Az ipse névmás interpretációja a Sankt Gallen-i oklevelekben. Fókuszerősség, halmozásos referáló kifejezések és szövegbeli távolság
Abstract
Jelen tanulmány egy korábbi vizsgálat (Pálfi 2023) kiegészítése, ellenőrzése. A korábbi tanulmány 8. századi, Sankt Gallenhez köthető, középkori latin, pergamenre írt magánjogi oklevelek névmáshasználatát térképezte fel heterogén, nyelvészeti-formuláris módszerekkel. E metódust folytatva a jelen vizsgálat elsősorban az ipse szemantikáját járja mélyebben körbe. Igazolja, hogy az ipse+supradictus+N halmozásos szerkezet a szemantikai instabilitás jele, és a Sankt Gallen-i anyag esetében e demonstratívum erősödő fókuszát jelzi. Emellett a szövegbeli távolságjelölés vizsgálatával további különbségeket tár fel az anaforikus ille és ipse között. Ugyan a fő hangsúly az ipsére helyeződik, a korábbi, hicre és istére vonatkozó megállapítások a diakrón analízis révén új szempontok bevonásával ellenőrizhetőek.
Literaturhinweise
Bertocchi, Alessandra (2000), Ipse as an intensifier. Journal of Latin Linguistics 5/1: 15–30. https://doi.org/10.1515/joll.2000.5.1.15
Carlier, Anne – De Mulder, Walter (2010), The emergence of the definite article: ille in competition with ipse in Late Latin. In: Davidse, Kristin – Vandelanotte, Lieven – Cuyckens, Hubert (eds), Subjectification, intersubjectification and grammaticalization. Mouton de Gruyter, Berlin. 241–275. https://doi.org/10.1515/9783110226102.3.241
ChLA I. = Bruckner, Albert – Marichal, Robert (eds) (1954), Chartae Latinae Antiquiores. Facsimile edition of the Latin charters prior to the ninth century. Part I. Switzerland: Basle – St. Gall. Urs Graf Verlag, Olten – Lausanne.
ChLA II. = Bruckner, Albert – Marichal, Robert (eds) (1956), Chartae Latinae Antiquiores. Facsimile edition of the Latin charters prior to the ninth century. Part II. Switzerland: St. Gall – Zürich. Urs Graf Verlag, Olten – Lausanne.
ChLA CXVIII. = Cavallo, Guglielmo – Nicolaj, Giovanni (eds) (2019), Chartae Latinae Antiquiores. Facsimile edition of the Latin charters. 2nd series. Ninth century. Part CXVIII. Addenda II. Switzerland, Luxembourg, Spain. Urs Graf Verlag, Dietikon – Zürich.
Ciccarelli, Rossana (2017), I dimostrativi. Tra norma e uso. In: Sornicola, Rosanna – D’Argenio, Elisa – Greco, Paolo (a cura di), Sistemi, norme, scritture. La lingua delle più antiche carte cavensi. Giannini, Napoli. 175–202.
Cornish, Francis (2010), Anaphora: Text-based or discourse-dependent? Functionalist vs. formalist accounts. Functions of Language 17/2: 207–241. https://doi.org/10.1075/fol.17.2.03cor
Diessel, Holger (1999), Demonstratives: Form, functions and grammaticalization. Benjamins, Amsterdam – Philadelphia. 93–114. https://doi.org/10.1075/tsl.42
García, Erica C. (1975), The role of theory in linguistic analysis: The Spanish pronoun system. North Holland, Amsterdam.
Givón, Talmy (2017), The story of zero. Benjamins, Amsterdam – Philadelphia. https://doi.org/10.1075/z.204
Halliday, Michael A.K. – Hasan, Ruqaiya (1976), Cohesion in English. Longman, London.
Hawkins, John A. (1978), Definiteness and indefiniteness. A study in reference and grammaticality prediction. Routledge, London – New York.
Kirsner, Robert. S. (1979), Deixis in discourse: an exploratory quantitative study of the modern Dutch demonstrative adjectives. In: Givón, Talmy (ed.), Syntax and semantics. Vol. 12: Discourse and syntax. Academic Press, New York. 355–375. https://doi.org/10.1163/9789004368897_016
Lyons, John (1977), Semantics, Vol. 2. Cambridge University Press, Cambridge. https://doi.org/10.1017/CBO9780511620614
Pálfi Dorottya (2023), Demonstratives in the charters of St. Gall. Acta Antiqua Academiae Scientiarum Hungaricae 63/4: 525–559. https://doi.org/10.1556/068.2024.00125
Pieroni, Silvia (2011), Deixis and anaphora. In: Baldi, Philip – Cuzzolin, Pierluigi (eds), New perspectives on historical Latin syntax, Volume 3. Constituent syntax: Quantification, numerals, possession, anaphora. De Gruyter Mouton, Berlin – New York. 389–502. https://doi.org/10.1515/9783110215465.389
Płocharz, Piotr (2020), Latinophonie altimédiévale en italie méridionale. Étude des démonstratifs dans les chartes. Le cas de IPSE. Acta Antiqua Scientiarum Hungaricae 59: 399–411. https://doi.org/10.1556/068.2019.59.1-4.35
Selig, Maria (1992), Die Entwicklung der Nominaldeterminanten im Spätlatein. Narr, Tübingen.
Skrzypek, Dominika – Piotrowska, Alicja – Jaworski, Rafał (2021), The diachrony of definiteness in North Germanic. Brill, Leiden.
Strauss, Susan (2002), This, that and it in spoken American English: a demonstrative system of gradient focus. Language Sciences 24/2: 131–152. https://doi.org/10.1016/S0388-0001(01)00012-2
Talmy, Leonard (2020), Targeting in language. Unifying deixis and anaphora. Frontiers in Psychology 11: 1–14. https://doi.org/10.3389/fpsyg.2020.02016
Tamás Lajos (1977), Bevezetés az összehasonlító neolatin nyelvtudományba. Tankönyvkiadó, Budapest.
Väänänen, Veikko (19813), Introduction au latin vulgaire. Klincksieck, Paris.
