Tulajdonképpeni jelentésükben (is) szinonim igék jelentéseinek összefüggései a felcserélhetőség és a szinonímia vonatkozásában
Absztrakt
Esettanulmányomban három ige, a szúr, a bök és a döf jelentéseit elemezve az igei szinonímia azon típusával foglalkozom, amelyben az egy szinonimakörbe tartozó igék tulajdonképpeni jelentésükben is közel állnak egymáshoz. A valós nyelvhasználatból származó (korpusz)adatokat vizsgáló kutatásom egyrészt a szerves nyelvelmélet komponenses szemantikájára épül, amely a metaforizációs folyamatokban is döntő szerepet tulajdonít a jelentésmozzanatoknak (pl. Zsilka 1978), másrészt a rendelkezésre álló korpuszadatokon gyakorisági vizsgálatokat is végzek, összekapcsolva egymással a kvalitatív jelentéselemzések eredményeit és a gyakorisági adatokat. Az eredmények értelmezése során felhasználom a funkcionális kognitív nyelvészet (pl. Dancygier (szerk.) 2017, Tolcsvai Nagy (szerk.) 2017) releváns alapvetéseit is.
Az itt bemutatott kutatás fő célkitűzése a felcserélhetőség és a(z igei) szinonímia közötti kapcsolat jobb megismerése, valamint annak feltérképezése, hogy hogyan integrálhatók a gyakorisági adatok a dolgozatban felvázolt, alapvetően kvalitatív elemzéseken alapuló megközelítésbe.
Hivatkozások
ÉKsz.1 = Juhász József – Szőke István – O. Nagy Gábor – Kovalovszky Miklós (szerk.) (1972), Magyar értelmező kéziszótár. Akadémiai Kiadó, Budapest.
ÉKsz.2 = Pusztai Ferenc (főszerk.) (2003), Magyar értelmező kéziszótár. Akadémiai Kiadó, Budapest.
ÉrtSz. = Bárczi Géza – Országh László (főszerk.) (1959–1962), A magyar nyelv értelmező szótára I–VII. Akadémiai Kiadó, Budapest.
MNSZ2 = Magyar Nemzeti Szövegtár 2. http://clara.nytud.hu/mnsz2-dev
Nszt. = Ittzés Nóra (főszerk.) (2006–), A magyar nyelv nagyszótára I–. Akadémiai Kiadó, Budapest.
TESz. = Benkő Loránd (főszerk.) (1967–1976), A magyar nyelv történeti-eti-mológiai szótára I–III. Akadémiai Kiadó, Budapest.
ÚESz. = Gerstner Károly (szerk.), (2011–2022), Új magyar etimológiai szótár – online kiadás. MTA Nyelvtudományi Intézet – ELKH Nyelvtudományi Kutatóközpont, Budapest. https://uesz.nytud.hu/
Andor József (1998), A fogalmi keret, a szemantikai mező és a szinonimitás határvonalai. In: Gecső Tamás – Spannraft Marcellina (szerk.), A szinonimitásról. Tinta Könyvkiadó, Budapest. 7–19.
Cruse, D. Alan (1986), Lexical semantics. Cambridge University Press, Cambridge.
