Az elme szó ’memória’ jelentése az ómagyar korban
Absztrakt
Tanulmányomban az elme szó ’memória’ jelentésének létezését bizonyítom az ómagyar korban. Ez a jelentés egy szélesebb körű kutatás „melléktermékeként” került napvilágra. Eredendően a kutatás középpontjában az elme fogalmának konceptualizációja áll, a legrégebbi adatoktól kezdve a jelenkorig. E folyamat rekonstruálásához kigyűjtöttem az elme szó összes ómagyar kori adatát a Magyar Generatív Történeti Szintaxis korpuszából. Ezekből kitűnik, hogy számolhatunk egy ’memória’ és egy ’figyelem’ jelentéssel is, amelyek közül a jelen cikkben a ’memória’ jelentést tárgyalom. Hangsúlyozandó, hogy az elme szó esetében ez a jelentés napjainkban része a köznyelvnek, a mai értelmező szótárak tartalmazzák őket, ám történeti szótárainkban nem szerepelnek. Megtalálhatók viszont számos régi szótárunkban. A kérdés tehát nem az, hogy létezett-e valaha ilyen jelentés, hanem az, hogy meddig nyúlik vissza az adatolhatóságuk, mikor kezdték elfoglalni helyüket a jelentésstruktúrában.
Hivatkozások
CzF. = Czuczor Gergely – Fogarasi János (1862–1874), A magyar nyelv szótára I–VI. Pest.
DöbrK. = Döbrentei-kódex 1508, a nyelvemlék hasonmása és betűhű átirata bevezetéssel és jegyzetekkel. Forráskiadás készítői: Abaffy Csilla – T. Szabó Csilla (1995). Argumentum Kiadó, Budapest.
ÉrtSz. = Bárczi Géza – Országh László (szerk.) (1959–1962), A magyar nyelv értelmező szótára 1–7. Akadémiai Kiadó, Budapest.
EWUng. = Benkő, Loránd (Hrsg.) (1993–1997), Etymologisches Wörterbuch des Ungarischen. Akadémiai Kiadó, Budapest. https://doi.org/10.2307/415904
GömK. = Gömöry-kódex 1516. A nyelvemlék hasonmása és betűhű átirata bevezetéssel és jegyzetekkel. Forráskiadás készítője: Haader Lea (2001). MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest.
GyöngyK. = Gyöngyösi-kódex – az 1500-as évek elejéről. A nyelvemlék hasonmása és betűhű átirata bevezetéssel és jegyzetekkel. Forráskiadás készítője: Dömötör Adrienne (2001). MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest.
HorvK. = Horvát-kódex 1522. A nyelvemlék hasonmása és betűhű átirata. Forráskiadás készítői: Haader Lea – Papp Zsuzsanna (1994). MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest.
KeszthK. = Keszthelyi kódex 1522. A nyelvemlék hasonmása és betűhű átirata bevezetéssel és jegyzetekkel. Forráskiadás készítője: Haader Lea (2006). MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest.
KönSzJ. = Melich János (1916), A Königsbergi szójegyzék. Magyar Nyelv 12/4: 145–149.
Kreszn. = Kresznerics Ferenc (1831–32), Magyar szótár gyökérrenddel és deákozattal I–II. Buda.
KulcsK. = Kulcsár-kódex 1539. A nyelvemlék hasonmása és betűhű átirata bevezetéssel és jegyzetekkel. Forráskiadás készítői: Haader Lea – Papp Zsuzsanna (1999). MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest.
MA. = Szenczi Molnár Albert (1604), Dictionarivm Latinovngaricvm. [2. rész:] Dictionarivm Vngarico–Latinvm. Nürnberg.
Nszt. = Ittzés Nóra (főszerk.) (2006–), A magyar nyelv nagyszótára. MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest.
NySz. = Szarvas Gábor – Simonyi Zsigmond (1890–1893), Magyar nyelvtörténeti szótár a legrégibb nyelvemlékektől a nyelvújításig I–III. Budapest.
ÓMK = É. Kiss Katalin et al. (2013), Ómagyar Korpusz. http://omagyarkorpusz.nytud.hu/ [letöltés: 2024. október 30.]
PP. = Pápai Páriz Ferenc, Dictionarium manuale Latino–Ungaricum et Ungarico–Latinum 1–2. Lőcse, 1708. – Tyrnaviae, 1762.
PPB1 = Pápai Páriz Ferenc – Bod Péter (1767), Dictionarium latino–hungaricum, hungarico–latinum. Szeben.
