Az Országos Tiszti Kaszinó működése 1930-ban

Absztrakt

Az 1920-as évek elején megkezdett hadseregfejlesztésre illetve átszervezésre tett erőfeszítések csak az évtized végén váltak viszonylag eredményessé. A fejlesztési program késlekedő sikere az egyéb okokon túl az ország gazdasági teljesítőképességében és pénzügyi helyzetében keresendő. A viszonylagos modernizálódással párhuzamosan a hadsereg létszáma növekedett ugyan, de a katonák vonatkozásában alkalmazott erkölcsi és hazafias nevelés, a lelki tényezők előtérbe helyezése nem pótolhatta az alapos kiképzést, illetve a modern technikai eszközök hiányát. Ez az ellentmondásokkal terhes időszak csak a ’30-as években látszott némiképp enyhülni. Ez a hadseregre jellemző hullámzás érthető módon érezhető a háttérintézmények, közöttük a Tiszti Kaszinó működésében is. Az 1929-es év nem csak a gazdasági életben jelentett némi fellendülést, de a tiszti állomány kulturális lehetőségeinek tekintetében is. Ennek megvalósulásában nem hagyható figyelmen kívül az a tény sem, hogy Gömbös Gyula honvédelmi miniszterként nagy gondot fordított a hadsereg tiszti karának – főképpen a vezérkari tisztek - ideológiai felkészítésére és megnyerésére, melynek egyik helyszínéül a kaszinó szolgált. A gazdasági válság nyomán azonban ismét új helyzet állt elő, ami jelentősen lassítva a működést, egészen a ’30-as évek közepéig éreztette hatását.