Szinte, szintén, éppen, majd: funkcionális variáció és változás középmagyar regiszterekben
Absztrakt
A mai magyar köznyelvben a közös eredetű szinte és a szintén eltérően használatos. A 16–18. században ugyanakkor egymás funkcionális variánsai lehettek olyan szerepekben is, amelyekben manapság nem aktívak (emellett kevésbé is vannak feltárva). Az approximátor és az intenzitást, sőt akár meggyőződést kifejező szinte és szintén elhatárolását objektív szerkezeti tényezők híján eddig elsősorban a tágabb kontextus segítette. Jelen tanulmány a kollokációk bevonásával és korszakra jellemző funkcionális variánsokkal való összevetéssel próbál hozzájárulni az egyes korábban feltárt szemantikai-pragmatikai (al)kategóriák szerkezeti-szemantikai sajátosságainak megértéséhez. Az elemzés a variánsok időbeli és az eltérő regisztersajátosságokkal bíró szövegtípusok szerinti megoszlására is kitér.
Hivatkozások
Az igaz papságnak = Sztárai Mihály: Az igaz papságnak tiköre (1557). In: Kardos Tibor (szerk.) (1960), Régi magyar drámai emlékek I. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Bethlen Kata = Bethlen Kata önéletírása. In: Bitskey István (1982), Magyar emlékírók: 16–18. század. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest.
Bethlen Miklós = V. Windisch Éva (1980), Bethlen Miklós művei. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest.
Constantinus és Victoria = Constantinusnak és Victorianak egymáshoz valo igaz szerelmekrül irott comoedia (1648). In: Kardos Tibor (szerk.) (1960), Régi magyar drámai emlékek I. Akadémiai Kiadó, Budapest. https://doi.org/10.56232/itk.2022.5.06
ÉrtSz. = Bárczi Géza – Országh László (főszerk.) (1959–1962), A magyar nyelv értelmező szótára I–VII. Akadémiai Kiadó, Budapest. https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-magyar-nyelv-ertelmezo-szotara-1BE8B/
Dugonics: Gyöngyösy = Dugonics András: Gyöngyösy (1770). In: Demeter Júlia – Kilián István – Kiss Katalin – Pintér Márta Zsuzsanna (szerk.) (2002), Piarista iskoladrámák. Argumentum – Akadémiai Kiadó, Budapest. 483–540. https://doi.org/10.56232/itk.2022.5.06
KED = Gugán Katalin – Bácsi Enikő – Dömötör Adrienne – Horváth László – Mohay Zsuzsanna – Varga Mónika – Sass Bálint 2023, Középmagyar emlékirat- és drámakorpusz. https://ked.nytud.hu/#open
Kemény János = V. Windisch Éva (1980), Kemény János művei. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest.
Martonfalvay Imre = Török Bálint deákjának, Martonfalvay Imrének naplótöredéke (1555) és emlékirata (1585). Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest. 1986.
Ómagyar korpusz = Ómagyar korpusz. http://clara.nytud.hu/omagyar/run.cgi/first_form
Székely László = Fehér Andrea (2019), Gróf Székely László önéletírása. Múzeum Egyesület – MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, Kolozsvár – Budapest.
SzT. = Szabó T. Attila (főszerk.) (1975–2014), Erdélyi magyar szótörténeti tár. Erdélyi Múzeum-Egyesület – Akadémiai Kiadó, Kolozsvár – Budapest. https://doi.org/10.36373/em-2021-3-15
TESz. = Benkő Loránd (főszerk.) (1967–1976), A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára I–III. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Thököly Imre = Thaly Kálmán (1868), Késmárki Tököly Imre és némely főbb híveinek naplói és emlékezetes írásai. Eggenberger, Pest.
TMK = Történeti magánéleti korpusz. https://tmk.nytud.hu/
Toroczkai Zsuzsanna = Fehér Andrea (2019), Gróf Székely László önéletírása. Múzeum Egyesület – MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, Kolozsvár – Budapest.
ÚESz. = Gerstner Károly (szerk.), (2011–2022), Új magyar etimológiai szótár – online kiadás. MTA Nyelvtudományi Intézet – ELKH Nyelvtudományi Kutatóközpont, Budapest. https://uesz.nytud.hu/
AntConc = Anthony, Laurence (2023), AntConc (Version 4.2.4) [Computer Software]. Waseda University, Tokyo. https://www.laurenceanthony.net/software.
Beeching, Kate (2016), Pragmatic markers in British English. Meaning in social interaction. Cambridge University Press, Cambridge. https://doi.org/10.1515/icame-2018-0010
Claridge, Claudia – Jonsson, Ewa – Kytö, Merja (2020), Entirely innocent: A historical sociopragmatic analysis of maximizers in the Old Bailey Corpus. English Language and Linguistics 24/4: 855–874. https://doi.org/10.1017/S1360674319000388
Culpeper, Jonathan – Kytö, Merja (2010), Pragmatic markers. Early Modern English dialogues: Spoken interaction as writing. Cambridge University Press, Cambridge. 361–397. https://doi.org/10.1017/s1360674312000214
Diskin-Holdaway, Chloé (2024), Integrating phonetics and discourse-pragmatic variation: the case of just. Keynote presentation: Changing Discourses – Aspects of Linguistic, Social and Discourse Variation (2024. június 14.).
Dömötör Adrienne – Gugán Katalin – Novák Attila – Varga Mónika (2017), Kiútkeresés a morfológiai labirintusból – korpuszépítés ó- és középmagyar kori magánéleti szövegekből. Nyelvtudományi Közlemények 113: 85–110. https://doi.org/10.15776/NYK.2017.113.3
Gugán Katalin (2020), Regiszterfüggő változatok a középmagyarban. (Kézirat.)
