Máriapócs vallási turizmusa
Absztrakt
Máriapócs hazai és nemzetközi szinten a könnyező Mária ikonról vált ismertté.
Turisztikai szempontból a három könnyezési időpont és a Pápalátogatás volt meghatározó.
A kutatás célja annak a bebizonyítása, hogy az egykori szegény nyírségi
település, hogyan vált nemzetközi szintű zarándokhellyé. A kétezres évek elején
a Hit és egészség-, illetve a Mária sugara fejlesztési programok keretében infrastrukturális
fejlesztéseket végeztek, amelyeknek a célja a minőségi vendégfogadás
megteremtése volt. Az egyház a vallási események számát növelte, ezzel elősegítve
az érkezők számának egyenletes megoszlását. A kutatásban bemutatásra kerülnek
a turisztikai fejlesztések eredményei és hatásuk, a vallási események számának
változása az elmúlt tizennégy évben, illetve az eredmények alapján a látogatók is
tipizálásra kerültek.
Hivatkozások
Máriapócs város Önkormányzata (2024): Máriapócs város Önkormányzatának Gazdasági
programja 2024-2029-ig terjedő időszakra pp. 1-20
Domjánné Ny.- Csáfor H. (2023): Zarándokok nyomában – A vallási turizmus jelentősége
és történetisége az Egri Főegyházmegye területén In: Nagy elődök nyomában. Eszterházy
Károly Katolikus Egyetem Líceum Kiadó. pp. 397-416.
Földvári K. (2024): Az eredeti (mária)pócsi ikon bécsi kultusza a 18. század első felében
a mirákulumos könyvek tükrében. Doktori értekezés Debreceni Egyetem, Történelmi és
Néprajzi Doktori Iskola
Földvári K. (2015): Az eredeti máriapócsi könnyező ikon fogadalmi tárgyai. In: Gér
A.-Jenei P.-Zila G.: Hiszek, hogy megértsem: Konferenciakötet, L’Harma*an Kiadó
Budapest pp. 309-317
Nagyné F. K. (2009): Szemben a feledéssel. Magyar kegyhelyek vendégkönyveinek
összehasonlító elemzése. Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsésze*udományi Kar
Doktori disszertáció. pp. 1-237
Mártonné M. K.- Simonyi N. (2018): A magyarországi zarándokutak turisztikai
kapcsolódásaiés üzemeltetési modelljei In. Turizmus Bulletin XVIII. évf. 2. szám. pp.
-56.
Keresztes Sz. (2002): Máriapócs varázslata. In. Életünk, Az európai magyar katolikusok
lapja. XXXIV. évf. 10. szám
Kundi V. (2024): A vallási turizmus elmélete és gyakorlata Magyarországon. Győri Egyházmegye
Püspöki Vagyonkezelő Palatia Nyomda és Kiadó K. pp. 1-161
Szászfalvi M. (2012): A vallási turizmus és a szakrális tér vizsgálata a református templomokban
In. Történeti Tanulmányok XX. Debrecen, 2012. A Debreceni Egyetem Történelmi
Intézetének kiadványa
Hanusz Á.- Drotár N. (2017): Máriapócs helye és szerepe Magyarország vallási turizmusában.
In. A Kárpát-medence történeti vallásföldrajza. pp. 159-169.
Puskás B. (1995): A máriapócsi kegytemplom és bazilita kolostor. In. Művésze*örténeti
Értesítő 44. évfolyam 3-4. szám.
Terdik Sz. (2020) Nemzeti szentélyünk: Máriapócs. In: Terdik Szilveszter (szerk.):
Orcád világossága. Görögkatolikusok Magyarországon. Debrecen, 2020. Magyarországi
Sajátjogú Metropolitai Egyház, Debrecen, pp. 294-303.
https://mariapocskegyhely.eu/bucsuk-es-zarandoklatok-rendje/ (Letöltve: 2025.03.02.)
https://www.bucsujaras.hu/mariapocs/ (Letöltve: 2025.03.02.)
https://mariapocs.hu/szallashelyek (Letöltve: 2025.03.12.)
https://mariapocskegyhely.eu/zarandokhaz/ (Letöltve: 2025.03.12.)
h*ps://hd.gorogkatolikus.hu/am/hirek-archiv-kiir&hir=4353 (Letöltve: 2025.03.12.)
h*ps://katolikus.hu/szerzetesrendek/nagy-szent-bazil-rendi-noverek, h*ps://katolikus.
hu/szerzetesrendek/15 (Letöltve: 2025.03.12.)
Copyright (c) 2025 Rozgonyiné Dr. Drotár Nikolett
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-ShareAlike 4.0 International License.
