Technics: The historical prelude to our concept of terminology

  • Zoltán Sturcz
Keywords: history of science, history of terminology, use of concepts, language reform, language development

Abstract

The concept of technics became naturalised in the first half of the 19th century in the struggle for language during the Reform Age and the language reform in it. From the very beginning, it was closely connected to the concepts of technical terms and the dictionary of technical terms. The word ’technics’ has been used since then and it turns up as a synonym for terminology in the linguistic and scientific literature. Apart from its basic meaning it became associated with the notion of artificial language later, but nowadays there are also other meanings attached to it. Our technics or terminology is connected to the language reform and the establishment of forums of the reform forums of the Hungarian scientific life in the Reform Age in many ways. However, it is true that several initiatives and works from the previous centuries can also be connected with the birth of Hungarian technics, and works in science and language philosophy written at the end of the 18th century provide the basis for its flourishing in the 19th century. The changing historical trends in the 19th century show several periods in the history of Hungarian technics, namely the boom in the Reform Age, the diversions in the time of Absolutism, the new awakening after the Compromise, and clearing up and complete recovery in the fights and conflicts of new orthology. It can be mentioned that although ’terminology’ appears sporadically in the second half of the 19th century, it could not widely replace ’technics’ until the middle of the 20th century. Then in the second half of the 20th century, along with the concepts of technics and terminology other – partly experimental or approximate – concepts like technolect, sociolect, group language or scientific language appeared.

References

Bajza, J. (1843): Nyelvünk’ míveléséről. Athenaeum. I. kötet, VII. füzet. 301–307.

Bańczerowski, J. (2003): A szaknyelvek szerepe a civilizációs fejlődésben. Magyar Nyelvőr. 127/3. 277–282.

Bańczerowski, J. (2004): A szaknyelvek és a szaknyelvi szövegek egyes sajátságairól. Magyar Nyelvőr. 128/4. 446–452.

Bessenyei, Gy. (1778): Magyarság. Bécs. [Vajthó, L. (szerk.): Magyar Irodalmi Ritkaságok 16. Reprint kiadás. Budapest, 1932]

Bessenyei, Gy. (1781): Egy magyar társaság iránt való jámbor szándék. Bécs. [Vajthó, L. (szerk.): Magyar Irodalmi Ritkaságok 4. Reprint kiadás. Budapest, 1931]

Divald, A. (1861): Az erdészeti magyar irodalom ügyében. Engel és Mandello Ny.: Pest

Dobos, Cs. (szerk.) (2010): Szaknyelvi kommunikáció. Miskolci Egyetem –Tinta Könyvkiadó: MiskolcBudapest

Dugonics, A. (1784): A tudákosságnak második könyve. Pest

Fábián, P. (1955): A gazdasági élet nyelve. In: Pais, D. (szerk.): Nyelvünk a reformkorban. Akadémiai Kiadó: Budapest. 165–226.

Fábián, P. (1984): Nyelvművelésünk évszázadai. Gondolat: Budapest

Fejér, Gy. (1809): Jutalomra érdemesített értekezés Egy magyar tudós Társaság’ legkönnyebb, ’s leghelyesebb felállításáról. Pesten, Trattner Mátyás Betűivel

Fóris, Á. (2010): A szaknyelvkutatás modelljei és módszerei: szociolingvisztikai megközelítés. Magyar Nyelvőr. 106/4. 424–439.

Fráter, Jné (1974): A Magyar Tudományos Akadémia állandó bizottságai (1854–1949). A M. T. A. Könyvtárának kiadványai 70. Budapest

Kazinczy, F. (1846): Kazinczy levelei Sipos Pálhoz 1806–1816. Grunow F. W.: Lipcse

Kónya, S. (1994): „…Magyar akadémia állíttassék fel…” Akadémiai törvények, alapszabályok, ügyrendek 1827–1990. MTA Könyvtárának Közleményei: Budapest

Kovalovszky, M. (1995): Tudományos nyelvünk alakulása. In: Pais, D. (szerk.): Nyelvünk a reformkorban. Akadémiai Kiadó: Budapest. 228–312.

