Új ünnepek – hagyományos ételek. A Bodrogköz gasztronómiájához a mai ünnepek kapcsán
DOI:
https://doi.org/10.33031/ZRFS.2026.4.20Kulcsszavak:
ünnep, falunap, szőlő- és gyümölcskultúra, lokális és globális kulturális jelenségekAbsztrakt
A tanulmány a 20. század végén lezajlott politikai-társadalmi változásokat követően kialakult, új típusú falusi ünnepek példáján vizsgálja, hogy a nemzeti és a lokális identitás milyen módon jelenik meg a mai közösségi alkalmakon. A Bodrogköz (DK-Szlovákia és ÉK-Magyarország) szlovákiai falvaiban gyakoribbak a hagyományos termelvények és ételek köré szerveződő ünnepi programok, amelyek egyszerre mutatnak lokális vonásokat és globális jegyeket. Jelenleg is formálódó ünnepekről van szó, amelyek részeként még kialakulóban van azok turisztikai kínálata is.
Hivatkozások
Dömötör 1982, 440-441.
Pócs 2004, 9-11.
Fejős 1992, 337-346., Fejős 1998, 5-9.
Lovas Kiss 2011, 9.
Verebélyi 2004, 19., Lovas Kiss 2011, 10-11. Érdemes utalni arra, hogy a 21. századi falusi társadalmak nem ritkán maguk is elképzelt (imaginális) közösségek, amelyek tagjai a műveltségükben nem feltétlenül bírnak történeti kötelékkel. Anderson 1983; Pusztai (szerk.) 2003.
Verebélyi 2004, 17., Lovas Kiss 2011, 130.
Lovas Kiss 2013, 200-214.
Viga 2021, 129-158.
Máshol is megfigyelhető, hogy egy-egy térség települései praktikus szempontok szerint osztják fel egymás között ünnepeik időpontját. Vö. Hesz 2004:47.
Hesz 2004., Lovas Kiss 2011, 74-79.
Ezen a helyen köszönöm meg Zvolenszky Gabriella, a királyhelmeci összevont kulturális intézmények egykori igazgatója segítségét.
Bogoly 1992., Boros 1994.
Viga 2018, 337-350.
Boros 1997, 223-233.
Viszóczky–Viga 2015.
A Vas megyei Bük község maskarás szüreti felvonulása mellett érdemes megemlíteni, hogy a Magyarországról és a szomszédos országokból a svédországi Ljungbyba menekült székelyföldiek 1988-tól évente szüreti bált rendeztek a Petőfi Magyar Egyesület szervezésében. Ez hangsúlyozza az effajta szüreti ünnepségek szerepét a nemzeti identitásban. Antal 1996, 15-23.
Tátrai 1990, 203.
https://www.facebook.com/photo?fbid=1100631758773041&set=pcb.1100644555438428(Letöltés 025.06.14.)
https://www.facebook.com/photo/?fbid=2852555821572144&set=pcb.2852560754904984 (Letöltés 2025. 06. 13.)
https://www.facebook.com/search/top/?q=zlat%C3%BD%20dol (Letöltés 2025.06.13.)
Balassa M. 2000., Viga 2024.
Voigt 1978, 525-533., Domokos 2004, 101-103., Verebélyi 2004, 13-20.
Többször megfigyelhettük, hogy olyanok is ki-kijönnek az ünnep idején a pincéjükbe, akik nem vállaltak részt a programban, de ők semmilyen módon nem csatlakoznak a résztvevőkhöz.
Belényesy 1955, 25., Andrásfalvy, 2001., Bellon 2003, 109-124.
Kováts 2000, 132-133., Viga 1993., 1996: 92-110., Viga–Viszóczky 2006, 313.
https://www.maletrakany.sk/x-dni-sliviek-a22-247, https://www.maletrakany.sk/ix-kistarkanyi--szilvanap-2022-a22-222
https://www.velketrakany.sk/nemzetkozi-kisusti-palinkaverseny-nagytarkany--medzinarodna-sutaz-o-najlepsiu-gazdovsku-palenku-a22-1433 (Letöltés 2025. június 8.)
https://www.folklorfest.sk/17133-xii- sv-tomartinsky-festival-a-jarmok-domacich-produktov-libagaliba-2024-velke trakany/ (Letöltés: 2025. június 8.)
https://ertektar.baz.hu. Letöltés: 2025. június 11.
Szászfalvi 2013.
Bibliográfia:
Anderson, Benedict (1983) Immagined Communities. London–New York: Verso.
Andrásfalvy Bertalan (2001) Gyümölcskultúra. In Magyar néprajz II. Gazdálkodás. Paládi-Kovács Attila főszerk. Budapest: Akadémiai Kiadó. 493-527.
Antal Imre (1996) Hagyományőrzés svédországi magyarok között. Néprajzi Látóhatár V. 3-4. szám 15-23.
Balassa M. Iván (2000) Kisgéres települése és építkezése. In Kisgéres. Viga Gyula szerk. Lokális és regionális monográfiák 1. Dunaszerdahely: Lilium Aurum. 129-165.
Bellon Tibor (2003) A Tisza néprajza. Ártéri gazdálkodás a tiszai Alföldön. Timp Kiadó. Budapest
Belényesy Márta (1955) Szőlő- és gyümölcstermesztésünk a XIV. században. Néprajzi Értesítő XXXVII. 11-30.
Bogoly János (1992) Királyhelmec. Királyhelmec és a Felső-Bodrogköz természetrajza és történelme. Bratislava
Boros László (1994) Adatok Felső-Zemplén 19. századi szőlő- és borgazdaságához. Néprajzi Látóhatár 3–4. 205–218.