SzikszF. = Szikszai Fabricius Balázs (1590), Nomenclatvra sev Dictionarivm Latino-Ungaricum. Debrecen. Új kiadás: Melich János (1906), Szikszai Fab-ricius Balázs szójegyzéke 1590-ből. AkNyÉrt. 19/9. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest.
TelK. = Teleki-kódex. Közzéteszi: Volf György (1884). Nyelvemléktár XII. Budapest.
TESz. = Benkő Loránd (főszerk.) (1967–1976), A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára I–III. Akadémiai Kiadó, Budapest.
ThewrK. = Thewrewk-kódex 1531. A nyelvemlék hasonmása és betűhű átirata bevezetéssel és jegyzetekkel. Forráskiadás készítői: Balázs Judit – Uhl Gabriella (1995). MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest.
ÚESz. = Gerstner Károly (szerk.), (2011–2022), Új magyar etimológiai szótár – online kiadás. MTA Nyelvtudományi Intézet – ELKH Nyelvtudományi Ku-tatóközpont, Budapest. https://uesz.nytud.hu/
Ver. = Verancsics Faustus (1595), Dictionarium quinque nobilissimarum Europae linguarum. Venetiis apud Morettum. Hasonmás kiadás: 1971. Lieber, Zágráb. https://doi.org/10.1016/0024-3841(76)90078-4
VitkK. = Vitkovics-kódex 1525; Miskolci töredék 1525. A nyelvemlék hasonmá-sa és betűhű átirata bevezetéssel és jegyzetekkel. Forráskiadás készítői: Papp Zsuzsanna – Kovács Zsuzsa (1991). MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest.
Baddeley, Alan – Eysenck, Michael W. – Anderson, Michael C. (2010), Emlékezet. Ford. Racsmány Mihály. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Bánóczi József (1877), A bölcselet magyar nyelve. Magyar Nyelvőr 6/1: 10–21.
Bánóczi József (1878), Egy régi magyar szó a philosophiaban. Nyelvtudományi Közlemények 14/2: 166–208.
Borbás Gabriella Dóra (1998), A szinonimitás elméleti szempontból (Lexikai szinonimika). In: Gecső Tamás – Spannraft Marcellina (szerk.), A szinonimitásról. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához I. Tinta Kiadó, Budapest. 44–49.
Boros János (1997), Micsoda tudatok. Néhány megjegyzés Dennett könyvéhez és a tudatfilozófiához. Világosság 1997/2: 58–68.
Csépe Valéria – Győri Miklós – Ragó Anett (2007a), Általános pszichológia I. Észlelés és figyelem. Osiris, Budapest.
Csépe Valéria, Győri Miklós, Ragó Anett (2007b), Általános pszichológia II. Tanulás – emlékezés – tudás. Osiris, Budapest.
Czuczor Gergely (1853), Elme és ész szók a magyar nyelvből értelmezve. Új Magyar Múzeum 3/2: 38–42.
Dömötör Adrienne – Gugán Katalin – Novák Attila – Varga Mónika (2017), Kiútkeresés a morfológiai labirintusból – korpuszépítés ó- és középmagyar kori magánéleti szövegekből. Nyelvtudományi Közlemények 113: 85–110. https://doi.org/10.1556/9789634546870
Gecser Ottó (2002), Kapisztrán Szt. János nagyböjti prédikáció-sorozata Boroszlóban. Aetas 17/4: 5–28.
Gerstner Károly (2023), TESz. – EWUng. – ÚESz. Állandóság és változás az etimológiában és az etimológiai szótárakban. Magyar Nyelvjárások 61: 247–254.
Gugán Katalin – Bácsi Enikő – Dömötör Adrienne – Horváth László – Mohay Zsuzsanna – Varga Mónika – Sass Bálint (2023), Középmagyar emlékirat- és drámakorpusz. https://ked.nytud.hu/#open
Haader Lea – Dömötör Adrienne (2012), „Halandó, ezeket megmondjad!”: Magyar nyelvű imádságok a XV–XVI. századból. Tinta Kiadó, Budapest.
Haader Lea (2001), A kódex tartalma. In: Gömöry-kódex 1516. A nyelvemlék hasonmása és betűhű átirata bevezetéssel és jegyzetekkel. Forráskiadás készítője: Haader Lea. MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest.
Horváth László (2003), Szószerkezet-történet. In: Kiss, Jenő – Pusztai, Ferenc (szerk.), Magyar nyelvtörténet. Osiris Kiadó, Budapest. 234–250.
Hunfalvy Pál (1853), Az „elme” szó ősvilági alapjairól. Új Magyar Múzeum 3/2: 9–11.