Kováts, M. (1807): Chemia vagy természettitka. Buda

Kurtán, Zs. (2003): Szakmai nyelvhasználat. Nemzeti Tankönyvkiadó: Budapest

Muráth, J. (2020): A magyar szaklexikográfia – történeti áttekintés. In: Muráth (szerk.): Magyar Szaklexikográfia. Tinta Könyvkiadó: Budapest

Német – Magyar Tudományos Szótár (1858): Előszó. Kiadja Heckenast Gusztáv: Pest

Nyulas, F. (1800): Az erdélyi orvosvizeknek bontásáról közönségesen. Kolozsvár

Schedel, F. (1837): Magyar literatúra: Orvostudomány. Figyelmező, Január 17., 2. szám, 10–13

Steiner, Zs. (1872): Magyar–német és német–magyar póstai kézi-szótár (bírálat). Magyar Nyelvőr. 1872/1. kötet, VIII. füzet, 363–366.

Sturcz, Z. (2021): Egy reformkori szakszótár születése – Bitnitz Lajos: Gazdasági szótár. In: Porta Lingua. 2021/1. 211–231. DOI: https://doi.org/10.48040/PL.2021.17

Sturcz, Z. (2024): Szily Kálmán szaknyelvi látlete és fejlesztési terve 1879-ből. In: Porta Lingua. 2024/1. 65–79. DOI: https://doi.org/10.48040/PL.2024.1.7

Szabadváry, F. – Szőkefalvi-Nagy, Z. (1972): A kémia története Magyarországon. Budapest

Szerkesztői előszó (1872): Mit akarunk? (Aláírás nélkül: feltehetően Szarvas Gábor, főszerkesztő fogalmazása.) Magyar Nyelvőr. 1872/ 1. kötet, I. füzet, 1–3.

Szily, K. (1888): Magyar természettudósok száz évvel ezelőtt. Természettudományi Közlöny. XX. kötet, 225. füzet, 169–178.

Szily, K. (1905): Mit akarunk? (Bevezető) Magyar Nyelv. 1 (1). 1–2.

Szily, K. (1905-1908): A magyar nyelvújítás szótára.

Szinnyei, J. (1891–1914): Magyar írók élete és munkái. Hornyánszky Kiadó: Budapest. I–VII. kötet

Tolnai, V. (1923): Műnyelv, szaknyelv. Magyar Nyelvőr. XIX. évf., 5-6. szám. 76–78.

Tolnai, V. (1929): A nyelvújítás elmélete és története. Magyar Tudományos Akadémia: Budapest

Veszelszki, Á. – Lengyel. K. (szerk.) (2014): Tudomány, technolektus, terminológia. Éghajlat Könyvkiadó: Budapest

Zaicz, G. (főszerk.) (2006): Etimológiai szótár. Magyar szavak és toldalékok eredete. Tinta Könyvkiadó: Budapest

Internetes hivatkozások

Web1: A magyar nyelv értelmező szótára (1959–1962). Műnyelv szócikk. ARCANUM

Web2: A Pallas Nagy Lexikona. mek.oszk.hu. Műnyelv szócikk. XII. kötet. 1896.

Web3: Új magyar értelmező szótár. https://uesz.nytud.hu

Web4: Német–Magyar Zsebszótár 1835 / Magyar–Német Zsebszótár. 1838. real – eod.mta.hu

Web5: Czuczor–Fogarasi: A magyar nyelv szótára (1862). Műnyelv szócikk. ARCANUM

Web6: A Magyar Tudós Társaság Alaprajza és Rendszabásai 1831. Pesten, 1831. Nyomt. Petróczai Trattner J. M. és Károlyi Istvánnál. Egy kötetben a két dokumentum. (http://realeod.mtak.hu) Alaprajz

Web7: A Magyar Tudós Társaság Alaprajza és Rendszabásai 1831. Pesten, 1831. Nyomt. Petróczai Trattner J. M. és Károlyi Istvánnál. Egy kötetben a két dokumentum. (http://real-eod.mtak.hu) Rendszabás

Published
2024-07-01
Section
Szaknyelv és terminológia