The role of the defendant's defense in the substantive conduct of the proceedings
Abstract
Substantive conduct of the proceedings may take place after the defendant has submitted a statement of defense. Substantive conduct of the proceedings may only take place on the basis of a statement of defense that has been submitted in the proper form. Substantive conduct of the proceedings may therefore only be conducted in order to ensure that the defendant's statements are consistent. Formal errors and deficiencies in the statement of claim and the statement of defense may be corrected by means of a supplementary submission; substantive conduct of the proceedings are not applicable in this regard. Substantive conduct of the proceedings may also not be conducted in order to submit another form of defense by the defendant in the event that only a formal or substantive defense has been submitted. It is not necessary to conduct substantive litigation if the defendant has pointed out an error in the case initiation statement, or if there is a dispute between the parties over the interpretation of a legal provision and the court shares the legal position of one of the parties. The obligation to conduct substantive litigation also exists if all parties to the litigation make their case initiatioan statements on the same issue, but these differ from each other and the court does not agree with either party's position. This role of the defendant's statements in the litigation means that the requirement of professional litigation must be met.
References
Bartha Bence, Az elsőfokú eljárás szerkezete és fogalmai a polgári perben. Közjegyzők Közlönye, 2019/2.
Bartha Bence, A perfelvételi szak egyes szerkezeti kérdései a polgári perben. Közjegyzők Közlönye, 2021/3.
Bartha Bence, A tárgyalási szerkezet változásának legújabb fejleményei a polgári perben, Közjegyzők Közlönye, 2025/2., https://doi.org/10.66103/KK.2025.2.5.
Blutman László, A bírói jogértelmezés alkotmányos követelményei. Jogtudományi Közlöny, 2022/12.
Csóti Tamás, Az új polgári perrendtartás várható hatásai a szellemi alkotásokkal kapcsolatos jogsértési perekre. Jogtudományi Közlöny, 2019/2.
Ébner Vilmos, Perindítás. In: A polgári perrendtartás és a kapcsolódó jogszabályok kommentárja I-II/III. (szerk. Varga István), I. kötet, Budapest, 2018.
Ébner Vilmos, Anyagi pervezetés. In: A polgári perrendtartás és a kapcsolódó jogszabályok kommentárja I-II/III. (szerk. Varga István), I. kötet, Budapest, 2018.
Kiss Attila, Hol a határ? - Gondolatok az aktív bírói szerepfelfogás egyes kérdéseiről. Debreceni Jogi Műhely, 2020/3-4.
Köblös Adél, Új megoldások az elsőfokú eljárás szabályaiban. Közjegyzők Közlönye, 2017/2.
Mészáros Pál Emil, A polgári jog és a polgári eljárásjog alapelveinek kapcsolódása, illetve azok alkalmazása a polgári peres és nemperes eljárásokban. Doktori (PhD) értekezés, Pécs, 2022.
Miczán Péter, A polgári perbeli összefoglaló nyilatkozatról II.- a peranyag megállapítási teher ex lege telepítéséről, és a bíróság általi megoszthatóságáról. Magyar Jog, 2022/3.
Molnár Tamás, Az új polgári perrendtartás alapelveinek értékelése, a perjogi kodifikáció hatása a polgári eljárás sajátos alapelveire. Közjegyzők Közlönye, 2017/6.
Orosz Árpád, A keresetlevél visszautasításának vizsgálata tárgykörében felállított joggyakorlat-elemző csoport összefoglaló véleménye. Kúriai Döntések, 2020/6.
Pribula László, Az eltűnt hatályon kívül helyezési ok nyomán. Gazdaság és Jog, 2022/7-8.
Szabó Imre, Szakértelem és felelősség, Jogtudományi Közlöny, 2017/9.
Szigeti Krisztina, A bírói jogértelmezés és a hetedik Alaptörvény-módosítás. Eljárásjogi Szemle, 2018/4.
Tucsek Máté – Szivós Kristóf, A Fővárosi Ítélőtábla döntése az anyagi pervezetés felülbírálata tárgyában. Jogesetek Magyarázata, 2024/2.
Virág Csaba, Bírói attitűdök és percselekmények a polgári perben – a kereset tárgyához kötöttség és a bizonyítás eredményének mérlegelése. Doktori értekezés, Budapest, 2024.
Völcsey Balázs, Az anyagi jogerőhatás tárgyi terjedelmének összehasonlító elemzése a magyar, a német és a svájci polgári perjog alapján. Doktori disszertáció, Budapest, 2019.
Völcsey Balázs, A perfelvételi szak jogértelmezési kérdései. Magyar Jog, 2020/6.
Wallacher Lajos, A perfelvételi és az érdemi tárgyalási szakban alkalmazandó közös rendelkezések. In: Kommentár a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvényhez (szerk. Wopera Zsuzsa). Budapest, 2017.
Wopera Zsuzsa, Az új polgári perrendtartás elvi alapjai. Jogtudományi Közlöny, 2017/4.
Wopera Zsuzsa, A felek és a bíróság közötti szereposztás a keresetindítás során. Miskolci Jogi Szemle, 2020/1. különszám