Gugán Katalin (2021), A Jespersen-ciklus előszobájában: a mondattagadás változatai a középmagyarban. In: Dömötör Adrienne (szerk.), Gugán Katalin – Varga Mónika (társszerk.), Versengő szerkezetek a középmagyar kor nyelvében. Nyelvtudományi Értekezések 169. Akadémiai Kiadó, Budapest. 129–153. https://doi.org/10.1556/9789634546870
Gugán Katalin (2022), „Félő, az Isten is el ne hagyjon” – Pleonasztikus tagadás a középmagyarban. In: Forgács Tamás – Németh Miklós – Sinkovics Balázs (szerk.), A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei XI. Szegedi Tudományegyetem Magyar Nyelvészeti Tanszék, Szeged. 95–111.
Halm Tamás (2020), Szinte és majdnem: diakrón formális szemantikai elemzés. In: Balogné Bérces Katalin – Hegedűs Attila – Pintér Lilla (szerk.), Nyelvelmélet és diakrónia 4. PPKE BTK, Budapest – Piliscsaba. 137–152.
Halm, Tamás (2024), Why almost and almost are not even approximately the same: The diachronic semantics of approximatives in Hungarian. In: Boneh, Nora – Bar-Asher Siegal, Elitzur (eds), Language change: Theoretical and empirical perspectives. Springer, Cham.
Huddleston, Rodney – Pullum, Geoffrey K. (2002), The Cambridge grammar of the English language. Cambridge University Press, Cambridge. https://doi.org/10.1017/9781316423530
Kuteva, Tania et al. (2019), World lexicon of grammaticalization. Second, extensively revised and updated edition. Cambridge, Cambridge University Press. https://doi.org/10.1017/9781316479704
Jin, Janwei – Koenig, Pierre (2019), Expletive negation in English, French and Mandarin: A semantic and language production model. In: Pinon, Christopher (ed.), Empirical issues in synax and semantics 12: 157–186. http://www.cssp.cnrs.fr/eiss12/index_en.html
Nouwen, Rick (2006), Remarks on the polar orientation of almost. Linguistics in the Netherlands 23: 162–173. https://doi.org/10.1075/avt.23.17nou
Novák, Attila – Gugán, Katalin – Varga, Mónika – Dömötör, Adrienne (2018), Creation of an annotated corpus of Old and Middle Hungarian court records and private correspondence. Language Resources and Evaluation 52: 1–28. https://doi.org/10.1007/s10579-017-9393-8
Overstreet, Maryann (2011), Vagueness and hedging. In: Andersen, Gisle – Aimer, Karin (eds), Pragmatics of society. De Gruyter Mouton, Berlin – Boston. 293–317. https://doi.org/10.1515/9783110214420.293
Pichler, Heike (2010), Methods in discourse variation analysis: Reflections on the way forward. Journal of Sociolinguistics 14/5: 581–608.
Pichler, Heike (2013), The structure of discourse-pragmatic variation. John Benjamins, Amsterdam – Philadelphia. https://doi.org/10.1111/j.1467-9841.2010.00455.x
Quirk, Randolph – Greenbaum, Sidney – Leech, Geoffrey N. –Svartvik, Jan (1985), A comprehensive grammar of the English language. Longman, London.
R = R Core Team (2021), A language and environment for statistical computing. R Foundation for Statistical Computing, Vienna. https://www.R-project.org/
Simon Eszter – Sass Bálint (2012), Nyelvtechnológia és kulturális örökség, avagy korpuszépítés ómagyar kódexekből. In: Prószéky Gábor – Váradi Tamás (szerk.), Nyelvtechnológiai kutatások. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXIV. Akadémiai Kiadó, Budapest. 243–264.
Simonyi Zsigmond (1881), A magyar kötőszók, egyuttal az összetett mondat elmélete. MTA, Budapest.
Simonyi Zsigmond (1888, 1892), A magyar határozószók I–II. MTA, Budapest.
Sauerland, Uli – Stateva, Penka (2007), Scalar vs. epistemic vagueness: Evidence from approximators. In: Gibson, Masayuki – Friedman, Tova (eds), Proceedings of SALT 17. Cornell University, Ithaca – N.Y. 228–245. https://doi.org/10.3765/salt.v17i0.3091
Taavitsainen, Irma (2018), Historical corpus pragmatics. In: Jucker, Andreas H. – Schneider, Klaus P. – Bublitz, Wolfram (eds), Methods in pragmatics. De Gruyter Mouton, Berlin – Boston. 527–553. https://doi.org/10.1007/s41701-019-00054-z
Tagliamonte, Sali A. (2006), Analysing sociolinguistic variation. Cambridge University Press, Cambridge.
Tagliamonte, Sali A. (2012), Variationist sociolinguistics: change, observation, interpretation. Wiley – Blackwell, Oxford.
Tagliamonte, Sali A. (2018), Near done; awful stable; really changing. The suffixless adverb in dialects of the UK. Diachronica 35/1: 107–143. https://doi.org/10.1075/dia.16027.tag
Tagliamonte, Sali A. – Roberts, Chris (2005), So weird; so cool; so innovative: The use of intensifiers in the television series Friends. American Speech 80/3: 280–300. https://doi.org/10.1215/00031283-80-3-280
Varga Mónika (2022), „Alkalmas ideig gyötörte” – Pragmatikai markerek funkcióinak alakulásáról 16–18. századi regiszterekben. Jelentés és Nyelvhasználat 9/1: 133–153. https://doi.org/10.14232/jeny.2022.1.6
Ziegeler, Debra (2015), Calamities and counterfactuals: A historical view of polarity reversal. Anglophonia. French Journal of English Linguistics 19. https://doi.org/10.4000/anglophonia.520
