Német gazdasági szaknyelvet tanuló egyetemisták szótárhasználati szokásai
Absztrakt
A helyes szótárhasználat az autonóm nyelvtanulás egyik alappillére, ezért az idegennyelv-oktatás során is kiemelt szerepe van az adekvát szótárhasználat megtanításának. Igaz ez a gazdasági szaknyelv esetében is, éppen ezért az egyetemi hallgatók szótárhasználati szokásainak feltérképezése és elemzése nagy jelentőséggel bír. A különböző szaknyelveket tanuló diákok számára elengedhetetlen, hogy hatékonyan tudják használni a szakterminológiát és a megfelelő szótárhasználat a tanulókat (a későbbi autonóm nyelvhasználókat) abban segíti, hogy pontosan megértessék és kifejezzék magukat a szakmai kommunikáció során. Vizsgálatunk alapjául egy kvantitatív adatokból álló saját gyűjtésű adatbázis szolgált, a tanulmányunkban pedig elemezzük a német gazdasági szaknyelvet tanuló egyetemisták szótárhasználati szokásait, így részletesen kitérünk többek között arra is, hogy a tanulók milyen típusú szótárakat választanak, és milyen gyakran használják azokat. Kutatásunk eredményei azt mutatják, hogy a résztvevőink szótárhasználati hajlandósága magasnak mondható, és a nyelvtanulók a legtöbb esetben az egynyelvű szótárakkal szemben a kétnyelvű szótárakat használják szívesebben.
Hivatkozások
Adamska-Sałaciak, A. – Kernerman, I. (2016): Introduction: Towards better dictionaries for learners. International Journal of Lexicography. 29/3. 271–278. DOI: https://doi.org/10.1093/ijl/ecw033
Alhatmi, S. (2019): A Survey Study of the Dictionary Use Sub-strategies of English Majors in Saudi Arabia: Dictionary Related Aspects. English Language Teaching. 12/3. 139–160. DOI: https://doi.org/10.5539/elt.v12n3p139
Augustyn, P. (2013): No dictionaries in the classroom: Translation equivalents and vocabulary acquisition. International Journal of Lexicography. 26/3. 362–385. DOI: http://doi.org/10.1093/ijl/ect017
Chan, A. (2011): Bilingualised or monolingual dictionaries? Preferences and practices of advanced ESL learners in Hong Kong. Language, Culture and Curriculum. 24/1. 1–21. DOI: https://doi.org/10.1080/07908318.2010.510196
Chan, A.Y.W. (2012): Cantonese ESL Learners’ Use of Grammatical Information in a Monolingual Dictionary for Determining the Correct Use of a Target Word. International Journal of Lexicography. 25/1. 68–94. DOI: https://doi.org/10.1093/ijl/ecr014
Cohen, L. – Manion, L. – Morrison, K. (2018): Reserach methods in education (8th ed.) Routledge: London. DOI: https://doi.org/10.4324/9781315456539
Ding, J. (2015): A Study of English Majors in a Chinese University as Dictionary Users. Lexicography: Journal of Asialex. 2/1. 5–34. DOI: https://doi.org/10.1007/s40607-015-0016-5
Dringó-Horváth, I. – P. Márkus, K. – Fajt, B. (2020): Szótárhasználati ismeretek vizsgálata német és angol szakot végzettek körében. Modern Nyelvoktatás. 26/4. 16–38.
Dringó-Horváth, I. (2017): Digitális szótárak ‒ szótárdidaktika és szótárhasználati szokások. Alkalmazott Nyelvtudomány. 17/5. 1–27. DOI: http://dx.doi.org/10.18460/ANY.K.2017.005
El-Sayed, N. A. – Siddiek, A. G. (2014): Exploring the English language teachers’ attitudes towards the use of pedagogical dictionaries in their classes (Sudanese perspective). International Journal of Applied Linguistics and English Literature. 3. 171–187. DOI: https://doi.org/10.7575/aiac.ijalel.v.3n.3p.171
Fajt, B. – P. Márkus, K. – Bánhegyi, M. (2024): Attitudes towards dictionary use: A case study of university students studying languages for business. Journal of Adult Learning, Knowledge and Innovation. 7/1. 3848. DOI: https://doi.org/10.1556/2059.2024.00101
Fallianda. (2020): A Survey of Indonesian Students’ Use of Dictionaries. Lexikos. 30. 609–628. DOI: https://doi.org/10.5788/30-1-1607
Gaál, P. (2016): Online szótárak és használóik: Online szótárhasználati kutatások, online szótárak értékelési és minősítési szempontjai. [Doktori disszertáció]: Pécs: Pécsi Tudományegyetem.
