A közérthetőséget akadályozó jelenségek és hátterük a közigazgatási szaknyelv esetében
Absztrakt
A közigazgatási szaknyelv sajátossága, hogy közvetítő szerepe van a jogszabályok által előírt módon működő közigazgatási hivatalok és a címzett ügyfelek között. Ezt a kommunikációs célt úgy tudja elérni, hogy a szakmai tartalmat a standardhoz legjobban közelítő nyelvhasználattal adja közre. A közigazgatási szaknyelv rétegzett, és elvileg léteznie kell egy olyan rétegnek is, amely eléri az előbb említett kommunikációs célt. A kutatási probléma abban áll, hogy a közérthetőség célját jellemzően nem éri el a közigazgatási kommunikáció. Kutatásomban egyrészt bemutatom, hogy ezen a területen milyen nyelvstratégiai tervek, intézkedések történtek a hazai és a nemzetközi színtéren. Nemzetközileg az egyesült államokbeli és az egyesült királyságbeli Plain Language és az ennek nyomán az Európai Unióban megindult Clear Writing mozgalom az irányadó. Áttekintem, hogy az előzőek nyomán Európában hol, milyen általános nyelvpolitikai és konkrét nyelvstratégiai intézkedések születtek a közérthető közigazgatási kommunikáció előmozdítására. Másrészt egy közérthetőségi tréningsorozat tapasztalataialapján példákon keresztül bemutatom a közérthetőséget akadályozó nyelvhasználati jellemzőket és hétterüket a hazai gyakorlatban.
Hivatkozások
Adorján, M. (2020): Kontrasztív stilisztika: lehetséges útirány a fordítóképzésben. In: Kovács T. – Adorján M. (szerk.) (2020): Korpusznyelvészet és nyelvi közvetítés. Károli Gáspár Egyetem – L’Harmattan Kiadó: Budapest
Antal Zs. – Bódi Z. (szerk.) (2016): Útmutató a rendőrségi közlemények célszerű és szabatos megfogalmazásához. Rendvédelmi kommunikáció I. Belső használatra. Nemzeti Közszolgálati Egyetem: Budapest
Balogh D. (2018): Alanyi szerkezetek a magyar jogi nyelvben. In: Szabó M. – Vinnai E.(szerk.) (2018): A törvény szavai. Bíbor Kiadó: Miskolc
Bódi Z. (2023): A magyar hivatali nyelv és a nyelvi identitás kapcsolata. In: Bíró Cs. – Nagy D. (szerk.) (2023): A Magyarságkutató Intézet évkönyve 2022. Magyarságkutató Intézet: Budapest DOI: https://doi.org/10.53644/MKIE.2022.43
Bódi Z. – Jánk I. – Katona J. Á. (szerk.) (év nélkül): Magyar nyelvstratégia. Kézirat, megjelenés alatt. Magyarságkutató Intézet, Nyelvtervezési Kutatóközpont: Budapest
de Beaugrande, R.– Dressler, W. (2000): Bevezetés a szövegnyelvészetbe. Corvina: Budapest
Dobos Cs. (2018): Állítmányi szerkezetek a magyar jogi nyelvben. In: Szabó M. – Vinnai E.(szerk.) (2018): A törvény szavai. Bíbor Kiadó: Miskolc
Ilja, M.-E. (2016): Köszöntő beszéd. In: Katona J. Á. – Maleczki J. (szerk.) (2016): Jogalkotás érthetően – A pontos fogalmazás művészete. Clear Writing. Magyar Nyelvstratégiai Intézet: Budapest
Jánk I. – Rási Sz. (2023): Hungarian as a minority and majority language in different language policy contexts. Current Issues in Language Planning. DOI: 10.1080/14664208.2023.2256069
Jánk I. (2016): Nem-e magyart tanítunk – Nyelvi alapú diszkrimináció az iskolában. In: Kozmács I. – Vančo I. (szerk.) (2016): Sztenderd – nem sztenderd. Standard – nem standard. Variációk egy nyelv változataira. Válogatás a 18. Élőnyelvi Konferencia előadásaiból. Antológia Kiadó: Lakitelek
Országos Bírósági Hivatal (2019): Kézikönyv a bírósági határozatok szerkesztéséhez polgári ügyekben. Belső használatra. Országos Bírósági Hivatal: Budapest
Kurtán Zs. (2003): Szakmai nyelvhasználat. Nemzeti Tankönyvkiadó: Budapest
Kurtán Zs. (2018a): Mellérendelés a magyar jogi nyelvben. In: Szabó M. – Vinnai E.(szerk.) (2018): A törvény szavai. Bíbor Kiadó: Miskolc
Kurtán, Zs. (2018b): Központozás a magyar jogi nyelvben. In: Szabó, M. – Vinnai, E. (szerk.) (2018): A törvény szavai. Bíbor Kiadó: Miskolc
Kurtán Zs. (2020): A jogi-közigazgatási szaknyelv rétegzettsége és a közérthetőség. Porta Lingua 2020. Szaknyelvoktatás és -kutatás nemzetközi kontextusban. Cikkek, tanulmányok a hazai szaknyelvoktatásról. SZOKOE: Budapest. 123–134.
Sajgál M. (2018): Alárendelés a magyar jogi nyelvben. In: Szabó M. – Vinnai E.(szerk.) (2018): A törvény szavai. Bíbor Kiadó: Miskolc
Strandvik, I. (2016): Közérthető nyelvhasználat Svédországban. In: Katona J. Á. – Maleczki J. (szerk.) (2016): Jogalkotás érthetően – A pontos fogalmazás művészete. Clear Writing. Magyar Nyelvstratégiai Intézet: Budapest
Szabó M. – Vinnai E. (szerk.) (2018): A törvény szavai. Bíbor Kiadó: Miskolc
Vincze V. (2018): A Miskolci Jogi Korpusz nyelvi jellemzői. In: Szabó M. – Vinnai E.(szerk.) (2018): A törvény szavai. Bíbor Kiadó: Miskolc
Vinnai E. (2017): Jog és nyelv határán. A jogi nyelvhasználat nemzetközi és hazai kutatása. Gondolat Kiadó: BudapestZődi Zs. (2018): A jog érthetőségének határai. Meg tudják-e oldani a nyelvészek a jogi szövegek érthetetlenségének problémáját? In: Szabó M. – Vinnai E. (szerk.) (2018): A törvény szavai. Bíbor Kiadó: Miskolc
Internetes hivatkozások
European Commission, Directorate-General for Translation (2021): 24 Clear Writing tips. https://commission.europa.eu/system/files/2021-10/cw_tips_all-languages-booklet_web.pdf ; letöltés időpontja: 2024. február 13.
Field, Z. (2016): How to write clearly. European Commission, Directorate-General for Translation Publications Office: https://data.europa.eu/doi/10.2782/022405 letöltés időpontja: 2024. február 13.
Plain Language Action and Information Network (2011): Federal Plain Language Guidelines. https://www.plainlanguage.gov/guidelines/ ; letöltés időpontja: 2024. február 13.
