Köznemesi birtokgazdálkodás a 18. század közepén – a Kraszna vármegyei Bályoki–Hégen Szénás család gazdaságának pénzmozgásai

  • Kiss-Mikó Nikoletta
Kulcsszavak: 18. század, Bályoki–Hégen Szénás család, hagyatéki inventárium, pénzgazdálkodás, uradalomtörténet

Absztrakt

A 18. század közepének uradalomtörténeti vetületei nem csupán gazdaságtörténeti szempontból bírnak jelentőséggel. A Magyar Királyság húzóágazatának számító mezőgazdaság, s az ahhoz kapcsolódó termelő- és feldolgozóipar fejlettsége nagy mértékben meghatározta a korszak nemesi családjainak társadalmi státuszát is. Tanulmányunk egyik fő forrásának, egy 1778-ban készült inventáriumot is tartalmazó urbáriumnak a segítségével jól számszerűsíthető az eddig kevésbé ismert köznemesi család, a Bályoki Hégen–Szénás família valódi súlya is. A dokumentumban található adatok megmutatják ugyanis, mekkora területen, milyen bevételek mentén, s milyen módszerekkel gazdálkodtak birtokaikon. A szakirodalom segítségével kiegészítve a kutatást megközelítőleg a család kiadásait is rekonstruálni lehetett, melyből könnyedén kiszámolható volt jövedelmük összege, s így megállapíthattuk gazdálkodásuk jellegét is.

Információk a szerzőről

Kiss-Mikó Nikoletta

MA (1992), doktorjelölt, történész, KRE-BTK TDI

Megjelent
2024-03-04
Hogyan kell idézni
NikolettaK.-M. (2024). Köznemesi birtokgazdálkodás a 18. század közepén – a Kraszna vármegyei Bályoki–Hégen Szénás család gazdaságának pénzmozgásai. Orpheus Noster, 16(1), 63-78. Elérés forrás https://ojs.mtak.hu/index.php/on/article/view/15342