Dąbrowska, Ewa – Divjak, Dagmar S. (eds) (2015), Handbook of Cognitive Linguistics. De Gruyter Mouton, Berlin – Boston. https://doi.org/10.1080/07268602.2018.1507420
Dancygier, Barbara (ed.) (2017), The Cambridge handbook of Cognitive Linguistics. Cambridge University Press, Cambridge. https://doi.org/10.1017/9781316339732
Divjak, Dagmar (2006), Ways of intending. Delineating and structuring near-synonyms. In: Gries, Stefan Th. – Stefanowitsch, Anatol (eds), Corpora in Cognitive Linguistics. Corpus-based approaches to syntax and lexis. De Gruyter Mouton, Berlin – New York. 19–56. https://doi.org/10.1515/9783110197709.19
Dogruöz, A. Seza – Gries, Stefan Th. (2012), Spread of on-going changes in an immigrant language. Turkish in the Netherlands. Review of Cognitive Linguistics 10/2: 401–26. https://doi.org/10.1075/rcl.10.2.07sez
Geeraerts, Dirk – Cuyckens, Hubert (eds) (2007), The Oxford handbook of Cognitive Linguistics. Oxford University Press, Oxford. https://doi.org/10.1017/s0022226709005775
Glynn, Dylan (2010), Synonymy, lexical fields, and grammatical constructions. A study in usage-based cognitive semantics. In: Schmid, Hans-Jörg – Handle, Susanne (eds), Cognitive foundations of linguistic usage patterns. De Gruyter Mouton, Berlin – New York. 89–118. https://doi.org/10.1515/9783110216035.89
Glynn, Dylan (2014), Polysemy and synoymy. Cognitive theory and corpus method. In: Glynn, Dylan – Robinson, Justyna A. (eds), Corpus methods for semantics. Quantitative studies in polysemy and synonymy. John Benjamins, Amsterdam – Philadelphia. 7–38. https://doi.org/10.1075/hcp.43.01gly
Glynn, Dylan – Fischer, Kerstin (eds) (2010), Quantitative methods in cognitive semantics. Corpus-driven approaches. De Gruyter Mouton, Berlin – New York. https://doi.org/10.1515/9783110226423
Glynn, Dylan – Robinson, Justyna A. (eds) (2014), Corpus methods for semantics. Quantitative studies in polysemy and synonymy. John Benjamins, Amsterdam – Philadelphia. https://doi.org/10.1075/hcp.43
Gries, Stefan Th. (2015), Polysemy. In: Dąbrowska, Ewa – Divjak, Dagmar S. (eds), Handbook of Cognitive Linguistics. De Gruyter Mouton, Berlin – Boston. 472–490. https://doi.org/10.1515/9783110292022-023
Horváth Katalin (1996), Hogyan bővülnek a szinonimasorok? A poliszémia és a szinonímia összefüggéséről. Magyar Nyelv 92: 325–331.
Horváth Katalin (2001), Metafora – metonímia. In: Kemény Gábor (szerk.), A metafora grammatikája és stilisztikája. Tinta Könyvkiadó, Budapest. 108–113.
Hrenek Éva (2023a), Igei poliszémia és igei szinonímia. Doktori disszertáció. Kézirat. ELTE, Budapest. https://doi.org/10.15476/ELTE.2023.188
Hrenek Éva (2023b), A tulajdonképpeni (elsődleges) jelentés fogalmának újradefiniálása. Nyelvtudományi Közlemények 119: 109–143. https://doi.org/10.15776/NyK.2023.119.4
Janda, Laura A. – Solovyev, Valery D. (2009), What constructional profiles reveal about synonymy. A case study of Russian words for sadness and happiness. Cognitive Linguistics 20/2: 367–393. https://doi.org/10.1515/COGL.2009.018
Kállay Géza (2016), Zsilka János és a jelentés elméletei. In: Ladányi Mária – Hrenek Éva (szerk.), A szerves-dialektikus nyelvelmélet és hatásai. Tanulmánykötet Zsilka János professzor (1930–1999) tiszteletére. ELTE BTK Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék, Budapest. 19–31.
Ladányi Mária (1993), Az eszik ige és szinonimái. Általános mozzanatok szerepe a metaforizációban és a szinonimitásban. In: Hadas Emese (szerk.), A metaforikus és a hipotetikus jelentés további konkretizációja. A „Nyelvi mozgásformák dialektikája” kutatócsoport munkái 10. ELTE BTK Általános és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék, Budapest. 13–41.
Ladányi Mária (1994), Szerkezetek metaforizációja – állandósult szerkezetek jelentéstípusai. In: Kelemen Sándor (szerk.), Allegória. A „Nyelvi mozgásformák dialektikája” kutatócsoport munkái 11. ELTE BTK Általános és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék, Budapest. 19–36.
Ladányi Mária (1997), A szerves-dialektikus nyelvelmélet. Eredeti megjelenés: Palimpszeszt 1997/3. (március–április). Jelenlegi elérhetősége: http://alknyelv.elte.hu/szerves.pdf
Ladányi Mária (1998), Jelentésváltozás és grammatikalizáció – kognitív és szerves nyelvelméleti keretben. Magyar Nyelv 94: 407–423.
Ladányi Mária – Tolcsvai Nagy Gábor (2008), Funkcionális nyelvészet. In: Tolcsvai Nagy Gábor – Ladányi Mária (szerk.), Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXII. Tanulmányok a funkcionális nyelvészet köréből. Akadémiai Kiadó, Budapest. 17–58.
