A bosnyák identitás és az iszlám kapcsolata
Az európai történelem, mint identitásformáló elem jelentősége az első világháborúig
Absztrakt
Annak ellenére, hogy Bosznia-Hercegovinában a kilencvenes évek eseményei előtt nem volt szokás az etnikai különbségek vizsgálata, a Jugoszláv háború, majd 9/11 után a muszlim világ általános stigmatizálása során a nyugati világ az európai muszlimokra is kiterjesztette narratíváját. Ahhoz, hogy az európai gyökerekkel rendelkező bosnyák identitást meghatározzuk, a tartomány török hódítása előtti időszakáig, az 1460-es évekig kell visszatekintenünk. A tanulmány célja a boszniai muszlim (bosnyák) identitás gyökereinek feltárása, az iszlámmal való kapcsolatának elemzése, illetve a közös európai múlt, mint identitásformáló elem áttekintése az első világháborúig.
Hivatkozások
Alibašić, Ahmet 2007. The Profile of Bosnian Islam and What West European Muslims Could Benefit from It. https://www.akademiers.de/fileadmin/user_upload/download_archive/interreligioeser-dialog/071116_albasic_bosnianislam.pdf (Letöltve: 2024. 12. 15.)
A Magyar Katolikus Egyház történeti kronológiája.https://regi.katolikus.hu/kronologia.php?h=313 (Letöltve: 2025. 01. 25.)
Binder Tamás (szerk.) 2022. Bosznia-Hercegovina, a mesélő emberek földje.
Budapest: Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat.
Boda Mihály 2023a. A háborús ideológiák története – A háború igazolása Nyugat-Európában és Magyarországon az ókortól a 20. század végéig. Budapest: Ludovika Kiadó.
Boda Mihály 2023b. Az oszmán török háborús ideológia és a Magyar Királyság. In: „Zászló alá magam csaptam fel” Ünnepi tanulmányok a 65 éves Csikány Tamás dandártábornok tiszteletére. Szerk. Kiss Péter, Petrik Iván és Toldi Lóránd. 25–36. Budapest: Ludovika Kiadó.
Borosy András 1996. A keresztes háborúk és Magyarország. Budapest: Argumentum Kiadó. https://epa.oszk.hu/00000/00018/00081/pdf/EPA00018_hadtortenelmi_1996_02_011-054.pdf (Letöltve: 2025. 01. 03.)
Bringa, Tone 1997. Biti musliman na bosanski naèin: identitet i zajednica u jednom srednjobosanskom selu. (Biblioteka Dani) Sarajevo: Dani.
Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyûlési jegyzőkönyvei 1914–19. https://library.hungaricana.hu/hu/view/BPSZKJ_1914/?pg=691&layout=s (Letöltve: 2025. 01. 12.)
Can, Mehmet 2012. Austria-Hungary Dinasty Period in Bosnia. Sarajevo, 2012.
Communities and Cultures, Conference Proceedings. Sarajevo, 16–18 October 2009.
Convention between Austria-Hungary and Turkey, relative to the Occupation of Bosnia-Herzegovina, signed at Constantinople, 21 April 1879.
Fine, John 1975. The Bosnian Church Its Place in State and Society from the Thirteent to the Fitheenth Century. New York: Columbia University Press.
Imamović, Mustafa 2003. Bošnjački etnos: identitet i ime. Prilozi, 32 (Sarajevo, 2003). 315–329.
Islamic Community in Bosnia and Herzegovina https://islamskazajednica.ba (Letöltve: 2025. 01. 10.)
Iszlám 100 – Tudományos konferencia az iszlám 1916. évi magyarországi elismerésének 100. évfordulóján. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar Vallástudományi Központ http://vallastudomany.elte.hu/sites/default/files/iszlamkonf/Elo%CC%8Bado%CC%81k%20e%CC%81s%20o%CC%88sszefoglalo%CC%81k.pdf (Letöltve: 2025. 01. 12.)
Kriještorac, Mirsad 2022. First Nationalism then Identity On Bosnian Muslims and Their Bosniak Identity. University of Michigan Press.
Malcolm, Noel 2019. Useful enemies: Islam and the Ottoman empire in Western political thought, 1450–1750. Oxford University Press.
Muhić, Ferid 2011. The Otoman legacy as a common layer of the Balkan muslim Identites. In: Surviving Elements of Ottoman legacy in the Balkans in Non-Muslim Communities and Cultures. Conference Proceedings.
Sarajevo, 16–18 October 2009. Edited by: dr. Halit Eren. 29–38. Sarajevo: Arka Press.
Mulalić, Muhidin; Topcu, Emel; Muhasilović, Jahja 2022. The Western Balkans Cooperation, Geopolitics and Economic Transitions and Relations. Szarajevo: International University of Sarajevo.
