Gazdaságtudományi képzési kapacitás kialakítása kis regionális egyetemen: kihívástipológia és folyamatértékelés a Tokaj-Hegyalja egyetem 2021-2026 közötti szakfejlesztéseiben
DOI:
https://doi.org/10.33031/ZRFS.2026.4.8Kulcsszavak:
regionális egyetem, kapacitásépítés, képzésfejlesztés, folyamatértékelésAbsztrakt
A tanulmány azt vizsgálja, miként alakítható ki gazdaságtudományi képzési kapacitás olyan kis regionális egyetemen, ahol a vizsgált időszak kezdetén nem állt rendelkezésre korábbi gazdasági képzési hagyomány, stabil közgazdász oktatói bázis, szak-specifikus szabályozási-adminisztratív rutin és dedikált infrastruktúra. A 2021-2026 közötti fejlődést longitudinális intézményi esettanulmány és strukturált folyamatértékelés keretében elemzem. Hat kihívásosztályt és öt fejlődési szakaszt különítek el. Az eredmények szerint a tartós kapacitás a humánerőforrás-bővítés, programintegráció, tanulási eredmény-alapú tervezés, projekt- és folyamatközpontú pedagógia, hallgatói társtervezés, rugalmas mobilitási és specializációs utak, modularitás, AI-támogatás és PDCA-alapú minőségbiztosítás összekapcsolásából jött létre. 2026-ra a gazdálkodási és menedzsment alapszak az egyetem legnagyobb nappali hallgatói létszámú képzésévé vált, és 2026 első felében mindkét vizsgált szak MAB-képzésértékelése korrekciót igénylő szakmai hiányosság megállapítása nélkül zárult. Az eset arra utal, hogy a kezdeti személy- és erőforrás-koncentráció intézményi képességgé akkor válik, ha ismételhető folyamatokban és külsőleg auditálható programrendszerben rögzül.
Hivatkozások
Misra, D., & Pugh, R. (2023). Developing non-core regions by establishing new universities. Regional Studies, 57(12), 2563–2577. https://doi.org/10.1080/00343404.2023.2180497
Pinto, H. (2024). Universities and institutionalization of regional innovation policy in peripheral regions: Insights from the smart specialization in Portugal. Regional Science Policy & Practice, 16(1), 12659. https://doi.org/10.1111/rsp3.12659
Thomas, E., Pugh, R., Soetanto, D., & Jack, S. L. (2023). Beyond ambidexterity: Universities and their changing roles in driving regional development in challenging times. The Journal of Technology Transfer, 48, 2054–2073. https://doi.org/10.1007/s10961-022-09992-4
Mbitse, Y., Salomo, S., & zu Knyphausen-Aufseß, D. (2024). Universities as keystone orchestrators during innovation ecosystem nascence. Academy of Management Perspectives, 38(4), 512–533. https://doi.org/10.5465/amp.2023.0047
Rinkinen, S., Konsti-Laakso, S., & Lahikainen, K. (2024). University as an opportunity space enabler in a regional entrepreneurial ecosystem. European Planning Studies, 32(5), 1010–1028. https://doi.org/10.1080/09654313.2023.2246522
Loyens, S. M. M., van Meerten, J. E., Schaap, L., & Wijnia, L. (2023). Situating higher-order, critical, and critical-analytic thinking in problem- and project-based learning environments: A systematic review. Educational Psychology Review, 35, 39. https://doi.org/10.1007/s10648-023-09757-x
Wijnia, L., Noordzij, G., Arends, L. R., Rikers, R. M. J. P., & Loyens, S. M. M. (2024). The effects of problem-based, project-based, and case-based learning on students’ motivation: A meta-analysis. Educational Psychology Review, 36, 29. https://doi.org/10.1007/s10648-024-09864-3
Zhang, L., & Ma, Y. (2023). A study of the impact of project-based learning on student learning effects: A meta-analysis study. Frontiers in Psychology, 14, 1202728. https://doi.org/10.3389/fpsyg.2023.1202728
Vlachopoulos, D., & Makri, A. (2024). A systematic literature review on authentic assessment in higher education: Best practices for the development of 21st century skills, and policy considerations. Studies in Educational Evaluation, 83, 101425. https://doi.org/10.1016/j.stueduc.2024.101425
Healey, M., & Healey, R. L. (2024). The role of academic developers in initiating, developing, and supporting student-staff partnerships in learning and teaching in higher education: A systematic narrative literature review and a new framework. International Journal for Academic Development. https://doi.org/10.1080/1360144X.2024.2338487
