Myositis specifikus antitest diagnosztika dermatomyositisben – mi a haszna a klinikai gyakorlatban?
DOI:
https://doi.org/10.7188/bvsz.2023.99.1.7Kulcsszavak:
dermatomyositis, myositis specifikus, autoantitestek, malignitásAbsztrakt
A szerzők ismertetik az idiopathiás inflammatorikus myopathiákban, dermatomyositisben előforduló egyes myositis specifikus és myositis asszociált antitesteket, felhívják a figyelmet a klinikai jelentőségükre. A Klinika 50 dermatomyositisben szenvedő betegében bemutatják az egyes autoantitestek gyakoriságát és az antitestekhez kapcsolódó jellegzetességeket. A leggyakoribb MSA, az anti-TIF-1 antitest volt (14%) és jelenléte jól jelezte a tumorokkal való társulást, az irodalmi adatoknak megfelelően. Ezekben a nagy daganatkockázatú betegekben átfogó, minden képalkotót igénybe vevő tumorkutatás szükséges végezni.
