Technics: The historical prelude to our concept of terminology
Abstract
The concept of technics became naturalised in the first half of the 19th century in the struggle for language during the Reform Age and the language reform in it. From the very beginning, it was closely connected to the concepts of technical terms and the dictionary of technical terms. The word ’technics’ has been used since then and it turns up as a synonym for terminology in the linguistic and scientific literature. Apart from its basic meaning it became associated with the notion of artificial language later, but nowadays there are also other meanings attached to it. Our technics or terminology is connected to the language reform and the establishment of forums of the reform forums of the Hungarian scientific life in the Reform Age in many ways. However, it is true that several initiatives and works from the previous centuries can also be connected with the birth of Hungarian technics, and works in science and language philosophy written at the end of the 18th century provide the basis for its flourishing in the 19th century. The changing historical trends in the 19th century show several periods in the history of Hungarian technics, namely the boom in the Reform Age, the diversions in the time of Absolutism, the new awakening after the Compromise, and clearing up and complete recovery in the fights and conflicts of new orthology. It can be mentioned that although ’terminology’ appears sporadically in the second half of the 19th century, it could not widely replace ’technics’ until the middle of the 20th century. Then in the second half of the 20th century, along with the concepts of technics and terminology other – partly experimental or approximate – concepts like technolect, sociolect, group language or scientific language appeared.
References
Bajza, J. (1843): Nyelvünk’ míveléséről. Athenaeum. I. kötet, VII. füzet. 301–307.
Bańczerowski, J. (2003): A szaknyelvek szerepe a civilizációs fejlődésben. Magyar Nyelvőr. 127/3. 277–282.
Bańczerowski, J. (2004): A szaknyelvek és a szaknyelvi szövegek egyes sajátságairól. Magyar Nyelvőr. 128/4. 446–452.
Bessenyei, Gy. (1778): Magyarság. Bécs. [Vajthó, L. (szerk.): Magyar Irodalmi Ritkaságok 16. Reprint kiadás. Budapest, 1932]
Bessenyei, Gy. (1781): Egy magyar társaság iránt való jámbor szándék. Bécs. [Vajthó, L. (szerk.): Magyar Irodalmi Ritkaságok 4. Reprint kiadás. Budapest, 1931]
Divald, A. (1861): Az erdészeti magyar irodalom ügyében. Engel és Mandello Ny.: Pest
Dobos, Cs. (szerk.) (2010): Szaknyelvi kommunikáció. Miskolci Egyetem –Tinta Könyvkiadó: MiskolcBudapest
Dugonics, A. (1784): A tudákosságnak második könyve. Pest
Fábián, P. (1955): A gazdasági élet nyelve. In: Pais, D. (szerk.): Nyelvünk a reformkorban. Akadémiai Kiadó: Budapest. 165–226.
Fábián, P. (1984): Nyelvművelésünk évszázadai. Gondolat: Budapest
Fejér, Gy. (1809): Jutalomra érdemesített értekezés Egy magyar tudós Társaság’ legkönnyebb, ’s leghelyesebb felállításáról. Pesten, Trattner Mátyás Betűivel
Fóris, Á. (2010): A szaknyelvkutatás modelljei és módszerei: szociolingvisztikai megközelítés. Magyar Nyelvőr. 106/4. 424–439.
Fráter, Jné (1974): A Magyar Tudományos Akadémia állandó bizottságai (1854–1949). A M. T. A. Könyvtárának kiadványai 70. Budapest
Kazinczy, F. (1846): Kazinczy levelei Sipos Pálhoz 1806–1816. Grunow F. W.: Lipcse
Kónya, S. (1994): „…Magyar akadémia állíttassék fel…” Akadémiai törvények, alapszabályok, ügyrendek 1827–1990. MTA Könyvtárának Közleményei: Budapest
Kovalovszky, M. (1995): Tudományos nyelvünk alakulása. In: Pais, D. (szerk.): Nyelvünk a reformkorban. Akadémiai Kiadó: Budapest. 228–312.
