A modalitás megjelenése hivatalos levelekben orvosi angol tanulói korpusz alapján

  • Hegedűs Anita
  • Szalai-Szolcsányi Judit
  • Eklics Kata
Kulcsszavak: tanulói korpusz, modalitás, Sketch Engine, hivatalos levél, orvosi szaknyelv

Absztrakt

A tanulói korpuszok egy adott nyelvet idegen nyelvként tanulók produktumainak szisztematikus, elektronikus gyűjteményei, melyek fontos szerepet játszhatnak egy nyelvet idegen nyelvként tanulók nyelvelsajátításának vizsgálatában. A jelen tanulmány célja a modalitás vizsgálata a „UPMS Learner Corpus of Official Letters” korpuszban. A korpusz angol nyelvet idegen nyelvként tanuló, B2 szinten lévő orvostanhallgatók által angol nyelven megírt hivatalos leveleket tartalmaz. A vizsgálat a Sketch Engine szoftver segítségével történt. Az eredmények azt mutatták, hogy a hallgatók a modalitás kifejezésére főként segédigéket használtak. Az eredményekből arra lehet következtetni, hogy a hallgatók B2 szinten a modalitást elsősorban modális segédigét tartalmazó betanult kifejezések segítségével fejezik ki, és ezeket helyesen használják, jól elsajátították. Azonban kevesebb figyelmet fordítanak más modalitást kifejező eszközökre, pl. modális jelzők, határozók, „köntörfalazási” technikák használatára.

Hivatkozások

Collins, P. (2009): Modals and quasi-modals in English. Rodopi: Amsterdam DOI: https://doi.org/10.1163/9789042029095

Collins, P. (2023): Modals and Quasi Modals in English World-Wide. Journal of English Linguistics. 51/3. 265293. DOI: https://doi.org/10.1177/00754242231173720

Fillmore, C. J. (1968): The Case for Case. In: Bach, E. – Harms, R. T. (eds.) (1968): Universals in Lingiustic Theory. Holt, Rinehart: New York

Gilquin, G. (2020): Learner corpora. In: Paquot, M. – Gries, S. (eds.) (2020): A Practical Handbook of Corpus Linguistics. Springer: Cham. 283–303. DOI: https://doi.org/10.1007/978-3-030-46216-1_13

Granger S. (2008): Learner corpora. In: Lüdeling, A. – Kytö, M. (eds.) (2008): Corpus Linguistics. An International Handbook. Volume 1. Walter de Gruyter: Berlin & New York. 259–275.

Griffiths, P. (2006): An Introduction to English Semantics and Pragmatics. Edinburgh University Press: Edinburgh

Halliday, M. A. K. (1994): An Introduction to Functional Grammar. Edward Arnold: London

Huddleston, R. – Pullum, G. (2002): The Cambridge Grammar of the English Language. CUP: Cambridge. DOI: https://doi.org/10.1017/9781316423530

Jespersen, O. (1924): The Philosophy of Grammar. Allen and Unwin: London

Leech et al. (2009): Change in contemporary English: A grammatical study. CUP: Cambridge. DOI: https://doi.org/10.1017/CBO9780511642210

Lyons, J. (1977): Semantics I-II. CUP: Cambridge. DOI: https://doi.org/10.1017/CBO9780511620614

McEnery, T. – Xiao, R. – Tono, Y. (2006): Corpus-Based Language Studies: An Advanced Resource Book. Routledge: London and New York

Meunier, F. (2020): Introduction to Learner Corpus Research. In: Tracy-Ventura, N. – Paquot, M. (eds.) (2020): The Routledge Handbook of Second Language Acquisition and Corpora. Routledge: New York. DOI: https://doi.org/10.4324/9781351137904-4

Palmer, J. P. (1993): Mood and Modality. CUP: Cambridge

Saeed, J. I. (2003): Semantics. Blackwell: Oxford

Steele et al. (1981): An Encyclopedia of AUX: a study in cross linguistic equivalence. MIT Press: Cambridge

Stubbs, M. (1996): Text and Corpus Analysis: Computer Assisted Studies of Language and Culture. Blackwell: Oxford

Megjelent
2024-07-01
Folyóirat szám
Rovat
A tudományterületek nyelvhasználatának sajátosságai, szakfordítás