Gavriilidou, Z. (2013): Development and validation of the strategy inventory for dictionary use (S.I.D.U). International Journal of Lexicography. 22/2. 135–154. DOI: https://doi.org/10.1093/ijl/ect007
Kegyes, E. (2015): A német mint idegen nyelv és mint szaknyelv pozíciója a vállalati kommunikációban. Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények. 10/2. 70–82.
Kosem et al. (2019): The image of the monolingual dictionary across Europe: Results of the European survey of dictionary use and culture. International Journal of Lexicography. 32/1. 92–114. DOI: https://doi.org/10.1093/ijl/ecy022
Leaney, C. (2007): Dictionary activities. Cambridge University Press: Cambridge. DOI: https://doi.org/10.1017/CBO9780511497674
Lew, R. (2016): Dictionaries for learners of English. Language Teaching. 49/2. 291–294. DOI: https://doi.org/10.1017/S026144481500049X
Margalitadze, T. – Meladze, G. (2023): How to solve problems in dictionary use: The Georgian case. Lexikos. 33/2. 63–78. DOI: https://doi.org/10.5788/33-2-1840
Mátyás, J. (2012): Az idegen nyelvű szakirodalom olvasásának jelentősége napjainkban: Német nyelvű szakmai szövegek szótár nélküli olvasásának vizsgálata közgazdász hallgatók körében. Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar: Pécs
Metruk, R. (2017): The Use of Electronic Dictionaries for Pronunciation Practice by University EFL Students. The Journal of Teaching English with Technology. 17/4. 38–51.
Nied Curcio, M. (2022): Dictionaries, foreign language learners and teachers: New challenges in the digital era. In: Klosa-Kückelhaus et al. (eds.) (2022): Dictionaries and society: Proceedings of the XX EURALEX international congress, 12–16 July 2022. IDS-Verlag. 71–84.
P. Márkus, K. – Fajt, B. (2021): Anglisztika szakos hallgatók szótárhasználati szokásai. Új Pedagógiai Szemle. 71/9-10. 24–41.
P. Márkus, K. (2017): A kulturális kompetencia fejlesztése nyelvórán. In: Márkus, É. – M. Pintér, T. – Trentinné Benkő, É. (szerk.) (2017): Jó gyakorlatok a korai idegen nyelvi fejlesztésben és pedagógusképzésben. ELTE TÓK: Budapest. 196–206.
P. Márkus, K. (2019): Szótárhasználati munkafüzetek az oktatásban – használatban a tanulószótárak. Modern Nyelvoktatás. 25/2. 42–62.
P. Márkus, K. (2020): A szótárhasználat jelene és jövője a közoktatásban – a nyelvoktatást szabályozó dokumentumok és segédanyagok tükrében. Modern Nyelvoktatás. 26/1-2. 59–79.
P. Márkus, K. (2022): Jógyakorlatok szerepe a szótárhasználatban. Modern Nyelvoktatás. 28/3-4. 92–109. DOI: https://doi.org/10.51139/monye.2022.3-4.92.109
P. Márkus, K. (2023): Teaching dictionary skills. Károli Gáspár Református Egyetem, L’Harmattan Kiadó.
Peters, P. – Fernández, T. (2013): The lexical needs of ESP students in a professional field. English for Specific Purposes. 32/4. 236–247. DOI: https://doi.org/10.1016/j.esp.2013.05.002
Reder, A. (2016): Wörterbücher und Digitale Tools als Ratgeber bei der Kollokatorsuche. Beiträge zur Fremdsprachenvermittlung. 58. 18–30.
Sándor, E. (2021): What business English education in Hungarian education an learn from BELF research findings. Working Papers in Language Pedagogy. 16. 18–35. DOI: https://doi.org/10.61425/wplp.2021.16.18.35
Sándor, E. (2022): Az angol lingua franca kommunikáció kutatási eredményei és az üzleti angol oktatásának elmélete és gyakorlata. Porta Lingua. 2022/1. 139–147. DOI: https://doi.org/10.48040/PL.2022.1.14
Svensén, B. (2009): A handbook of lexicography. The theory and practice of dictionary-making. Cambridge University Press: Cambridge.
Tremblay, O. – Plante, I. – Fréchette-Simard, C. (2023): Teachers’ self-reported classroom practices regarding dictionary use: The role of teachers’ attitude and school level. International Journal of Lexicography. 36/4. 466–485. DOI: https://doi.org/10.1093/ijl/ecad017