Oliveira, T., Alves, H., & Leitão, J. (2024). Co-creation and innovation in higher education institutions: A systematic literature review and research agenda. International Journal of Educational Management, 38(3), 839–872. https://doi.org/10.1108/IJEM-09-2023-0456
Omland, M., Hontvedt, M., Siddiq, F., Amundrud, A., Hermansen, H., Mathisen, M. A. S., Rudningen, G., & Reiersen, F. (2025). Co-creation in higher education: A conceptual systematic review. Higher Education, 90, 1017–1047. https://doi.org/10.1007/s10734-024-01364-1
Barua, L., & Lockee, B. B. (2024). A review of strategies to incorporate flexibility in higher education course designs. Discover Education, 3, 127. https://doi.org/10.1007/s44217-024-00213-8
Ahsan, K., Akbar, S., Kam, B., & Abdulrahman, M. D.-A. (2023). Implementation of micro-credentials in higher education: A systematic literature review. Education and Information Technologies, 28, 13505–13540. https://doi.org/10.1007/s10639-023-11739-z
Luo, Y., Latukha, M., & Panibratov, A. (2023). International student mobility: A systematic review and research agenda. International Journal of Consumer Studies, 47(3), 852–887. https://doi.org/10.1111/ijcs.12911
Varadarajan, S., Koh, J. H. L., & Daniel, B. K. (2023). A systematic review of the opportunities and challenges of micro-credentials for multiple stakeholders: Learners, employers, higher education institutions and government. International Journal of Educational Technology in Higher Education, 20, 13. https://doi.org/10.1186/s41239-023-00381-x
Guo, J., Zhuang, H., & Hasan, H. M. (2024). Global competence in higher education: A ten-year systematic literature review. Frontiers in Education, 9, 1404782. https://doi.org/10.3389/feduc.2024.1404782
Kasneci, E., Sessler, K., Küchemann, S., Bannert, M., Dementieva, D., Fischer, F., Gasser, U., Groh, G., Günnemann, S., Hüllermeier, E., Krusche, S., Kutyniok, G., Michaeli, T., Nerdel, C., Pfeffer, J., Poquet, O., Sailer, M., Schmidt, A., Seidel, T., et al. (2023). ChatGPT for good? On opportunities and challenges of large language models for education. Learning and Individual Differences, 103, 102274. https://doi.org/10.1016/j.lindif.2023.102274
Yusuf, A., Pervin, N., Román-González, M., & Noor, N. M. (2024). Generative AI in education and research: A systematic mapping review. Review of Education, 12, e3489. https://doi.org/10.1002/rev3.3489
Divjak, B., Svetec, B., & Horvat, D. (2024). How can valid and reliable automatic formative assessment predict the acquisition of learning outcomes? Journal of Computer Assisted Learning, 40(6), 2616–2632. https://doi.org/10.1111/jcal.12953
Köpeczi-Bócz, T. (2024). The impact of a combination of flipped classroom and project-based learning on the learning motivation of university students. Education Sciences, 14(3), 240. https://doi.org/10.3390/educsci14030240
elemzett intézményi dokumentumok:
Köpeczi-Bócz, T. (2025). Felsőoktatás-fejlesztési és oktatási tevékenység összefoglaló (2021–2025). Egyetemi tanári pályázat melléklete, belső dokumentum.
Tokaj-Hegyalja Egyetem. (2024). Beszámoló a Gazdálkodási és menedzsment alapszak szakfejlesztési folyamatáról és a szak képzési leírása. Belső szakfejlesztési dokumentum.
Tokaj-Hegyalja Egyetem. (2025). A Vállalkozásfejlesztés mesterszak szakfejlesztési folyamata és képzési programja. Belső szakfejlesztési dokumentum.
Tokaj-Hegyalja Egyetem. (2026a). Gazdálkodási és menedzsment alapszak: képzésértékelési dokumentáció a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság eljárásához. Végleges változat, 2026. március 13.
Tokaj-Hegyalja Egyetem. (2026b). Tokaj-Hegyaljából tanulni: A gyakorlatorientált fejlesztési projekt hatásai az egyetemi oktatásra. RRF-2.1.2-21-2022-00013 záró szakmai összegzés.
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2026 Dr. Köpeczi-Bócz Tamás
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
