Méretbeli különbségek mint a regeneratív vidéki turizmus akadályai: Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye (Magyarország) esete

Absztrakt

A regeneratív vidéki turizmus egyre inkább az ökoszisztémák helyreállításának, a közösségek megerősítésének és a vidéki régiók értékének megőrzésének egyik lehetséges módjaként jelenik meg, megvalósítását azonban korlátozza a helyi vállalkozások mérete és az ökológiai, technológiai, pénzügyi és intézményi léptékek közötti eltérés, amelyeken a regenerációnak működnie kell. Ez a cikk a megfelelő léptékű megközelítést alkalmazza Borsod-Abaúj-Zemplén megyére (BAZ), Magyarország egyik leghátrányosabb társadalmi-gazdasági helyzetű és demográfiailag zsugorodó régiójára. A hivatalos statisztikák és a legújabb regionális kutatások tartós népességfogyást, településfeldarabolódást, alacsonyabb gazdasági teljesítményt, a hátrányos helyzetű települések magas koncentrációját és a kifejezett társadalmi kiszolgáltatottságot mutatnak. Ezek a körülmények megnehezíthetik a regeneratív turizmus finanszírozását és munkaerő-ellátását, de különösen relevánssá teszik egy tágabb, helyalapú fejlesztési stratégia részeként. A tanulmány nyolc helyileg kiemelkedő méretű eltérést azonosít, és minimálisan életképes regeneratív célpontokat, kooperatív körforgásos biogazdasági platformokat, tájmegfigyelő központokat, inkluzív készségfejlesztő rendszereket, hosszú távú finanszírozást és „intelligens zsugorodási” intézkedéseket javasol, amelyek összekapcsolják a turizmust a tájgondozással, a helyi szolgáltatásokkal és a népességmegtartással.