Az épített örökség, az erődök és a környezet pusztítása az első világháború olasz hadszínterén

Tibor Balla

doi:10.17047/HADTUD.2023.33.4.42

Tibor Balla Nemzeti Közszolgálati Egyetem HHK, Katonai Vezetéstudományi Tanszék, kutatóprofesszor

DOI: https://doi.org/10.17047/HADTUD.2023.33.4.42

Kulcsszavak: elsõ világháború, olasz hadszíntér, pusztítás, tüzérségi tûz, épített örökség, erõdök, környezet

Absztrakt

Az első világégés dimenziói minden tekintetben meghaladták a korábban lezajlottháborúkét. A hadviselő felek által bevetett modern fegyverek révén okozott pusztítás és a veszteségek nagysága az élőerőben, az épített örökség, az erődök, az állásrendszerek, a katonai objektumok, a természeti környezet tekintetében korábban elképzelhetetlenméreteket öltött. Tanulmányomban a háború olasz hadszínterén végbementhadiesemények vázlatos összefoglalása után – kiragadott példákon keresztül – ismertetem meg az olvasót az épített örökség, a szembenálló felek által emelt erődök, valamint a környezet 1915–1918 közötti pusztításának mértékével.

Hivatkozások

Balla Tibor 2010. A Nagy Háború osztrák–magyar tábornokai. Tábornagyok, vezérezredesek, gyalogsági és lovassági tábornokok, táborszernagyok. Budapest: Argumentum Kiadó.

Balla Tibor 2015. Szövetségesből háborús ellenfél. Olaszország 1915. májusi hadba lépésének katonapolitikai előzményei és körülményei. Hadtörténelmi Közlemények, 128 (3): 641–667.

Balla Tibor 2019a. Szarajevó, Doberdó, Trianon. Magyarország az első világháborúban. Budapest: Scolar Kiadó.

Balla Tibor 2019b. A Nagy Háború osztrák–magyar tábornokai. Altábornagyok. Budapest: HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum.

Dr. Csabai István 1935. Fakeresztek mentén – népek országútján. (Élmények, tanulmányok az 1914-18. évi világháborúról.) Budapest.

Gondos László 2015: Repülőászok 1914–1918. Az Osztrák–Magyar Monarchia legsikeresebb légjárói és felszerelésük. Budapest: Zrínyi Kiadó.

Hentzschel, Rolf 2008. Festungskrieg im Hochebene. Der Kampf um die österreichischen und italienischen Hochgebirgsforts in Südtirol im Ersten Weltkrieg. Bozen: Verlagsanstalt Athesia.

Landauer Béla 1916. Népek csatája. A nagy háború húszhónapos históriája. Budapest.

Lukachich Géza, báró, somorjai 1918. A Doberdó védelme az első isonzói csatában. Budapest: Atheneum Irodalmi és Nyomdai RT.

Padányi József 1995. A műszaki csapatok története. Budapest: Magyar Honvédség Módszertani Központ.

Padányi József: Az Osztrák–Magyar Monarchia egyik utolsó hídja. Műszaki Katonai Közlöny, 2018/1. 353–361.

Pogány József 1916. A földreszállt pokol. Az Isonzo eposza. Budapest.

Pintér Tamás (szerk.) 2016. A pokol tornácán. Imre Gábor kadét doberdói naplója. Budapest: Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítvány.

Pintér Tamás – Rózsafi János – Stencinger Norbert 2017. Magyar ezredek a Doberdó-fennsík védelmében. Budapest: Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítvány.

Striffler, Robert 2004. Von Fort Maso bis Porta Manazzo. Bau- und Kriegsgeschichte der italienischen Forts und Batterien 1883 bis 1916. Nürnberg: Verlag Buchdienst Südtirol.

Urbán László 2017. Az I. világháború környezeti hatásai az olasz–osztrák–magyar front mentén. Budapest: Granárium.

Udvary Jenő 1928. A légi háború. In A világháború története. (Pilch Jenő szerk.) Budapest: Franklin-Társulat.

Zellei Gábor 2016. Nemzetközi hadijogi szabályozás a civil lakosság védelme érdekében az I. világháború időszakában. Hadtudomány, 26 (1–2): 65–74.