András, a könyvmester

Absztrakt

Az első Magyarországon nyomtatott könyv, a Chronica Hungarorum eredetileg 140 (vagy 139) nyomtatott oldalból állhatott. A jelenleg 67 levél, vagyis 133 nyomtatott oldal terjedelmű ősnyomtatvány elején és a végén is kényszerű megoldásokat alkalmazott nyomdásza Hess András, hogy megjelenhessen a teljes könyv. Ugyanis eredetileg a nyomtatvány elején Vitéz János érsek előszava állhatott, majd ezt követte a nyomdász dedikációja, amit folytatott a hun és a magyar középkor története egészen Mátyás király uralkodásáig. Hess Andrásnak abba kellett hagynia a könyv nyomtatását 1472 tavaszán, amikor letartóztatták patrónusát, az esztergomi érseket és egy évet kellett várnia, hogy végre kiadja a most is olvasható szöveget. Ezzel kapcsolatos a nyomtatvány végén lévő két üres levél története is, amire eddig nem született elfogadható magyarázat. Úgy tűnik, hogy a magyar nyomdász az ősnyomtatvány utolsó füzetének közepén, V. László magyar király történeténél hagyta abba a nyomtatást, feltehetően akkor, amikor Vitézt letartóztatták. Ez alapján nem kizárt, hogy a krónika szövege lényegesen hosszabb volt és tartalmazta többek között a lengyel Kázmér herceg 1471-es magyar trónra törését is. A Vitéz-féle összeesküvés leverése után Hess Andrásnak nem maradt más választása: ki kellett vennie a Vitéz János olvasókhoz szóló előszavát, s el kellett fogadnia, hogy nem nyomtathatja ki az 1468-1472 közötti érzékeny magyar belpolitikai események krónikáját. Ám a drága papír miatt nem dobhatta ki a már kinyomtatott utolsó levélpárokat, amelyeken I. Lajos és Luxemburgi Zsigmond uralkodásáról olvashatunk. A Chronica Hungarorum költségvetése szerény lehetett: 100 aranyforintba került, ebből fele volt a papír ára, s körülbelül 250 példányban jelenhetett meg 1473. június 5-én, pünkösd vigíliáján. Ebből ma 10 példány létezik világszerte.