Szulejmání tábornok halálára

2. rész

Absztrakt

Az Iráni Iszlám Köztársaság Qudsz erőinek parancsnoka, Qászem Szulejmání vezérőrnagy 2020. január 3-án amerikai drón általi likvidálása mérföldkő az amerikai–iráni kapcsolatok terén, és fordulatot jelent a nemzetközi politika színpadán. Bár a nemzetközi kapcsolatok nem szokásos eleme, de jusztifikálható.
Az iráni nemzetbiztonsági stratégia az Irakkal vívott háború (1980–1988) tanulságainak levonását követően alakult ki, melyben az Iráni Iszlám Forradalmi Gárda és azon belül a Qudsz (Jeruzsálem) erők különleges szerephez jutottak. Utóbbi hírneve Szulejmání tábornok tevékenységével jellemezhetõ. A meggyilkolt tábornok különleges stratégiát dolgozott ki, amelynek lényege katonai és politikai erő együttes alkalmazása volt. Előbbit az aszimmetrikus és hibrid hadviselés, valamint helyettesítő erők és helyettesítő helyi háborúk globális hálózata jellemezte. Az Iráni Iszlám Köztársaság megalakulása óta szervez és kivitelez terrorcselekményeket és támogat terrorszervezeteket globális viszonylatban. Mindaddig, amíg ezek következmények nélküliek voltak, tehette. Most szembesül tetteinek következményeivel. Az éles retorika ellenére mindezidáig a tervezett nagy megtorlás elmaradt, sőt, globális mértékben számottevően csökkent a terrorcselekmények száma. Ami a nemzetközi politikai következményeket illeti, a mélyülő krízis Iránnal kiélezheti a globális és regionális hatalmi vetélkedést. Az Iszlám Állam újra előretörhet. A krízis eszkalációjának vagy de-eszkalációjának a kulcsa a Perzsa-öböl térsége.