Kelemen János és a történelemfilozófia
Absztrakt
2024. január 31-én, 80 éves korában elhunyt Kelemen János, az ELTE professor emeritusa, az MTA rendes tagja, barátai és ismerősei számára Jimmy. Az ELTE BTK Filozófia Tanszékén 27 évesen kezdett filozófiát tanítani 1970-ben és folytatta 2012-ig. Elsősorban a történelemfilozófia területén voltam tanítványa, majd vele közös szemináriumokat tartó kollégája. Az alábbiakban főként, de nem kizárólag ebben a tárgykörben tekintem át oktatói és publikációs tevékenységét.
Mondandóm első felét Jimmy két korai egyetemi kurzusa köré szervezem, amelyekről részletes órajegyzeteim alapján tematikus áttekintést nyújt az I. és II. Függelék: az első az 1978–1979-es tanév 1–2. félévében tartott A humán tudományok episztemológiája című szemináriumáról, a második az 1979–1980-as tanév 1–2. félévében tartott Strukturalizmus előadásáról.
Hivatkozások
Cohen, Gerald A. 1978. Karl Marx’s Theory of History: A Defence. Oxford, Oxford University Press. https://doi.org/10.1515/9780691213002
Danto, Arthur C. 1965. Analytical Philosophy of History. Cambridge, Cambridge University Press.
Erdélyi Ágnes – Kelemen János 1984. Történelemfilozófia: kérdések és perspektívák. Filozófiai Figyelő. 6/4. 6–31.
Hempel, Carl G. 1942/2006. Az általános törvények szerepe a történettudományban. Ford. Laki János. In Gyurgyák János – Kisantal Tamás (szerk.) Történetelmélet II. Budapest, Osiris. 452–463.
Hempel, Carl G. 1965. Aspects of Scientific Explanation. And Other Essays in the Philosophy of Science. New York, The Free Press.
Gyurgyák János – Kisantal Tamás (szerk.) 2006. Történelemelmélet I–II. Budapest, Osiris.
Kelemen János 1969a. Mi a strukturalimus? Budapest, Kossuth.
Kelemen János 1969b. Marxizmus és „strukturalizmus”. Recenzió Louis Althusser Marx – az elmélet forradalma. Tanulmányok (Kossuth 1968.) című kötetéről. Magyar Filozófiai Szemle. 1969/4. 709–715.
Kelemen János 1974. Az Althusser-eset. Világosság. 15/1. 40–44.
Kelemen János 1976. Recenzió Ágh Attila A marxi történetfilozófia kialakulása (Akadémiai 1975) című könyvéről. Az MTA II. Osztályának Közleményei. 25. 347–349.
Kelemen János 1981. Benedetto Croce. Budapest, Kossuth.
Kelemen János 1983. A történelmi magyarázat problémája Marxnál. Vázlat a „Brumaire” elemzéséhez. Világosság. 24/3. 137–142.
Kelemen János 1984a. Történetiség és racionalizmus. Doxa. 1. 7–26.
Kelemen János 1985. Történetiség és racionalizmus. Valóság. 28/6. 1–10.
Kelemen János 1986a. Hegel és a történeti metodológia I. Hegel a történetírás fajairól. Világosság. 27/10. 601–610.
Kelemen János 1986b. Hegel és a történeti metodológia II. A történelem a priori és empirikus elemei. Világoság. 27/11. 676–683.
Kelemen János 1987a. Hegel és a történeti metodológia III. Hegel a történetírói formalizmus ellen. Világosság. 28/1. 1–6.
Kelemen János 1987b. Hegel és a történeti metodológia IV. Az ész a történelemben. Világosság. 28/3. 153–161.
Kelemen János 1987c. Hegel és a történeti metodológia V. Történeti okság és haladás. Világosság. 28/6. 345–255.
Kelemen János 1987. Collingwood historizmusa. Előszó Robin G. Collingwood A történelem eszméje c. könyvéhez. Ford. Orthmayr Imre. Budapest, Gondolat. 9–47.
Kelemen János 1989. Popper antihistoricizmusa. In Popper 1944–1945/1989. 7–29.
Kelemen János 1990. Tudományelmélet: programok és módszerek. BUKSZ. 1990/2. 217–225.
Kelemen János 1996. „Korlátozni” és „merni a tudást.” Recenziós tanulmány A tiszta és kritikájának Kis János által fordított új kiadásáról (Szeged, Ictus, 1996). BUKSZ. 8/4. 391–407.
