Airbnb kutatás Budapesten

Absztrakt

A tanulmány az Airbnb térnyerése és Budapest városi turisztikai ökoszisztémájának fejlődő „okossága” közötti kölcsönhatást vizsgálja. Az okosságot itt úgy értelmezzük, mint a város azon adaptív és adatvezérelt képességét, amellyel képes összehangolni az érintetteket, hatékonyan elosztani az erőforrásokat, valamint elősegíteni a közös tanulást az irányítási, a piaci és a közösségi szférák között. A túlturizmussal és a platformalapú gazdasággal foglalkozó szakirodalom elméleti megállapításaira építve a kutatás másodlagos statisztikai adatokat ötvöz egy 300 válaszadó bevonásával készült primer felméréssel, amely az Airbnb-szálláshelyekkel kapcsolatos ismertséget, preferenciákat, valamint az azokhoz társított előnyöket és hátrányokat vizsgálja. Az eredmények azt mutatják, hogy az ár és az elhelyezkedés továbbra is meghatározó döntési tényező, miközben a digitális kényelem, az autonómia és az otthonos környezet a platformalapú szálláshelyek „okos” jellemzőit képviselik. Ezzel szemben az ingadozó minőség és az érzékelt kommercializálódás tartós szabályozási hiányosságokra világít rá. A tanulmány arra a következtetésre jut, hogy az okosturizmus budapesti fejlesztése megköveteli a platformok által generált adatok integrálását, az átlátható szabályozási keretrendszerek kialakítását és a helyi lakosok bevonását célzó mechanizmusok alkalmazását a negatív externáliák mérséklése érdekében. Ezek az eredmények összhangban állnak Dávid és Bagdadi (2024) megállapításaival, hangsúlyozva,
hogy a közép-európai desztinációknak össze kell hangolniuk a technológiai, társadalmi és
környezeti intelligenciát a fenntartható városi turizmusfejlesztés megvalósítása érdekében.