A csodarabbik emléke vallási turizmust generál Tokaj-Hegyalján

Absztrakt

Tokaj-Hegyalja zsidó épített örökségei között fontos kiemelni a zsinagógákat, zsidó temetőket, melyek a turisztikai kínálat részét képezik. Zarándokhelyként tartják számon Bodrogkeresztúrt, Sátoraljaújhelyt, Olaszliszkát és Mádot. A turisztikai vonzerőt a XIX.-XX. században élt Csodarabbik mítoszai és sírhelyük képezik.
Tokaj-Hegyalját 2017-től kiemelt fejlesztési területként kezelik. Turisztikai fejlesztések valósultak meg, amelyek a turizmus valamennyi termékét magukba foglalták. A kutatás alapján mégis kijelenthető, hogy a fejlesztések az alapinfrastruktúra elemeit kevésbé érintették. A növekvő és folyamatosan érkező zsidó turisták létszáma megköveteli a szálláshelyek mennyiségi és minőségi növelését és az ellátás megszervezésének fejlesztését.
A turisták komplex kiszolgálását segítette volna a Csodarabbik Útja, ami kijelölte az első magyarországi zsidó vallási turisztikai útvonalat. Sajnos a különböző érdekcsoportok által szervezett zsidó vallási turisták és az azokat segítő helyiek sem a kijelölt tematikus útvonalat részesítik előnyben, hanem elsősorban egy - egy Csodarabbi sírtól kiindulva keresik fel csillagtúra szerűen az emlékhelyeket, a Csodarabbi sírokat, így Tokaj-Hegyalján négy települést látogatnak meg, majd Nagykállóba, Romániába, és Lengyelországban folytatják útjukat a zsidó turisták.