Sylvester János első verse

Absztrakt

Sylvester János 1526 őszén érkezett Krakkóba – minden bizonnyal Nagybánya városi iskolájából –, hogy megkezdje egyetemi tanulmányait. Az ifjú, talán 20-22 éves magyar hallgató gyorsan magára hívta a figyelmet: az 1527. év nyári félévében már a magyar bursa seniora lett, és megjelentek nyomtatásban első művei is. 1527 májusában közzé tette a Szűz Mária tiszteletére írt, Erdődi Simon zágrábi és Szapolyai által kijelölt egri püspöknek ajánlott Rosarium celeste virginis Marie patrone regni Ungarie című kötetét, benne három költeménnyel (Rosarium rubeum, Rosarium aureum Ad divum Clementem patriae patronum), amelyeket Németh S. Katalin fedezett fel és közölt a varsói érseki szeminárium unikális példányából. Példányból ugyan nem volt ismert, de Estreicher bibliográfiai leírása említést tett ugyanebből az időszakból Statius Silvae-inek kiadásáról is, amelyet Leonard Cox, az 1522–24 táján Lőcsén és Kassán tanító angol iskolamester rendezett sajtó alá és kommentált, és amelyet „Sylvestris Ungari” költeménye kísért. Estreicher a kötetet Józef Przyborowski tanár és a Zamoyski-könyvtár vezetője magánkönyvtárából ismerte, ennek azonban minden jel szerint nyoma veszett; maga a Zamoyski-könyvtár is nagy részben elpusztult a II. világháborúban. Valószínű, hogy Waldapfel József is látta a kötetet, mert egy II. világháború utáni cikkében Leonard Cox és Sylvester János tanár-tanítványi kapcsolatának bizonyítékaként említette, pedig a tanítványi viszonyra Estreicher nem tett célzást. Balázs János nagy jelentőségű monográfiája ezeket az adatokat volt kénytelen összegezni, a lengyel bibliográfus szűkszavú adatait nagy részletességgel kibontva, és néhol átértelmezve.