Phenomena hindering clear writing and their background in the language of public administration

  • Zoltán Bódi
Keywords: administrative language, comprehensibility, language strategy, Clear Writing, Plain Language

Abstract

The specialty of public administration language is that it plays an intermediary role between the public administration offices – operating by law – and the clients. This communication goal could be achieved by communicating the professional content using standard, comprehensible language. The technical language of public administration is layered, and in principle there should also be a layer that achieves the aforementioned communication goal. The research problem lies in the fact that public administration communication typically does not achieve the goal of comprehensible language usage. In my research, I present what language strategic plans and measures have been taken in this area on the Hungarian and international scene. Internationally, Plain Language in the United States and the United Kingdom and the subsequent Clear Writing movement that was started in the European Union are the guiding principles. Based on the experiences of a clear writing training series, I present the language usage characteristics that hinder clear writing and their background in domestic public administration.

References

Adorján, M. (2020): Kontrasztív stilisztika: lehetséges útirány a fordítóképzésben. In: Kovács T. – Adorján M. (szerk.) (2020): Korpusznyelvészet és nyelvi közvetítés. Károli Gáspár Egyetem – L’Harmattan Kiadó: Budapest

Antal Zs. – Bódi Z. (szerk.) (2016): Útmutató a rendőrségi közlemények célszerű és szabatos megfogalmazásához. Rendvédelmi kommunikáció I. Belső használatra. Nemzeti Közszolgálati Egyetem: Budapest

Balogh D. (2018): Alanyi szerkezetek a magyar jogi nyelvben. In: Szabó M. – Vinnai E.(szerk.) (2018): A törvény szavai. Bíbor Kiadó: Miskolc

Bódi Z. (2023): A magyar hivatali nyelv és a nyelvi identitás kapcsolata. In: Bíró Cs. – Nagy D. (szerk.) (2023): A Magyarságkutató Intézet évkönyve 2022. Magyarságkutató Intézet: Budapest DOI: https://doi.org/10.53644/MKIE.2022.43

Bódi Z. – Jánk I. – Katona J. Á. (szerk.) (év nélkül): Magyar nyelvstratégia. Kézirat, megjelenés alatt. Magyarságkutató Intézet, Nyelvtervezési Kutatóközpont: Budapest

de Beaugrande, R.– Dressler, W. (2000): Bevezetés a szövegnyelvészetbe. Corvina: Budapest

Dobos Cs. (2018): Állítmányi szerkezetek a magyar jogi nyelvben. In: Szabó M. – Vinnai E.(szerk.) (2018): A törvény szavai. Bíbor Kiadó: Miskolc

Ilja, M.-E. (2016): Köszöntő beszéd. In: Katona J. Á. – Maleczki J. (szerk.) (2016): Jogalkotás érthetően – A pontos fogalmazás művészete. Clear Writing. Magyar Nyelvstratégiai Intézet: Budapest

Jánk I. – Rási Sz. (2023): Hungarian as a minority and majority language in different language policy contexts. Current Issues in Language Planning. DOI: 10.1080/14664208.2023.2256069

Jánk I. (2016): Nem-e magyart tanítunk – Nyelvi alapú diszkrimináció az iskolában. In: Kozmács I. – Vančo I. (szerk.) (2016): Sztenderd – nem sztenderd. Standard – nem standard. Variációk egy nyelv változataira. Válogatás a 18. Élőnyelvi Konferencia előadásaiból. Antológia Kiadó: Lakitelek

Országos Bírósági Hivatal (2019): Kézikönyv a bírósági határozatok szerkesztéséhez polgári ügyekben. Belső használatra. Országos Bírósági Hivatal: Budapest

Kurtán Zs. (2003): Szakmai nyelvhasználat. Nemzeti Tankönyvkiadó: Budapest

Kurtán Zs. (2018a): Mellérendelés a magyar jogi nyelvben. In: Szabó M. – Vinnai E.(szerk.) (2018): A törvény szavai. Bíbor Kiadó: Miskolc

Kurtán, Zs. (2018b): Központozás a magyar jogi nyelvben. In: Szabó, M. – Vinnai, E. (szerk.) (2018): A törvény szavai. Bíbor Kiadó: Miskolc

Kurtán Zs. (2020): A jogi-közigazgatási szaknyelv rétegzettsége és a közérthetőség. Porta Lingua 2020. Szaknyelvoktatás és -kutatás nemzetközi kontextusban. Cikkek, tanulmányok a hazai szaknyelvoktatásról. SZOKOE: Budapest. 123–134.

Sajgál M. (2018): Alárendelés a magyar jogi nyelvben. In: Szabó M. – Vinnai E.(szerk.) (2018): A törvény szavai. Bíbor Kiadó: Miskolc

Strandvik, I. (2016): Közérthető nyelvhasználat Svédországban. In: Katona J. Á. – Maleczki J. (szerk.) (2016): Jogalkotás érthetően – A pontos fogalmazás művészete. Clear Writing. Magyar Nyelvstratégiai Intézet: Budapest

Szabó M. – Vinnai E. (szerk.) (2018): A törvény szavai. Bíbor Kiadó: Miskolc

Vincze V. (2018): A Miskolci Jogi Korpusz nyelvi jellemzői. In: Szabó M. – Vinnai E.(szerk.) (2018): A törvény szavai. Bíbor Kiadó: Miskolc

Vinnai E. (2017): Jog és nyelv határán. A jogi nyelvhasználat nemzetközi és hazai kutatása. Gondolat Kiadó: BudapestZődi Zs. (2018): A jog érthetőségének határai. Meg tudják-e oldani a nyelvészek a jogi szövegek érthetetlenségének problémáját? In: Szabó M. – Vinnai E. (szerk.) (2018): A törvény szavai. Bíbor Kiadó: Miskolc

Internetes hivatkozások

European Commission, Directorate-General for Translation (2021): 24 Clear Writing tips. https://commission.europa.eu/system/files/2021-10/cw_tips_all-languages-booklet_web.pdf ; letöltés időpontja: 2024. február 13.

Field, Z. (2016): How to write clearly. European Commission, Directorate-General for Translation Publications Office: https://data.europa.eu/doi/10.2782/022405 letöltés időpontja: 2024. február 13.

Plain Language Action and Information Network (2011): Federal Plain Language Guidelines. https://www.plainlanguage.gov/guidelines/ ; letöltés időpontja: 2024. február 13.

Published
2024-07-01
Section
A tudományterületek nyelvhasználatának sajátosságai, szakfordítás