argumentum 17: 795–806. https://doi.org/10.34103/argumentum/2021/42
Szabó Réka (2022), Az ész és az elme konceptualizációja az ómagyar korban. Hungarológiai Közlemények 23/3: 84–95. https://doi.org/10.19090/hk.2022.3.84-95
Szathmári István (2007a), Szenczi Molnár Albert zsoltárai és a magyar irodalmi nyelv. Magyar Nyelv 103/4: 399–408.
Szathmári István (2007b), Mennyiben szolgálták Szenczi Molnár Albert szótárai a magyar irodalmi nyelv (sztenderd) létrejöttét? Magyar Nyelvőr 131/2: 163–172.
Tolnai Gábor (1978), Molnár Albert személyisége. In: Csanda Sándor – Keserű Bálint (szerk.), Szenci Molnár Albert és a magyar késő-reneszánsz. Szeged. 7–24.
Tóth Valéria (2003), Szemle. In: Büky László – Forgács Tamás (szerk.), A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei III. Magyar és finnugor jelentéstörténet. Szegedi Tudományegyetem Magyar Nyelvészeti Tanszék, Szeged. 89–94.
Velcsov Mártonné (1981), A határozói igenevek egy sajátos szerepe nyelvemlékeinkben. Magyar Nyelv 77: 308–315.