Mustafa Imamović 2006. Historija Bošnjaka. Sarajevo: Bošnjačka Zajednica Kulture Sarajevo. Muzej Bosanskog Kraljevstva: Ban Kulin. https://muzejbosanskogkraljevstva.ba/en/ban-kulin-2/ (Letöltve: 2025. 01. 25.)
Olalde, Inigo; Carrion, Pablo; Mikic, Ilija, Grbic, Miodrag; Lalueza-Fox, Carles, Reich, David 2023. A genetic history of the Balkans from Roman frontier to Slavic migrations. Cell, 186 (25): 5472–5485.https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0092867423011352 (Letöltve: 2025. 01. 10.)
https://doi.org/10.1016/j.cell.2023.10.018 Oruç, Hatice 2009. Administrative Division of the Bosnian Sandjak in the 16th Century. 16. Yüzyýlda Bosna Sancaðý’nýn Ýdarî Daðýlýmý. OTAM, 25 (2009). 99–147. https://www.ajindex.com/dosyalar/makale/acarindex 1423910765.pdf (Letöltve: 2025. 01. 10.)
Padányi József 2004. Békefenntartás Boszniában: a Magyar Mûszaki Kontingens. (Védelmi tanulmányok 53.) Budapest: Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpont.
Popis Bosanskog sand_aka iz 1604. godine – jasan dokaz o velikom procentu širenja Islama među stanovništom. 2022. https://bosnae.info/index.php/popis-bosanskog-iz-1604-godinejasan-dokaz-o-velikom-procentu-sirenja-islama-medu-stanovnistom-2 (Letöltve: 2025. 01. 12.)
Radišić, Nikolina 2016. Pad Srbije i Bosne pod Osmansko Carstvo. Osijek: Sveučilište Josipa Jurja Strossmayera u OsijekuFilozofski fakultet. https://repozitorij.ffos.hr/islandora/object/ffos:605/datastream/PDF/view (Letöltve: 2025. 02. 09.)
Rastoder, Melita 2012. The Bosniak/Muslim Identity in the Sandjak: Prospects and Challenges. Master’s Thesis. Izmir, 2012. https://avesis.deu.edu.tr/dosya?id=794b237e-8c5a-4d34-8cc1-cff0e4ea55c1 (Letöltve: 2025. 01. 09.)
Šabanović, Hazim 1959. Bosanski pašaluk – Postanak i upravna podjela. Sarajevo: Oslobodenje.
Seferović, Selena 2006. Govor zavièaja: Kulturne aktivnosti u Bosansko-Hercegovaèkoj Zajednici 1991–2006. Chicago: Bosanska biblioteka Čikago.
Szalai Miklós 2010. Az 1916. évi VII. törvénycikk – Az iszlám vallás legalizálása Magyarországon. Történelmi Szemle, 52 (4): 593–602.7 https://tti.abtk.hu/images/kiadvanyok/folyoiratok/tsz/tsz2010-4/593-602_szalai.pdf
Dr. Szûcs Lászlóné dr. Siska Katalin 2016. Guy Burak 2016. The Second Formation of Islamic Law. The Hanafi School in the Early Modern Ottoman Empire recenzió Pro Publico Bono – Magyar Közigazgatás, 2016/1, 166–173.
Ternovácz Bálint 2013. A bogumil eretnekség az Észak-Balkánon a 10–11. században. In: Főbb tendenciák a 10–11. századi balkáni bogumilizmus kutatásában. Micae Medievales III. Fiatal történészek dolgozatai a középkori Magyarországról és Európáról. Szerk. Gál Judit, Péterfi Bence, Vadas András, Kranzieritz Károly. 65–76. Budapest: ELTE BTK. https://edit.elte.hu/xmlui/bitstream/handle/10831/85129/Micae%20Mediaeveles%20III_pdfa-62-73.pdf?sequence=1 (Letöltve: 2024. 12. 15.)
Ternovácz Bálint: A boszniai latin püspökség története 1344-ig. In: Micae Mediaevales V. Fiatal történészek dolgozatai a középkori Magyarországról és Európáról. Szerk. Fábián Laura, Gál Judit, Haraszti Szabó Péter, Uhrin Dorotya. 215–228. Budapest: ELTE BTK. https://edit.elte.hu/xmlui/bitstream/handle/10831/84991/Micae%20Mediaevales%20V_pdfa-216-229.pdf?sequence=1 (Letöltve: 2025. 01. 04.)
Warren, Christie S. 2013. The Hanafi School. Oxford Bibliography. Your Best Research Starts Here. https://www.oxfordbibliographies.com/display/document/obo9780195390155/obo-9780195390155-0082.xml (Letöltve: 2025. 01. 05.) https://doi.org/10.1093/obo/9780195390155-0082
