háború mint kaméleon

A fegyvertechnika fejlõdésének hatása a háború és a politika viszonyára a kezdetektõl a mesterséges intelligenciáig

Kulcsszavak: fegyvertechnológia fejlõdése, Clausewitz, mesterséges intelligencia, katonai filozófia

Absztrakt

Clausewitz szerint a háború természetének része, hogy a politika folytatása, ezzel összefüggésben pedig karaktere, hogy korról-korra és társadalomról-társadalomra kaméleonként változtatja megjelenését. Ezzel az összetett meghatározással szemben többen felvetették, hogy a háború némely példája, mint a rituális és a nukleáris háború, illetve az ezekre jellemző pusztítóerő mértéke azt bizonyítják, hogy a háború lehet független is a politikától. A tanulmány Clausewitz mellett érvelve bemutatja a fegyvertechnika fejlődésének hatását a hadviselésre, a társadalomra és a politikára,
különös tekintettel a rituális és a nukleáris háborúra, és kitekintésként a mesterséges intelligencia háborús alkalmazására.

Információk a szerzőről

Mihály Boda, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Hadtudományi és Honvédtisztképzõ Kar, Hadtörténelem Tanszék

habilitált egyetemi docens

Hivatkozások

FELHASZNÁLT IRODALOM

Aron, Raymond 1968. On War. New York: W.W. Norton & Company INC.

Boda Mihály 2021. A katonai erények. Hadtörténelmi példákkal szemléltetett katonai etikai elmélet.

Budapest: Ludovika

Boda Mihály 2022. A hibrid háború etikája: az igazságos hibrid háború elmélete.

In M. Szabó Miklós (szerk.). A hadtudomány aktuális kérdései I. Budapest: Ludovika.

Boda Mihály 2023a. A háborús ideológiák története. Budapest: Ludovika.

Boda Mihály 2023b. A katonai erények története. Budapest: Ludovika.

Boda Mihály 2024a. A kockázatkerülõ háború és a bátorság a 20–21. század fordulóján.

Honvédségi Szemle, 152 (3): 113–125.

https://doi.org/10.35926/HSZ.2024.3.9

Boda Mihály 2024b. A háború természetérõl: háború, mint a vitás kérdések rendezésének eszköze.

Hadtudományi Szemle, (megjelenés elõtt)

https://doi.org/10.32563/hsz.2024.3.4

Boda Mihály 2024c. A háború természetérõl: a háború értelme. Hadtudományi Szemle (megjelenés elõtt)

Bringsjord, Selmer és Arkoudas, Konstantine 2014.

The Philosophical Foundations of Artificial Intelligence.

In Franksih, Keith és Ramsey William M. (szerk.): The Cambridge Handbook of Artifical Intelligence.

–63. Cambridge University Press.

https://doi.org/10.1017/CBO9781139046855.004

Brodie, Bernard 1959. Strategy in the Missile Age. Santa Monica: The RAND Corporation.

https://doi.org/10.1515/9781400875108

Fuller, John Frederick Charles 1985. A gépesített háború.

In Kocsis Bernát (szerk.): Válogatás burzsoá hadtudományi írásokból. 409–518. Budapest: Zrínyi.

Gray, Colin S. 2010. War – Conctinuity in Change, and Change in Continuity. Parameters, 40 (2): 5–13.

https://doi.org/10.55540/0031-1723.2521

Hobbes, Thomas 1970. Leviatán. Budapest: Magyar Helikon.

Jobbágy Zoltán 2015. Causewitz és a kaméleon szine. Az asszimetrikus hadviselés.

Hadtudomány, 25 (E-szám): 4–13.

Kahn, Herman 1965. On Escalation. Westport: Greenwood Press.

Keegan, John 2002. A hadviselés története. Budapest: Corvina.

Konrád György 1963. A korszerû háború korszerûtlenség. I. Valóság, 6 (6): 16–30.

Konrád György 1964. Kortárs, 8 (6): 924–933.

Krishnan, Armin 2009. Killer Robots. Ashgate.

Liptai Ervin (fõszerk.) 1984. Magyarország hadtörténete. I. Budapest: Zrínyi.

Lucas, George 2023. Law, Ethics and Emerging Military Technologies. London és New York: Routledge.

https://doi.org/10.4324/9781003273912

Moravce, Hans 1999. Robot. Mere Machinet o Transcendent Mind. Oxford University Press.

Muldoon, James 1979. Popes, Lawyers, and Infidels. University of Pennsylvania Press.

https://doi.org/10.9783/9781512818192

Müller, Vincent C. 2025. Philosophy of AI: A Structured Overview.

In Smuha, Nathalie (szerk.): Cambridge Handbook on the Law, Ethics and Policy of Artificial Intelligence.

Cambridge, Cambridge University Press (megjelenés elõtt).

Otterbein, Keith F. 2004. How War Began. Texas: A&M University Press.

Perjés Géza 1983. Clausewitz. Budapest: Magvetõ.

Pylyshyn, Zenon W. 1989: Computing in Cognitive Science.

In Posner, Michael I. (szerk.): The Foundations in Cognitive Science. MIT Press.

https://doi.org/10.7551/mitpress/3072.003.0004

Roberts, Michael 2018. The Military Revolution, 1560–1660.

In Rogers, Clifford J. (szerk.): The Military Revolution Debate. New York és London: Routledge.

https://doi.org/10.4324/9780429496264-2

Searle, John R. 1996. Az elme, az agy és a programok világa.

In Pléh Csaba (szerk.): Kognitív tudomány. 136–151. Budapest: Osiris-Láthatatlan Kollégium.

Turing, Alan 1996. Számítógépek és gondolkozás.

In Forrai Gábor (szerk.): Kognitív tudomány. 66–86. Miskolc: Miskolci Egyetemi Kiadó.

Ullman, Simon 1996. A látás komputációs tanulmányozásának elõfeltevései.

In Pléh Csaba (szerk.): Kognitív tudomány. 183–196. Budapest: Osiris-Láthatatlan Kollégium.

Vér Ádám 2020. A triumphus Asszíriában. Budapest: L’Harmattan.

Wright, Georg Henrik von 1981. Az úgynevezett gyakorlati következtetésekrõl.

In Lónyai Mária (szerk.): Tények és értékek. A modern angolszász etika irodalmából. 505–536.

Budapest: Gondolat.

Megjelent
2025-03-03