Magyar felsőoktatási intézmények a nemzetközi fenntarthatósági rangsorokban
DOI:
https://doi.org/10.33031/ZRFS.2026.4.2Kulcsszavak:
felsőoktatás, rangsor, társadalmi marketingAbsztrakt
Az elmúlt évtizedben a magyar kormányzat ösztönözte az egyetemeket a piacositás (marketization), a globális versenyképesség, a fokozottabb önfinanszírozás és a vállalkozói orientáció irányába. Jelen tanulmány a hazai egyetemek fenntarthatósági kérdéseinek előtérbe kerülésétől kezdve, nemzetközi tapasztalatokat és rangsorokat elemezve arra a következtetésre jut, hogy miután a felsőoktatásban tanulók többsége a fiatal, Z generációhoz tartozik, ezért joggal vélelmezhetjük, hogy azok az egyetemek, amelyek reagálnak a kor fentarthatósági, társadalmi felelősségvállalási kihívására és a diákság elvárásaira, joggal számíthatnak az intézményük iránti érdeklődés növekedésére is.
Hivatkozások
Hrubos I. (szerk.) (2012): Elefántcsonttoronyból világítótorony: A felsőoktatási intézmények misszióinak bővülése, átalakulása. Budapest, Aula Kiadó.
Bander Katalin (2012): Vállalt küldetések az intézményi honlapok alapján. in Hrubos Ildikó, 2012 (szerk.), 72-102 oldal
Berács József – Nagy Gábor (2012): Felsőoktatási intézmények export piacorientációja: elméleti modellalkotás és hipotézisek, in: Hrubos (2012, szerk.), 180-199.oldal
Berács József (2024b), A felsőoktatási intézmények küldetésének változása az elmúlt évtizedben – A fenntarthatóság megjelenése. konferencia előadás, „Mérleg és kihívások – Értékteremtés – Fenntarthatóság – Digitalizáció” XIII. Nemzetközi Tudományos Konferencia, Miskolci Egyetem – Hotel Palota, Lillafüred, 2024. október 10-11.
Kotler, Philip (2015), Confronting Capitalism. Real Solutions for a Troubled Economic System. Harper Collins, Leadership
Berács József (2024a): Marketing a felsőoktatásban. in Kováts Gergely (2024 szerk.): Felsőoktatás-menedzsment kézikönyv, Budapesti Corvinus Egyetem, 527-560 oldal. https://doi.org/10.14267/978-963-503-964-7
Bolton, Ruth N. (2022): The Convergence of Sustainability and Marketing:Transforming Marketing to Respond to a New World. Australasian Marketing Journal, 30(2), 107-112
Sheth, Jagdish N. – Atul Parvatiyar (2021): Sustainable Marketing: Market-Driving, Not Market-Driven. Journal of Macromarketing, 41(1), 150-65
Veresné Somosi Mariann – Sikos T. Tamás (szerk.) (2024): A fenntarthatóság holisztikus megközelítésben. Budapest, Akadémiai Kiadó.
Nagy Szabolcs (2024): Az értékek környezettudatos magatartást befolyásoló hatásának elemzése. in: Veresné Somosi – Sikos (2024) (szerk.), 517-552 oldal
The Prize in Economic Sciences in 2024. https://www.nobelprize.org/uploads/2024/10/press-economicsciencesprize2024.pdf
Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia 2012-2024 (2013), Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanács, 188 oldal, https://www.nfft.hu/documents/1238941/0/Nemzeti+Fenntarthat%C3%B3+Fejl%C5%91d%C3%A9si+Keretstrat%C3%A9gia.pdf/71543d21-2076-41c6-6ad7-c036b64061f5?t=1614021373311, Letöltve: 2024. október 3.
Éltető, Andrea – Judit Ricz (2024), Captured green aims: The case of Hungary. New Perspectives, 32(4), 347-367. https://doi.org/10.1177/2336825X241282600
KSH (2025). A fenntartható fejlődés indikátorai. https://ksh.hu/kiadvanyok/fenntarthato-fejlodes-indikatorai/2025/ffi , Letöltve: 2026. október 3.
Brennan, J., & Teichler, U. (2008). The future of higher education and of higher education research. Higher Education, 56(3), 259–264. https://doi.org/10.1007/s10734-008-9124-6
Leal Filho, W., (2011). About the role of universities and their contribution to sustainable development. Higher Education Policy, 24, 427-438. https://doi.org/10.1057/hep.2011.16
Barber, N., Wilson, F., Venkatachalam, V., Cleaves, S., & Garnham, J. (2014). Integrating sustainability into business curricula: University of New Hampshire case study. International Journal of Sustainability in Higher Education, 15(4), 473-493. https://doi.org/10.1108/IJSHE-06-2013-0068
Málovics, Gy., Juhász, J., Hajdu, K. & Gyarmati, L. (2016). Az egyetemek környezeti fenntarthatóságának megközelítései – a Szegedi Tudományegyetem esetén keresztül. Vezetéstudomány, 47(6), 16-29. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2016.06.02
Losoncz Miklós (2022): Gazdasági globalizáció és fenntarthatóság, Educatio, 31(4) pp. 555-570.
Csillag, S., Király, G., Rakovics, M., Géring, Zs. (2023). A fenntarthatóság tétova szószólói – Mit és hogyan kommunikálnak az üzleti iskolák a fenntarthatósággal kapcsolatban? Vezetéstudomány, 54(7-8), 58-76.
Fábri Gy. (2010) Felsőoktatási rangsorok és az intézményi marketingkommunikáció. in: Törőcsik – Kuráth (szerk.) (2010): Egyetemi Marketing –Marketing a felsőoktatásban. Pécs, Pécsi Tudományegyetem. 233-250. oldal
Temesi József (2018) Kelet-közép-európai egyetemek a nemzetközi rangsorokban. in: Kováts Gergely – Temesi József: A magyar felsőoktatás egy évtizede. 2008–2017, BCE Nemzetközi Felsőoktatási Kutatások Központja, 46-59. oldal https://unipub.lib.uni-corvinus.hu/3302/1/MF_2008-2017.pdf
Megjegyzés: 1/A THE 2023-as rangsorában is 11 magyar intézmény szerepelt, közöttük a Semmelweis és a Pécsi Tudományegyetem, akik 2024-ben már nem minősítették magukat. 2/A QS Fenntarthatósági rangsorában az üzleti iskolák nem szerepelnek külön. 3/Piros szín jelzi a „klasszikus egyetemek” klaszterbe, míg kék szín jelzi a „széles profilú, de a klasszikustól eltérő szakmai összetételű egyetemek” klaszterbe sorolt egyetemeket (Hrubos, 2012).
Szigeti-Csiba-Szeberényi-Sárvári-Kucsera-Holczinger (2025): Hungarian Universities in Sustainability Rankings: The Case of Budapest Metropolitan University. Polgári Szemle, 21(4-6), 133-146. https://doi.org/10.24307/psz.2025.0908
Remenyik Bulcsú – Sikó B. (2026): Case Study in Hotel Management. 21. Case Study: Sustainability practices and hotel management, p. 169-178. Sárospataki Turizmusfejlesztési Tanulmányok, Zemplén Régió Fejlesztési Sorozat (ZRFS), IX. évfolyam 3. (13) szám
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2026 Dr. Berács József
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
