Németh Gábor, Padányi Bíró Márton könyvtára, Monok István bevezetésével, Budapest, Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ, Pesti Kalligram Kft., 2022

Absztrakt

Padányi Bíró Márton, a nagy lángon égő, ellentmondást nem tűrő, hitvitázó püspök egész életében elszántan harcolt a katolikus vallás megerősítéséért és a török idők utáni veszprémi egyházmegye újjáépítéséért. Tette mindezt szóval és tettel, új templomok építésével, régiek felújításával, új plébániák szervezésével, nagy hatású prédikációival. Hittérítő tevékenységét azonban nemcsak szóban és írásban folytatta, hanem a képzőművészetet is segítségül hívta, így került Magyarországra Franz Anthon Maulbertsch osztrák freskófestő, akinek képein keresztül is terjeszthette az igét. Veszprémi székhelyét Sümegre helyezte át, még ha a várat nem is sikerült rezidenciájává alakíttatnia, a ferences  kolostor mellett álló épületet viszont igen. Itt rendezte be könyvtárát. Padányi Bíró Márton termékeny szerző volt, hitvitáit, szentbe szédeit nagyrészt magyarul vetette papírra, nagyszámú levele is ismert. Számos könyve közül a leghíresebb az 1750-ben megjelent Enchiridion című műve, amelyben a protestáns felekezetek, vagyis az ő értelmezésében az „eretnekség” megszüntetésére vonatkozó módszerét foglalta össze. E könyvével rosszul mérte föl a politikai erőteret, elveszítette Mária Terézia addigi pártfogását, ami nemcsak pályájának, hanem személyének megtöréséhez is vezetett.