Kováts, M. (1807): Chemia vagy természettitka. Buda
Kurtán, Zs. (2003): Szakmai nyelvhasználat. Nemzeti Tankönyvkiadó: Budapest
Muráth, J. (2020): A magyar szaklexikográfia – történeti áttekintés. In: Muráth (szerk.): Magyar Szaklexikográfia. Tinta Könyvkiadó: Budapest
Német – Magyar Tudományos Szótár (1858): Előszó. Kiadja Heckenast Gusztáv: Pest
Nyulas, F. (1800): Az erdélyi orvosvizeknek bontásáról közönségesen. Kolozsvár
Schedel, F. (1837): Magyar literatúra: Orvostudomány. Figyelmező, Január 17., 2. szám, 10–13
Steiner, Zs. (1872): Magyar–német és német–magyar póstai kézi-szótár (bírálat). Magyar Nyelvőr. 1872/1. kötet, VIII. füzet, 363–366.
Sturcz, Z. (2021): Egy reformkori szakszótár születése – Bitnitz Lajos: Gazdasági szótár. In: Porta Lingua. 2021/1. 211–231. DOI: https://doi.org/10.48040/PL.2021.17
Sturcz, Z. (2024): Szily Kálmán szaknyelvi látlete és fejlesztési terve 1879-ből. In: Porta Lingua. 2024/1. 65–79. DOI: https://doi.org/10.48040/PL.2024.1.7
Szabadváry, F. – Szőkefalvi-Nagy, Z. (1972): A kémia története Magyarországon. Budapest
Szerkesztői előszó (1872): Mit akarunk? (Aláírás nélkül: feltehetően Szarvas Gábor, főszerkesztő fogalmazása.) Magyar Nyelvőr. 1872/ 1. kötet, I. füzet, 1–3.
Szily, K. (1888): Magyar természettudósok száz évvel ezelőtt. Természettudományi Közlöny. XX. kötet, 225. füzet, 169–178.
Szily, K. (1905): Mit akarunk? (Bevezető) Magyar Nyelv. 1 (1). 1–2.
Szily, K. (1905-1908): A magyar nyelvújítás szótára.
Szinnyei, J. (1891–1914): Magyar írók élete és munkái. Hornyánszky Kiadó: Budapest. I–VII. kötet
Tolnai, V. (1923): Műnyelv, szaknyelv. Magyar Nyelvőr. XIX. évf., 5-6. szám. 76–78.
Tolnai, V. (1929): A nyelvújítás elmélete és története. Magyar Tudományos Akadémia: Budapest
Veszelszki, Á. – Lengyel. K. (szerk.) (2014): Tudomány, technolektus, terminológia. Éghajlat Könyvkiadó: Budapest
Zaicz, G. (főszerk.) (2006): Etimológiai szótár. Magyar szavak és toldalékok eredete. Tinta Könyvkiadó: Budapest
Internetes hivatkozások
Web1: A magyar nyelv értelmező szótára (1959–1962). Műnyelv szócikk. ARCANUM
Web2: A Pallas Nagy Lexikona. mek.oszk.hu. Műnyelv szócikk. XII. kötet. 1896.
Web3: Új magyar értelmező szótár. https://uesz.nytud.hu
Web4: Német–Magyar Zsebszótár 1835 / Magyar–Német Zsebszótár. 1838. real – eod.mta.hu
Web5: Czuczor–Fogarasi: A magyar nyelv szótára (1862). Műnyelv szócikk. ARCANUM
Web6: A Magyar Tudós Társaság Alaprajza és Rendszabásai 1831. Pesten, 1831. Nyomt. Petróczai Trattner J. M. és Károlyi Istvánnál. Egy kötetben a két dokumentum. (http://realeod.mtak.hu) Alaprajz
Web7: A Magyar Tudós Társaság Alaprajza és Rendszabásai 1831. Pesten, 1831. Nyomt. Petróczai Trattner J. M. és Károlyi Istvánnál. Egy kötetben a két dokumentum. (http://real-eod.mtak.hu) Rendszabás

