A magyar–latin-amerikai kapcsolatok alakulása 1959 és 1969 között

Absztrakt

A tanulmány a kubai forradalom győzelmét követő egy évtizedben, vagyis az 1959 és 1969 közötti időszakban vizsgálja Magyarország és a latin-amerikai államok kapcsolatának alakulását. A kubai forradalom új irányt és ritmust hozott a kapcsolatok alakításában azzal, hogy a Szovjetunió politikai érdeklődését felkeltette a szigetország iránt, és ez maga után vonta Magyarország figyelmét is, ami végül a diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatok gyors fejlesztésében mutatkozott meg. Buenos Aires után Havannában nyílt meg a második magyar követség Latin-Amerikában és a térségre vonatkozó diplomáciai és külpolitikai lépések szempontjából talán a legjelentősebb misszióvá nőtte ki magát. Ugyanakkor a magyar–kubai kapcsolatok korántsem voltak olyan felhőtlenek, mint ahogy azt a korabeli magyar társadalom ismerte. A jelentős dél-amerikai országokat illetően is sikereket könyvelhetett el Magyarország, hiszen például Brazíliával és Chilével is ebben az évtizedben jöttek létre a diplomáciai kapcsolatok. Ugyanakkor az Amerikai Egyesült Államok politikai és gazdasági nyomása erőteljesen éreztette hatását a kapcsolatok alakításának lehetőségeiben.