Boros László (1997) A folyószabályozások hatása a Bodrogközben a társadalmi- és gazdasági folyamatokra. In Tokaj és környéke (Földrajzi tanulmányok). Észak- és Kelet-Magyarországi Földrajzi Évkönyv 4. Tokaj–Nyíregyháza: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Pedagógiai Intézete. 223-233.
Domokos Mariann (2004) A veszprémi Gizella-napok. Az ünnep tartalmi-formai elemeinek vizsgálata. In Rítus és ünnep az ezredfordulón. Pócs Éva szerk. Studia Ethnologica Hungarica VI. Budapest: L’Harmattan–Marcali Városi Helytörténeti Múzeum. 93-106.
Dömötör Tekla (1982) Ünnep. Magyar néprajzi lexikon 5. Ortutay Gyula főszerk. Budapest: Akadémiai Kiadó. 441-442.
Fejős Zoltán (1992): Folklór és turizmus. Jegyzet a kultúraközi kommunikáció egy lehetőségéről. In Közelítések. Néprajzi, történeti, antropológiai tanulmányok Hofer Tamás 60. születésnapjára. Mohay Tamás szerk. Debrecen: Ethnica. 337-346.
Fejős Zoltán) (1998): „Hordák” és „alternatívok”? A turizmus néhány újabb megközelítése. In A turizmus mint kulturális rendszer. Fejős Zoltán szerk. Budapest: Néprajzi Múzeum. 5-9.
Hesz Ágnes (2004): „Ezen a napon csak magunkat ünnepeljük.” Falunap a Somogy megyei Cserénfán. In Rítus és ünnep az ezredfordulón. Pócs Éva szerk. Budapest: L’Harmattan–Marcali Városi Helytörténeti Múzeum. 57-70.
Kováts Dániel (2000): Zemplénagárd krónikája. Zemplénagárd Község Önkormányzata. Zemplénagárd
Lovas Kiss Antal (2011): Társadalmi ünnepek közösségi funkciói az ezredfordulón. Studia Folkloristica et Ethnographica 56. Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszék. Debrecen
Lovas Kiss Antal (2013): Lokális jegyek a 21. századi falunapok struktúrájában. In Ünnepek, ünnepkörök történelmi és néprajzi vonatkozásai. Bartha Elek– Csiszár Imre–Forisek Péter szerk. Studia Folkloristica et Ethnographica 57. Debrecen: Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszék. 200-214.
Pócs Éva szerk. (2004): Rítus és ünnep az ezredfordulón. Studia Ethnologica Hungarica VI. Budapest: L’Harmattan–Marcali Városi Helytörténeti Múzeum.
Pusztai Bertalan szerk. (2003): Megalkotott hagyományok és falusi turizmus. A pusztamérgesi eset. Szeged: Szegedi Tudományegyetem Néprajzi Tanszék.
Szászfalvi Márta (2013): Az ünnepek vallásturisztikai vizsgálata a Debreceni Református Nagytemplom példáján. In Ünnepek, ünnepkörök történelmi és néprajzi vonatkozásai. Bartha Elek– Csiszár Imre–Forisek Péter szerk. Studia Folkloristica et Ethnographica 57. Debrecen: Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszék. 215-232.
Tátrai Zsuzsanna (1990): Jeles napok – ünnepi szokások. In Népszokás, néphit, népi vallásosság. Dömötör Tekla főszerk. Magyar néprajz VII. Budapest: Akadémiai Kiadó. 102-264.
Verebélyi Kincső (2004): Ünnep. In Rítus és ünnep az ezredfordulón. Pócs Éva szerk. Studia Ethnologica Hungarica VI. Budapest: L’Harmattan–Marcali Városi Helytörténeti Múzeum. 13-20.
Viga Gyula (1993): A tárkányi Tisza-kertek. Az ártéri gyümölcsösök hasznosításának formáihoz. Ethnographia, CIV. 423-434.
Viga Gyula (1996): Hármas határon. Tanulmányok a Bodrogköz változó népi kultúrájáról. Officina Musei, 4. Miskolc: Herman Ottó Múzeum.
Viga Gyula (2018): A Tarbucka és környéke hasznosításának néhány történeti-néprajzi jellemzője (18-20. század). In A magyar földrajz szerencsi műhelye. Horváth Gergely szerk. Szerencs. Szerencs Város Önkormányzata. 337-350.
Viga Gyula (2021): Vázlat Dél-Zemplén és a Bodrogköz hagyományos táplálkozásáról. Acta Ethnologica Danubiana. Az Etnológiai Központ Évkönyve 23. Komárom–Somorja. 129-158.
Viga Gyula (2024): A bodrogközi kő hasznosításának néhány történeti néprajzi vonatkozása. Történeti Földrajzi Közlemények 12. 3-4. szám 103-113.
Viga Gyula–Viszóczky Ilona (2006): A hagyományos gazdálkodás jellemzői és változásai. In Nagytárkány I. Tanulmányok a község településtörténetéhez és néprajzához. Viga Gyula szerk. Lokális és regionális monográfiák 5. Somorja–Komárom: Fórum Kisebbségkutató Intézet. 291-343.
Viga Gyula–Viszóczky Ilona (2015): A bodrogközi borról és a mai borünnepről. Acta Ethnologica Danubiana. Az Etnológiai Központ Évkönyve 17. Komárom– Somorja. 111-131.
Voigt Vilmos (1978): A május elseje jelei. Világosság XIX. 525-533.
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2026 Dr. Viga Gyula
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
