Individualizmus, társas és társadalmi a nyelvben
Kelemen János és a mai kognitív tudomány felfogása a nyelv emberi specificitásáról
Absztrakt
A tanulmány a nyelvfilozófus Kelemen János korai nyelvértelmezéséből indul ki. Ez a felfogás eltérő érvekkel az 1960-as és az 1970-es évek két elképzelését vitatta az emberi nyelv specifikumáról. Az egyik bírált elmélet a korai Chomsky felfogása volt, mely a nyelv különlegességét a nyelven belül, sajátos típusú szabályok rendszerében értelmezi, melyeket az individuális beszélők mentális rendszeréhez rendeli. A másik vitatott elképzelés a korai etológia felfogása volt, mely a nyelvet az állati közlési rendszerek evolúciós kibontakozásaként értelmezte, mint egyéni biologikumot. Kelemen mindkét felfogással az emberi nyelv társadalmi működését és eredetét állította szembe. Csányi Vilmossal folytatott vitájában ez egyenesen úgy jelenik meg, mint a természettudományos és a filozófiai megközelítés közti dialógus lehetetlensége.
Hivatkozások
Altrichter Ferenc 1972. Megjegyzések az észlelés filozófiai fogalmáról. Magyar Filozófiai Szemle. 16/1. 130–149.
Bickerton, Derek 1981. Roots of Language. Ann Arbor, Karoma.
Bickerton, Derek 1984. The language bioprogram hypothesis. Behavioral and Brain Sciences. 7. 173–212. https://doi.org/10.1017/S0140525X00044149
Bickerton, Derek 2004. Nyelv és evolúció. Ford. Lukács Ágnes. Budapest, Gondolat.
Bruner, Jerome S. 1975. The ontogenesis of speech acts. Journal of Child Language. 2/1. 1–19. https://doi.org/10.1017/S0305000900000866
Chomskv, Noam 1959. Skinner, B. F.: Verbal Behavior. Language. 35. 26–58. https://doi.org/10.2307/411334
Chomskv, Noam 1965. Aspects of a Theory of Syntax. Cambridge/MA, The M. I. T. Press.
Chomskv, Noam 1966. Cartesian Linguistics. New York, Harper & Row.
Chomsky, Noam 1974. Újabb adalékok a velünkszületett eszmék elméletéhez. In Pap Mária (szerk.) A nyelv keletkezése. Budapest, Kossuth. 85–97.
Chomsky, Noam 1957/1968/1995. Mondattani szerkezetek. Nyelv és elme. Ford. Zólyomi Gábor. Budapest, Osiris–Századvég.
Chomsky, Noam 2004. A biolingvisztika és az emberi minőség. Ford. Siptár Péter. Magyar Tudomány. 111/12. 1354–1366.
Csányi Vilmos 1982. Szempontok a megismerés elméletének természettudományos megfogalmazásához. Magyar Filozófiai Szemle. 26/4. 558–566.
Csányi Vilmos 1983. Válasz Kelemen Jánosnak. Ki beszél itt arabusul? Magyar Filozófiai Szemle. 27/2. 282–284.
Csányi Vilmos 1988. Evolúciós rendszerek. Budapest, Gondolat.
Csibra Gergely – Gergely György (szerk.) 2007. Ember és kultúra. A kulturális tudás eredete és átadásának mechanizmusai. Budapest, Akadémiai. https://doi.org/10.1556/mpszle.62.2007.1.1
Donald, Merlin 2001a. A Mind So Rare: The Evolution of Human Consciousness. New York, Norton.
Donald, Merlin 2001b. Az emberi gondolkodás eredete. Ford. Kárpáti Eszter. Budapest, Osiris.
Dunbar, Robin 1996. Grooming, Gossip, and the Evolution of Language. Cambridge/MA, Harvard University Press.
Farkas Katalin – Kelemen János 2002. Nyelvfilozófia. Budapest, Áron.
Hauser, Marc D. – Chomsky, Noam – Fitch, W. Tekumcech 2002. The faculty of language: What is it, who has it, and how did it evolve? Science. 298/5598. 1579–1579. https://doi.org/10.1126/science.298.5598.1569
Kelemen János 1969. Mi a strukturalizmus? Budapest, Kossuth.
Kelemen János 1973a. Az ideák jelei (Locke nyelvelmélete). Világosság. 14/12. 454–462.
Kelemen János 1973b A lélek és a nyelv. Descartes: a nyelv-probléma helye a racionalizmus metafizikájában. Világosság. 14/12. 738–739.
Kelemen János 1975. Hozzászólás Kiefer Ferenc előadásához. Nyelvtudományi Közlemények. 77/2. 79–83.
Kelemen János 1976a. Szöveg és jelentés. Általános Nyelvészeti Tanulmányok. 11/1. 183–196.
Kelemen János 1976b. A tudat társadalmi lényege. Világosság. 17/4. 268–275.
