Az első magyar városmonográfia kiadása Schönvisner István és Szily János levelezésének tükrében
DOI:
https://doi.org/10.17167/mksz.2019.2.202-218Kulcsszavak:
18th century, historiography, antiquarianism, archaeology, Schönvisner, SavariAbsztrakt
1791-ben jelent meg az első magyar városmonográfia, Schönvisner István (1738–1818) Antiquitatum et Historiae Sabariensis… című munkája (továbbiakban: Antiquitates). Megírására Szily János, az 1777-ben felállított Szombathelyi Püspökség első főpapja adott megbízást. A mű keletkezéstörténetének vizsgálatához rendelkezésre áll Szily és Schönvisner, valamint a könyv kiadásában közreműködő szakemberek levelezése a szombathelyi Egyházmegyei Könyvtárban. Mintegy hatvan levélen keresztül követhetjük nyomon a szerző közel ötéves munkáját, az első, 1786. október 30-án kelt levéltől kezdve (melyben készülő műve tartalmi felosztásáról ír) egészen Trattner Mátyás nyomdász 1791. február 3-án kelt nyugtájáig, valamint elolvashatjuk a kiadást követő néhány hónap visszajelzéseit is a művel kapcsolatban.