Kelemen János 1999. A Szentlélek poétája. Budapest, Kávé Kiadó.
Kelemen János 2000. Az ész képe és tette. A történeti megismerés idealista elméletei. Budapest, Atlantisz.
Kelemen János 2000a. Kant és Herder történelemfilozófiai vitája. In Kelemen 2000. 15–50.
Kelemen János 2000b. Hegel és a történeti metodológia. In Kelemen 2000. 63–178.
Kelemen János 2001. Dante a XX. században. In Kelemen János (szerk.) Helikon. Irodalomtudományi Szemle (Dante a XX. században, tematikus szám). 48/1–2. 163–207.
Kelemen János 2002a. Az analitikus filozófiáról – ami változó és ami maradandó. Magyar Tudomány. 163/3. 278–289.
Kelemen János 2202b. Jel, esemény, „történeti jel”. Világosság. 43/4–5–6–7. 6–9.
Kelemen János 2005. Vázlat az analitikus történetfilozófia történetéről. Kellék. 27–28. 179–185.
Kelemen János – Nagy József szerk. 2005. Vico körei. Helikon. Irodalomtudományi Szemle. 51/4.
Kelemen János 2007. Dante, Petrarca, Vico. Fejezetek az olasz irodalom és filozófia történetéből. Budapest, Áron–Brozsek.
Kelemen János 2007a. Vico körei. In Kelemen 2007. 163–209.
Kelemen János 2007b. Nyelv és történelem: Dante, Vico, Hegel. In Kelemen 2007. 221–245.
Kelemen János 2007c. Az azonos, az önmaga és a más: a francia filozófia a XX. század második felében. Helikon. Irodalomtudományi Szemle. (Alteritás, Poétika, Filozófia, tematikus szám). 53/1–2. 5–58.
Kelemen János 2011. Francia strukturalizmus, brit nyelvfilozófia. In Bács Gábor – Forrai Gábor – Molnár Gábor – Tőzsér János (szerk.) Perlekedő rokonok? Analitikus filozófia és fenomenológia. Budapest, L’Harmattan. 11–17.
Kelemen János 2013. A történelmi magyarázat Marxnál. Még egyszer a Brumaire-ről. Kritika. 42/3–4. 23–25.
Kelemen János 2015. Levi-Strauss. In Kelemen János Ex Libris. Mesterek és tanítványok. Budapest, Áron. 51–57.
Kelemen János 2015a. „Komédiámat hívom tanúmul.” Az önreflexió nyelve Danténál. Budapest, ELTE Eötvös.
Kelemen János 2018. Lukács György racionalizmusa. Budapest, ELTE Eötvös.
Kelemen János szerk. 2019. Dante Alighieri: Komédia I. Pokol. Kommentár. Budapest, ELTE Eötvös.
Kelemen János–Nagy József (szerk.) 2022. Dante Alighieri: Komédia II. Purgatórium. Kommentár. Budapest, ELTE Eötvös.
Kelemen János 2022a. Történeti-episztemológiai problémák az Isteni színjátékban. In Kárpáti Attila István – Pásztor Katalin – Sóti Lajos – Várkonyi Gábor (szerk.) „a jövendőnek urai vagyunk.” Tanulmányok Csorba László tiszteletére. Budapest, Martin Opitz. 187–192.
Lendvai L. Ferenc 2002. A „történeti jel” fogalma és alkalmazása Kant történelemfilozófiájában. Világosság. 43/4–5–6–7. 77–81.
Marx, Karl 1852/1962. Louis Bonaparte brumaire tizennyolcadikája. In Karl Marx és Friedrich Engels művei, 8. kötet. Budapest, Kossuth. 101–196.
Orthmayr Imre 1983. A termelési mód nyomában. In Hársing László – Kelemen János (szerk.) Az élő Marx. Budapest, Kossuth. 56–100.
Popper, Karl R. 1944–1945/1989. A historicizmus nyomorúsága. Ford. Kelemen Tamás. Budapest, Akadémiai.
Tengelyi László 1988. Kant. Budapest, Kossuth.
Veres András 2023. Az irodalomelmélet magyarországi történetéhez. In Uő. A felejtés ellen. Történetek és emlékezések. Budapest, Balassi. 53–75.
von Wright, Georg Henrik 1971/1987. Magyarázat és megértés. Ford. Csontos László. In Bertalan László (szerk.) Magyarázat, megértés, előrejelzés. Budapest, Tömegkommunikációs Kutatóközpont. 43–210.