Lakoff, George (1987), Women, fire, and dangerous things. What categories reveal about the mind. University of Chicago Press, London. https://doi.org/10.1017/s0142716400009061
Langacker, Ronald W. (1987), Foundations of cognitive grammar 1. Theoretical prerequisites. Stanford University Press, Stanford. https://doi.org/10.1017/s0008413100021265
Lyons, John (1995), Linguistic semantics. Cambridge University Press, Cambridge.
Murphy, Lynne (2003), Synonymy and similarity. In: Semantic relations and the lexicon. Antonymy, synonymy, and other paradigms. Cambridge University Press, Cambridge. 133–169. https://doi.org/10.1017/CBO9780511486494.005
NyMDK. 1–11. = A „Nyelvi mozgásformák dialektikája” kutatócsoport munkái 1–11. ELTE BTK Általános és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék, Budapest. 1982–1994.
Panther, Klaus-Uwe – Thornburg, Linda L. – Barcelona, Antonio (eds) (2009), Metonymy and metaphor in grammar. John Benjamins, Amsterdam – New York. https://doi.org/10.1075/hcp.25
Ruzsiczky Éva (1978), Bevezetés. In: O. Nagy Gábor – Ruzsiczky Éva, Magyar szinonimaszótár. Akadémiai Kiadó, Budapest. 5–9.
Sass Bálint (2018), Mazsola – mindenkinek. In: Vincze Veronika (szerk.), XIV. Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konferencia. Szegedi Tudományegyetem Informatikai Intézet, Szeged. 16–24.
Simon Gábor – Bajzát Tímea – Ballagó Júlia – Havasi Zsuzsanna – Roskó Mira – Szlávich Eszter (2019), Metaforaazonosítás magyar nyelvű szövegekben: egy módszer adaptálásáról. Magyar Nyelvőr 143/2: 223–247.
Steen, Gerard J. (2007), Finding metaphor in grammar and usage. A methodological analysis of theory and research. John Benjamins, Amsterdam – Philadelphia. https://doi.org/10.1075/celcr.10
Steen, Gerard J. – Biernacka, Ewa – Dorst, Aletta G. – Kaal, Anna A. – López-Rodríguez, Clara I. – Pasma, Tryntje (2010), Pragglejaz in practice. Finding metaphorically used words in natural discourse. In: Low, Graham – Todd, Zazie – Deignan, Alice – Cameron, Lynne (eds), Researching and applying metaphor in the real world. John Benjamins, Amsterdam – Philadelphia. 165–184. https://doi.org/10.1075/hcp.26.11ste
Tátrai Szilárd (2017), Pragmatika. In: Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.), Nyelvtan. Osiris Kiadó, Budapest. 899–1058. https://doi.org/10.14232/jeny.2018.1.8
Tátrai Szilárd (2021), Nézőpont kérdése. A konstruálás pragmatikai vonatkozásairól. Argumentum 17: 532–550. https://doi.org/10.34103/argumentum/2021/27
Tognini-Bonelli, Elena (2001), Corpus linguistics at work. John Benjamins, Amsterdam – Philadelphia.
Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.) (2017), Nyelvtan. Osiris Kiadó, Budapest.
Tyler, Andrea – Evans, Vyvyan (2001), Reconsidering prepositional polysemy networks: the case of over. Language 77/4: 724–765. https://doi.org/10.1353/lan.2001.0250
Verschueren, Jef (1995), Pragmatic perspective. In: Verschueren, Jef – Östman, Jan-Ola – Blommaert, Jan (eds), Handbook of pragmatics. John Benjamins, Amsterdam – Philadelphia. 1–19. https://doi.org/10.1075/hop.m
Verschueren, Jef (1999), Understanding pragmatics. Arnold, London – New York – Sydney – Auckland.
Xu, Wen – Taylor, John R. (eds) (2021), The Routledge handbook of Cognitive Linguistics. Routledge, London – New York. https://doi.org/10.4324/9781351034708
Zsilka János (1975), A jelentés szerkezete. (A jelentés-mozgás egysége.) Akadémiai Kiadó, Budapest.
Zsilka János (1978a), Jelentés-integráció. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Zsilka János (1978b), Válasz Bakos Ferencnek. Nyelvtudományi Közlemények 80: 447–462.
Zsilka János (1982), De constructione. Történet és állapot egysége a nyelvben. Akadémiai Kiadó, Budapest.