Kelemen János 1977. A nyelvfilozófia kérdései – Descartes-tól Rousseau-ig. Budapest, Kossuth.
Kelemen János 1982. Természettudományos probléma-e a megismerés? Magyar Filozófiai Szemle. 26/4. 567–573.
Kelemen János 2014. Bevezetés: A nyelvfilozófia tegnap és ma. In Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXVI. Túl a nyelvfilozófián. 7–29.
Kelemen János – Kenesei István 1982. Újabb nyelvfilozófiai kalandozások. Magyar Filozófiai Szemle. 26/5. 708–749.
Kiefer Ferenc 1975. Irányzatok és problémák a mai jelentéstudományban. Nyelvtudományi Közlemények. 77/2. 47–70.
Kiefer Ferenc 2019. A hatvanas évek magyar nyelvtudománya. Az elméleti nyitás korszaka. In Bollobás Enikő (szerk.) Elméletek vonzásában. Budapest, Gondolat. 9–49.
Lenneberg, Eric H. 1967. Biological Foundations of Language. Wiley, New York. https://doi.org/10.1080/21548331.1967.11707799
Lenneberg, Eric H. 1974. A nyelv biológiai szempontból. In Pap Mária (szerk.) A nyelv keletkezése. Budapest, Kossuth. 310–330.
Lukács Ágnes 2014. Szótanulás. In Pléh Csaba – Lukács Ágnes (szerk.). Pszicholingvisztika. Magyar pszicholingvisztikai kézikönyv. 1. kötet. Budapest, Akadémiai. 521–550.
Nelson, Katherine. 2009 Wittgenstein and contemporary theories of word learning. New Ideas in Psychology. 27/2. 275–287. https://doi.org/10.1016/j.newideapsych.2008.04.003
Nyíri J. Kristóf 1970. Szemantika nélkül Általános Nyelvészeti Tanulmányok. VII. 189–205.
Pinker, Steven 2002. Hogyan működik az elme? Ford. Csibra Gergely. Budapest, Osiris.
Pinker, Steven 2006. A nyelvi ösztön. Ford. Bocz András. Budapest, Typotex.
Pléh Csaba 1980. A pszicholingvisztika horizontja. Budapest, Akadémiai.
Pléh Csaba 1985. A gyermeknyelv fejlődésének és kutatásának modelljeiről. Pszichológiai Tanulmányok. XVI. 105–188.
Pléh Csaba 2014a. A pszicholingvisztika története. In Pléh Csaba – Lukács Ágnes (szerk.). Pszicholingvisztika. Magyar pszicholingvisztikai kézikönyv. 1. kötet. Budapest, Akadémiai. 3–116. https://doi.org/10.1556/9789630594998
Pléh Csaba 2014b. A tér és a nyelv világa. Budapest, MTA. https://doi.org/10.1556/9789630596817
Pléh Csaba 2021. The Place of Structuralism on the Hungarian Intellectual Scene: Late 1960s – Early 1970s. History of Anthropology Review. 45. https://histanthro.org/notes/structuralism-hungarian-intellectual-scene/.
Pléh Csaba 2024. Társas és társadalmi megkülönböztetése a klasszikus és a mai pszichológiában. Replika. 132. 39–60. https://doi.org/10.32564/132.4
Pléh Csaba – Lányi Gusztáv 1984. A „kognitív forradalom” és a magyar pszichológia. Valóság. 27/7. 13–28.
Semon, Rirchard Wolfgang 1904/1921. The Mneme. London, Allen & Unwin. https://doi.org/10.1001/jama.1921.02630500052022
Tomasello, Michael 2002. Gondolkodás és kultúra. Budapest, Osiris.
Tomasello, Michael 2003. Constructing a Language: A Usage-Based Theory of Language Acquisition. Cambridge/MA, Harvard University Press.
Tomasello, M. 2008. Origins of human communication. Cambridge/MA, MIT Press. https://doi.org/10.7551/mitpress/7551.001.0001
Tomasello, Michael 2011. Mi haszna az együttműködésnek? Ford. Pléh Csaba. Budapest, Gondolat.
Tomasello, Michael 2014. A Natural History of Human Thinking. Cambridge/MA, Harvard University Press. https://doi.org/10.4159/9780674726369
Vigotszkij, Lev Szemjonovics 1967. Gondolkodás és beszéd. Ford. Páll Erna, Tóth Tiborné. Budapest, Akadémiai.
Vigotszkij, Lev Szemjonovics 1971. A magasabb pszichikus funkciók fejlődése. Ford. Ujhelyi Gabriella. Budapest, Gondolat.
Wittgenstein, Ludwig 1921/1991. Logikai-filozófiai értekezés. Ford. Márkus György. Budapest, Akadémiai.
Wittgenstein, Ludwig 1953/1998. Filozófiai vizsgálódások. Ford. Neumer Katalin. Budapest, Atlantisz.
