A veszélyhelyzeti szabályozás alkotmányos jogfejlődési tapasztalatainak értékelése

Viktória László; Árpád Muhoray

doi:10.17047/Hadtud.2021.31.E.146

László Viktória Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Rendészettudományi Kar, Katasztrófavédelmi Intézet, Katasztrófavédelmi Műveleti Tanszék tanársegéd https://orcid.org/0000-0002-2895-1719
Muhoray Árpád Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Rendészettudományi Kar, Katasztrófavédelmi Intézet, címzetes egyetemi tanár https://orcid.org/0000-0003-3832-293X

DOI: https://doi.org/10.17047/Hadtud.2021.31.E.146

Kulcsszavak: Alaptörvény kilencedik módosítása, alkotmányos szabályozás, különleges jogrend, szükségállapot, veszélyhelyzet

Absztrakt

A természeti katasztrófák, árvizek, járványok, ipari szerencsétlenségek káros következményeinek csökkentéséhez a jogi keretek megteremtésével Alkotmányunk, majd Alaptörvényünk mindig is kiemelt fontossággal foglalkozott. Ezek a jogi keretek, mint különleges jogrend, a szükségállapot és a veszélyhelyzet voltak. A szerzők a rendszerváltástól napjainkig áttekintik a két említett különleges jogrendi elem jelentőségét a katasztrófák elleni védekezés szempontjából, kihirdethetőségük feltételeit, bevezetésük alkotmányos garanciáit, rámutatva a korabeli duplikáció lehetőségére, a veszélyhelyzeti hatalmi centrum, a Kormány intézkedéseinek jelentőségére és a 2023-tól megvalósuló új szabályozás alkotmányos reform jellegére.