A klinikai kommunikáció fejlesztésének eszközei: empátiatérkép és empátiaskála

  • Szalai-Szolcsányi Judit
  • Hegedűs Anita
  • Eklics Kata
Kulcsszavak: empátiatérkép, empatikus kommunikáció, meggyőzés, szimulációs orvos–beteg szituáció, beteg visszajelzés

Absztrakt

Az empátia szerepe a betegközpontú ellátásban kiemelt jelentőségű. Az egészségügyi szakemberek és az orvostanhallgatók empátiaszintje azonban jelenleg nem optimális. Az „Empatikus és asszertív kommunikáció a klinikai gyakorlatban” kurzus célja, hogy az empatikus kommunikáció fejlesztésével az empátia szintje optimálissá válhasson az orvostanhallgatók körében. Az empátiatérkép egy olyan eszköz, amely segít megérteni egy másik személy nézőpontját. A vizsgálat résztvevői harmad-, negyed-, ötödéves orvostanhallgatók. Az „Empatikus és asszertív kommunikáció a klinikai gyakorlatban” című kurzus keretében az orvostanhallgatók olyan szimulációs orvosi eseteket dolgoztak fel, melyekben a beteg ellenállt az orvosnak, és az orvos a meggyőzés folyamata során az empatikus kommunikációt alkalmazva próbált közös döntéshozatalra jutni a beteggel. Az orvostanhallgatók kommunikációs készségfejlesztő képzésének részeként mértük fel az empátiatérkép alkalmazhatóságát és hasznosságát. Az orvos–beteg szituációk értékelésének fő eleme, hogy az orvostanhallgatók visszajelzést kapjanak a betegtől, ehhez az empátiaskála (PPIQ) online kérdőívet alkalmaztuk. Az empátiatérkép elősegítette, hogy az orvostanhallgatók jobban megértsék a beteget a párbeszéd során. A betegek a kitöltött kérdőívben a következő szempontokat értékelték a legmagasabb pontokkal az orvosra vonatkozóan: nyugodtság, érthető információk adása, tisztelet, figyelmes meghallgatás, bátorítás és a közös döntéshozatal megszületése. Az empátiatérkép segítségével a hallgatók jobban tudnak fókuszálni a betegre, viszont további kutatások szükségesek, hogy milyen mértékben növelik az empatikus készségeiket.

Hivatkozások

Archer, E. – Meyer, I. S. (2021): Applying empathic communication skills in clinical practice: medical students' experiences. South Afr. Family Prac. 63. 5244. DOI: https://doi.org/10.4102/safp.v63i1.5244

Bayne H. B. (2011): Training Medical Students in Empathic Communication. The Journal for Specialists in Group Work. 36:4. 316–329. DOI: https://doi.org/10.1080/01933922.2011.613899

Cairns, P. et al. (2020): Empathy maps in communication skills training. The Clinical Teacher. 18. DOI: https://doi.org/10.1111/tct.13270

Casu, G. – Gremigni, P. – Sommaruga, M. (2018): The Patient-Professional Interaction Questionnaire (PPIQ) to assess patient centered care from the patient’s perspective. Patient Education and Counseling. 102.1. 126–133. DOI: https://doi.org/10.1016/j.pec.2018.08.006

Hojat, M. et al. (2002): Physician empathy: definition, components, measurement, and relationship to gender and specialty. American Journal of Psychiatry. 159.9. 1563–1569.

Neumann, M. et al. (2008): Analyzing the “nature” and “specific effectiveness” of clinical empathy. A theoretical overview and contribution towards a theory-based research agenda. Patient Education and Counseling. 74.3. 339–346. DOI: https://doi.org/10.1016/j.pec.2008.11.013

Németh, E. (2007): A meggyőző kommunikáció szerepe a gyógyításban. MedicalOnline. https://medicalonline.hu/cikk/a_meggyozo_kommunikacio_szerepe_a_gyogyitasban

Norfolk, T. – Birdi, K. – Walsh, D. (2007): The role of empathy in establishing rapport in the consultation. A new model. Medical Education. 41. 690–697.

Pilling, J. (2018): Orvosi kommunikáció. Medicina: Budapest

Shapiro, S. M. – Lancee, W. J. – Richards-Bentley, C. M. (2009): Evaluation of a communication skills program for first-year medical students at the University of Toronto. BMC Medical Education. 9.11. DOI: https://doi.org/10.1186/1472-6920-9-11

Silverman J. – Kurtz S. – Draper J. (2013): Skills for Communicating with Patients. Radcliffe Publishing Ltd: London

Stepien, K. – Baernstein, A. (2006): Educating for empathy. Journal of General Internal Medicine. 21. 524–530. DOI: https://doi.org/10.1111/j.1525-1497.2006.00443.x

Szalai-Szolcsányi J. – Warta V. – Eklics K. (2023): Empatikus és asszertív kommunikáció a klinikai gyakorlatban. In: Molnár, D. – Molnár, D. – Dr. Nagy, A. Sz. (szerk.): XXV. Tavaszi Szél Konferencia 2022. Tanulmánykötet I. Doktoranduszok Országos Szövetsége (DOSZ): Budapest (2022). 508–522.

Uchôa de Resende Sousa, L. et al. (2021): The Health Empathy Map as an instrument of reflection in a non-care teaching scenario. Revista Brasileira de Educação Médica. 45.4. DOI: https://doi.org/10.1590/19815271v45.4-20210224.ing

Megjelent
2024-07-01
Folyóirat szám
Rovat
A kompetenciafejlesztés új útjai a szaknyelvoktatásban