Módszertani megjegyzések 3. Olvasatok és értelmezések
Absztrakt
A tanulmány korai ómagyar szövegek értelmezésével kapcsolatos módszertani problémákat mutat be, hangsúlyozva, hogy elengedhetetlenül fontos a kellő óvatossággal történő megközelítés. Ennek kapcsán kritikai észrevételeket fogalmaz meg olyan újabb értelmezési kísérletek kapcsán, amelyek nincsenek megfelelően alátámasztva, és figyelmen kívül hagynak kulcsfontosságú paleográfiai, valamint grammatikai tényezőket. A jelen írás két korai ómagyar szöveget érintő kérdést vizsgál: a Königsbergi töredék egyes kifejezéseinek olvasatait, illetve az Ómagyar Mária-siralom ellentmondásos értelmezéseit. Ezek az esettanulmányok rámutatnak arra, mennyire kockázatos anélkül olvasatokat javasolni, hogy azok megfelelően alá lennének támasztva bizonyítékokkal, illetve analogikus esetekkel. A tanulmány célja, hogy ezen példák újraértékelésén keresztül hangsúlyozza a precizitás és a körültekintő vizsgálat fontosságát a történeti szövegek értelmezése során.
Hivatkozások
Bárczi Géza (1982), A Halotti Beszéd nyelvtörténeti elemzése. Akadémiai Kiadó, Budapest.
D. Bartha Katalin (1992), Az igeképzés. In: Benkő Loránd (főszerk.) – E. Abaffy Erzsébet (szerk.), A magyar nyelv történeti nyelvtana II/1. A kései ómagyar kor: morfematika. Akadémiai Kiadó, Budapest. 55–119.
Benkő Loránd (1980), Az Árpád-kor magyar nyelvű szövegemlékei. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Fejes László (2023), A profán mókus, avagy a módszer védelmében. Nyelvtudományi Közlemények 119: 355–377. https://doi.org/10.15776/NyK.2023.119.14
Hegedűs Attila (2018). Módszertani megjegyzések. Magyar Nyelv 114: 330–333. https://doi.org/10.18349/MagyarNyelv.2018.3.330
Hegedűs Attila (2024). Módszertani megjegyzések 2. Magyar Nyelvjárások 62: 57–65. https://doi.org/10.30790/mnyj/2024/05
Holler László (2013), „Ki miatt ördögök szörnyülének és csodálkodván úgy szólának”. Kronológia és szövegrekonstrukció: a 120 éve felfedezett Königsbergi Szalagok alapkérdéseiről. Nyelvtudományi Közlemények 109: 267–336.
Holler László (2015), Legkorábbi szövegemlékeink keletkezési idejéről és az Ómagyar Mária-siralom kyniuhhad kifejezésének új értelmezéséről. Erdélyi Múzeum 77: 117–134.
Holler László (2017), Mi a jelentése az Ómagyar Mária-siralom ualallal szavának? Erdélyi Múzeum 79: 11–50.
Martinkó András (1988), Az Ómagyar Mária-siralom hazai és európai tükörben. Akadémiai Kiadó, Budapest.
A. Molnár Ferenc (2005), A legkorábbi magyar szövegemlékek. Debreceni Egyetem, Debrecen.
Pesti János (2022), Az Ómagyar Mária-siralom kyniuhhad szaváról. In: Schmelczer-Pohánka Éva (szerk.), „Rozmaringot ültettem cserépbe”. Pesti János válogatott írásaiból. Alsómocsolád Község Önkormányzata, Alsómocsolád. 122–131.
ÚESz. = Gerstner Károly (szerk.) (2011–2022), Új magyar etimológiai szótár – online kiadás. MTA Nyelvtudományi Intézet – ELKH Nyelvtudományi Kutatóközpont, Budapest. https://uesz.nytud.hu/