Ittzés Nóra (2011), A magyar nyelv nagyszótárának lexikográfiai koncepciója, különös tekintettel a szemantika és a grammatika összefüggésére a szótárírásban. Doktori disszertáció. [Kézirat] https://doi.org/10.14232/phd.1087
Kállay Ferenc (1851–1852), Az „elme” szó ősvilági vallásos alapjáról. Új Magyar Múzeum 2/2: 207–212.
Kállay Ferenc (1855), Még egyszer az „elme” szóról. Új Magyar Múzeum 5/1: 477–480.
Károly Sándor (1995), In: Benkő Loránd (főszerk.), A magyar nyelv történeti nyelvtana II/2. A kései ómagyar kor. Mondattan. Szöveggrammatika. Akadémiai Kiadó, Budapest.
M. Nagy Ilona (2003a), A magyar kolostori irodalom koordinált szópárjainak hátteréhez. In: A. Molnár Ferenc – M. Nagy Ilona (szerk.), Tanulmányok a magyar egyházi nyelv története köréből. Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke, Debrecen. 169–183.
M. Nagy Ilona (2003b), Változatosság és kéttagúság kapcsolata a kódexirodalomban. In: A. Molnár Ferenc – M. Nagy Ilona (szerk.), Tanulmányok a magyar egyházi nyelv története köréből. Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke, Debrecen. 185–193.
Melich János (1907), A magyar szótárirodalom: A legrégibb szójegyzékektől Pápai Páriz Ferenc szótáráig. Nyelvészeti füzetek 46. Athenaeum, Budapest.
Melich János (1912), Előszó. In: Calepinus latin–magyar szótára 1585-ből. Sajtó alá rend. Melich János. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest.
Mészöly Gedeon (1917), Legrégibb bibliafordítóinkról. Magyar Nyelv 13: 71–83.
Müller Lajos – Kővári Károly (1959), Isten gyermekei I. A Szív 1959. évi könyvmelléklete.
Nicoara Anita (2003), Kettős kifejezések a Példák könyvében. In: Büky László – Forgács Tamás (szerk.), A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei III. Magyar és finnugor jelentéstörténet. Szegedi Tudományegyetem Magyar Nyelvészeti Tanszék, Szeged. 151–164.
Papp Zsuzsanna (1987), Stilisztikai jelenségek a kódexirodalomban. Magyar Nyelvőr 111/2: 154–158.
Papp Zsuzsanna (1995), A mellérendelő szerkezetek. In: Benkő Loránd (főszerk.), A magyar nyelv történeti nyelvtana II/2. A kései ómagyar kor. Mondattan. Szöveggrammatika. Akadémiai Kiadó, Budapest. 474–505.
Papp Zsuzsanna (2002), Normative Bestrebungen im Altungarischen im Spiegel der beigeordneten Konstruktionen. Acta Linguistica Hungarica 49/1: 107–123. https://doi.org/10.1556/aling.49.2002.1.8
Pusztai Ferenc (1978), A magyar irodalom és a magyar nyelv fejlődéstörténete. Magyar Nyelv 74: 385–390.
Ranschburg Pál (1923), Az emberi elme. Pantheon Irodalmi Intézet Rt., Budapest.
Szabó Réka (2021), Az elme metaforái az ómagyar kori szövegemlékekben. Argumentum 17: 795–806. https://doi.org/10.34103/argumentum/2021/42
Szabó Réka (2022), Az ész és az elme konceptualizációja az ómagyar korban. Hungarológiai Közlemények 23/3: 84–95. https://doi.org/10.19090/hk.2022.3.84-95
Szathmári István (2007a), Szenczi Molnár Albert zsoltárai és a magyar irodalmi nyelv. Magyar Nyelv 103/4: 399–408.
Szathmári István (2007b), Mennyiben szolgálták Szenczi Molnár Albert szótárai a magyar irodalmi nyelv (sztenderd) létrejöttét? Magyar Nyelvőr 131/2: 163–172.
Tolnai Gábor (1978), Molnár Albert személyisége. In: Csanda Sándor – Keserű Bálint (szerk.), Szenci Molnár Albert és a magyar késő-reneszánsz. Szeged. 7–24.
Tóth Valéria (2003), Szemle. In: Büky László – Forgács Tamás (szerk.), A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei III. Magyar és finnugor jelentéstörténet. Szegedi Tudományegyetem Magyar Nyelvészeti Tanszék, Szeged. 89–94.
Velcsov Mártonné (1981), A határozói igenevek egy sajátos szerepe nyelvemlékeinkben. Magyar Nyelv 77: 308–315.
