Szabadkőműves kincs, ami nincs…
A magyar szabadkőműves páholyok pénzügyi mozgástere (1895–1916)
DOI:
https://doi.org/10.64603/PVIR2493Kulcsszavak:
szabadkőművesség, pénzügyek, tévhit, Magyarországi Symbolikus Nagypáholy, hadikórházAbsztrakt
A szabadkőművességgel kapcsolatban a mai napig számos tévhit él a köztudatban. Az egyik ilyen – téves – alapvetés a szövetséggel összefüggésben, hogy befolyásuk részben mesés gazdagságukból ered. A hazai szabadkőművesség pénzügyi keretei azonban erősen korlátozottak voltak. A páholyok legfőbb bevételi forrása a tagdíjakból származott. Az állomány nagy része személyes bevételei – szerencsésebb esetben – tisztes középpolgári életet tudtak biztosítani családjaik számára, de ezen túlmutató tevékenységre szinte alkalmatlanok voltak. A szabadkőművesség által létrehozott szabadoktatási intézmények költségvetései szerények voltak és veszteségesek. Nehézségeket jelentett a páholyoknak a radikális hallgatói és tanítói egyesületek anyagi támogatása. A Nagypáholy által 1914-ben létrehozott fővárosi hadikórház fenntartása szintén meghaladta a szövetség pénzügyi teljesítőképességét. A magyar szabadkőműves páholyok tehát nem rendelkeztek számottevő vagyonnal, tevékenységük csak szerény tervezetekre szorítkozhatott szűk mozgástérrel.
