Társadalmi rétegződés és anyagi-jövedelmi különbségek Magyarországon és az erdélyi magyarság körében

Absztrakt

A tanulmány a magyarországi és az erdélyi magyarok társadalmi rétegződésének és jövedelmi viszonyainak összehasonlító vizsgálatát célozta meg a 19–75 éves korú népesség körében az Életünk fordulópontjai című panelkutatás 2008. évi adatfelvételei alapján. A társadalmi rétegződés konceptualizálása főleg neoweberiánus ihletésű, a társadalmi viszonyok vizsgálatában megpróbáltuk mind a foglalkozási szerkezeten alapuló, mind pedig az életmódra és az anyagi helyzetre épülő megközelítést alkalmazni (Erikson és Goldthorpe 1992, 2000; Hradil 1987; Breen 2005; Andorka 1996). Az elemzésben felhasznált társadalmi rétegséma az Andorka-féle hagyományra épült, az aktív népesség besorolásakor a foglalkozási státust, az inaktív népesség esetében a kérdezéskor aktuális munkaerőpiaci pozíciót vettük alapul, ezért a nyugdíjasok vagy munkanélküliek önálló csoportot alkotnak. A tanulmány első részében e séma alapján hasonlítjuk össze a két népesség helyzete közötti eltéréseket a munkaerőpiac, képzettség, jövedelmi viszonyok, anyagi helyzet, lakáshelyzet és fogyasztás életmódelemek szerint. A tanulmány második részében egy státusindexet szerkesztettünk, és regresszióelemzéssel megvizsgáltuk, hogyan magyarázzák a társadalmi státushelyzetet a különböző társadalmi erőforrások és szociodemográfiai jellemzők a két népesség körében. Az inaktív népesség relatív helyzete rosszabb Erdélyben és az egyenlőtlenségek is nagyobbak, a képzettség szerepe pedig kisebb a státusszerzésben, mint Magyarországon, bár a két ország közötti eltérések mértéke jelentősen csökkent 2000 óta.