Koszovó és az igazságos háború elvei: A NATO-bombázás etikai és jogi kérdései

Absztrakt

Absztrakt
A tanulmány a koszovói albánok és szerbek között kialakult fegyveres konfliktus rendezése érdekében végrehajtott 1999-es NATO-bombázás kapcsán felmerült etikai és jogi kérdéseket vizsgálja, az igazságos háború elmélete tükrében. A konfliktus hátterében Koszovó többségi albán lakosságának elszakadási törekvése, a szerb hatóságok által alkalmazott erőszakos elnyomás és az etnikai tisztogatás miatti nemzetközi figyelem állt. Az írás a NATO beavatkozás jogosságát, az alkalmazott katonai eszközök arányosságát, továbbá azok társadalmi-gazdasági, politikai hatásait elemzi. A koszovói beavatkozás kapcsán felmerül a kérdés, hogy a nemzetközi jog és az igazságos háború elmélete mennyire alkalmazható a mai globális kihívások és konfliktusok fényében. A koszovói események azt mutatják, hogy a modern háborúk és fegyveres intervenciók céljai gyakran túlmutatnak a klasszikus területi és politikai megfontolásokon, s a nemzetközi biztonság, valamint a humanitárius indokok központi szerepet kapnak. A tanulmány rámutat arra, hogy az 1999-es NATO beavatkozás jogi és morális megítélése vegyes, és figyelmeztet a modern katonai beavatkozások szabályozási és etikai dilemmáira.