Az orvostanhallgatók nemzetiségi összetételének szerepe a magyar mint idegen nyelv órákon
Absztrakt
A Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Karán 1985 óta van lehetősége a nemzetközi hallgatóknak angol nyelven folytatni orvosi tanulmányokat. A képzésnek 8 féléven át kötelező része a magyar mint idegen nyelv óra is. A program a 2022/2023-as tanév első évfolyamára beiratkozott 216 hallgatója 48 különböző nemzetiséget képviselt. Ennek a kulturális sokszínűségnek köszönhetően az eredményes nyelvoktatás fontos eleme, hogy az oktatók a szakmai és nyelvi kompetenciákon túl megfelelő interkulturális ismeretekkel is rendelkezzenek. A tanulmány első része azt mutatja be, hogy az orvostanhallgatók nemzetiségi összetétele hogyan hat a magyarórák tananyagára és felépítésére, valamint a klinikai nyelvi terepgyakorlatok során szerzett olyan oktatói tapasztalatokról számol be, amelyeket a hallgatók kulturális háttere is befolyásol. A tanulmány második fele hallgatói oldalról nyújt betekintést a témába, amelynek alapjául egy 2023 májusában kitöltetett kérdőív eredményei szolgálnak. A kérdőívet 24 ország 81 orvostanhallgatója töltötte ki, és többek között olyan kérdésekre kereste a választ, hogy vannak-e olyan témák, amelyekről a kulturális hátterük miatt nem szívesen beszélnek a hallgatók a magyarórákon, valamint arra, hogy milyen pozitív és/vagy negatív tapasztalatokat szereztek a klinikai nyelvi terepgyakorlatokon.
Hivatkozások
Bajzát, T. (2015): Külföldi hallgatók interkulturális tapasztalati Magyarországon és a Miskolci Egyetemen. Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények. 10/1. 9–18
Balogh, E. – Skadra, M. (2015): Multikulti, Hungarian for Foreigners. Medicina Kiadó Zrt.: Budapest
Bista, K. – Sharma, G., – Gaulee, U. (2018): International student mobility: Examining trends and tensions. In: Bista, K. (ed.) (2018): International student mobility and opportunities for growth in the global market. IGI Global: Hershey. DOI: https://doi.org/10.4018/978-1-5225-3451-8.ch001
Dávidovics, A. – Németh, T. (2020): Az orvosi szaknyelv tanulásával és tanításával kapcsolatos percepciók és attitűdök: így látják a külföldi hallgatók. In: Bocz, Zs. – Besznyák, R. (eds.) (2020): Porta Lingua. Szaknyelvoktatás és -kutatás nemzetközi kontextusban. Cikkek, tanulmányok a hazai szaknyelvoktatásról. SZOKOE: Budapest. DOI: https://doi.org/10.48040/PL.2020.20
Deuchar, A. (2022): The problem with international students' ‘experiences’ and the promise of their practices: Reanimating research about international students in higher education. British Educational Research Journal. 48/3. 504–518. DOI: https://doi.org/10.1002/berj.3779
Fortuin, K.P.J. et al. (2023): Developing a boundary crossing learning trajectory: supporting engineering students to collaborate and co-create across disciplinary, cultural and professional practices. European Journal of Engineering Education. 1–24. DOI: https://doi.org/10.1080/03043797.2023.2219234
Keczer, G. (2021): A felsőoktatás nemzetköziesítésének kulturális dimenziói. Közösségi Kapcsolódások - tanulmányok kultúráról és oktatásról, 1/1-2. 5–14. DOI: https://doi.org/10.14232/kapocs.2021.1-2.5-14
Keresztes et al. (2023): Hungarian for Medical Purposes. Tiszapress: Szeged
Lannert, J. – Derényi, A. (2020): Internationalization in Hungarian higher education. Recent developments and factors of reaching better global visibility. Hungarian Educational Research Journal. 10/4. 346–369. DOI: https://doi.org/10.1556/063.2020.00034
Leask, B (2009): Using Formal and Informal Curricula to Improve Interactions Between Home and International Students. Journal of Studies in International Education. 13/2. 205–221. DOI: https://doi.org/10.1177/1028315308329786
Potts, J. D. (1992): International students at Fort Hays State University: An impact analysis. National Association of Foreign Student Advisors. NAFSA Publication: Washington
Roszik-Volovik, X. – Nguyen, L. L. A. (2020): Nemzetközi hallgatók vizsgálata – a felsőoktatásban való boldogulás és az elégedettség komplexitása. Alkalmazott pszichológia, 20/4. 139–160.
Skadra, M. (2022): Elsősegély a magyar orvosi nyelvhez. Medicina Kiadó Zrt.: Budapest. DOI: https://doi.org/10.48040/PL.2023.2.14
Szabó, Cs. M. (2019): Külföldi hallgatók a magyar felsőoktatásban. In: Fodorné Tóth, K. – Német, B. (eds.) (2019): Felsőoktatási innovációk a tanulás korában: a digitalizáció, képességfejlesztés és a hálozatosodás kihívásai. MELLearn Egyesület: Pécs
Teekens, H. (2003): The Requirement to Develop Specific Skills for Teaching in an Intercultural Setting. Journal of Studies in International Education. 7/1. 108-119. DOI: https://doi.org/10.1177/1028315302250192
Internetes hivatkozások
Web1 Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD): Education at a Glance 2020 (2020): https://www.oecd-ilibrary.org/docserver/69096873en.pdf?expires=1705538919&id=id&accname=guest&checksum=3372064C797B1322FB3EB48CBDE1 B027 (Letöltve: 2024. január 18.)
Web2 KSH, Központi Statisztikai Hivatal (2021): Felsőoktatás, 2020/2021. https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/oktat/felsooktatas2021/index.html (Letöltve: 2024. január 18.)
Web3 KSH, Központi Statisztikai Hivatal (2023): Felsőoktatás, 2023/2024 (előzetes adatok). https://www.ksh.hu/s/kiadvanyok/oktatasi-adatok-20232024-elozetes-adatok/index.html (Letöltve: 2024. január 18.)
Web4 Stipendium Hungaricum: About Stipendium Hungaricum Scholarship. https://stipendiumhungaricum.hu/ (Letöltve: 2025. augusztus 20.)
Web5 University of Szeged: The brief history of medical education in Hungary and Szeged. http://www.med.uszeged.hu/fs/introducing-the-faculty/the-brief-history-of (Letöltve: 2024. január 19.)
