A harmadik út és a mezővárosi társadalomfejlődés
Erdei Ferenc városszociológiai összegzéséről
Absztrakt
A tanulmány Erdei társadalomszerkezeti elemzésének egyik kulcskérdésével, az alföldi tanyás mezővárosok sajátosságaival foglalkozik. Annak a településtípusnak az értelmezésével, amelyben Erdei a zárt, közösségi létből kilépő parasztság sikeres polgárosodásának egyedüli lehetőségét és ekképpen „harmadik utas” társadalomfejlődés alternatíváját látja. A tanulmány rámutat arra, hogy Erdeinek ez az értelmezése ideologikus értékételezésektől terhelt. Noha a szerző kétségtelenül a mezővárosi társadalomfejlődés legjelesebb ismerője (és ez alapján méltán tekinthető Magyar város című munkája a honi városszociológia egyik klasszikusának), az Erdeire mindig is jellemző, politikai cselekvésprogramjával összefüggésbe hozható értékorientációinak hatásai is alakítják a kötet szemléletét; és teszik sok esetben védhetetlenné társadalomszerkezeti elemzését. A tanulmány kitér arra is, hogy a későbbi kettős struktúra koncepció előzményei már az 1930-as évek műveiben is megfigyelhetőek, ha nem is ezek a munkák a későbbi felfogáshoz tartalmilag megegyező kettős szerkezetében. Sokkal inkább Erdeinek azon szemléletében, amely a vizsgált társadalmat mindig két szembenálló társadalomszerkezetre, az általa egyedül kívánatosnak tekintett társadalomfejlődésre és annak összes lehetséges antipólusára osztja.
